1 / 13

Mexikó

Mexikó. Mexikói Szövetségi Köztársaság (1824) T: kb. 2 millió km2 L: kb. 112 millió (2010)

eitan
Download Presentation

Mexikó

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Mexikó

  2. Mexikói Szövetségi Köztársaság (1824) • T: kb. 2 millió km2 • L: kb. 112 millió (2010) • Felszín: Mexikói fennsík (1000-2000m) K-i, Ny-i Sierra Madre (Pacifikus hgys) + D-i vagy Sierra VulcanicaTransversal Kaliforniai-fsz.Yucatan-fsz. egy része • A meghatározó a tengerszint feletti magasságErős függőleges tagoltság

  3. Azték, maya

  4. Mexikó népessége • A legnépesebb spanyolul beszélő ország • Összetétel: 10% fehér, 14% indián + 76% spanyol-indián keverék Lakosság 75%-a 22 év alatti43% - 14 év alatti Vándorlás – USA felé kiKarib térségből, D-Amerikából be

  5. Városok • Mexikóváros a Föld legnépesebb városa(bár a lélekszám bizonytalan) • Elővárosokkal kb.25 millió fő • Az ország ipari termelésének felét adja

  6. Gazdasági fejlődés • A II. világháború után kezdett fejlődni (külföldi tőkével iparosítás) Fekoh.+ petrolkémia Kőolajipar fejlődik, de óriási hitelfelvétel 80-as évek elejére a csőd közelébe kerül, felfüggeszti adósságai visszafizetését Hiperinfláció Adósságválság! 1933 óta Szabadkereskedelmi zóna USA-val 1992-ben NAFTA tag (USA+Kanada)

  7. Energiahordozók, ásványkincsek • A világ 5.-6. legnagyobb kőolaj kitermelőjeUSA vásárolja fel ill. a hazai petrokémia alapja • Feketeszén készletei és vasérce a nehézipart látja el – Monterrey (Fekoh.+acélipar) • Világ I. Ag kitermelője + Pb, At, Zn, Mn, Bizmut, S, grafit

  8. Gazdaságszerkezet • Kőolaj bányászat + feldolgozás • Gépkocsi összeszerelés (Volvo, GM, WW, Renault) • Elektonika • Mezőgazdasági termékek feldolgozása • Városok:MexikóvárosMonterreyTampicoGuadalajara

  9. Idegenforgalom • Azték, maya emlékhelyek • Tengerpart - Acapulco

  10. Mezőgazdaság ált. jell. (Dél-Amerikában is jellemző) • Kb. 12% művelhető • Duális szerkezet:a, Önellátó kisgazdaságok b, Óriási (több 1000 ha) birtokok, ültetvények (latifundiumok)nagyon erős birtokkoncentráció, alacsony színvonalú gazdálkodást folytatnakA kikötőktől távol eső területeken a szállítási nehézségek akadályozzák a nagyobb arányú termelést. • Nincstelenek tömege ! – olcsó munkaerő, nincs fejlesztés • Részes bérlet, ledolgozás – „peon rendszer”rabszolgaként kizsákmányolt emberek

  11. Mezőgazdaság • A hegységekben a függőleges tagoltság miatt legalul- a forró föld (tierracaliente) öve alakult ki, a parti síkságon kb. 800 m-ig tart. Itt a trópusi esőerdők fái jelentenek értékes bevételi forrást: mexikói ciprus, mahagóni, ébenfa. A kakaó, a vanília, a banán jól terem ezen a vidéken. - A mérsékelt meleg földön (tierratemplada) – 800 m-től 1700-(2000) m-ig a szubtrópusi övnek megfelelő termények termeszthetők: citrusfélék, kávé, dohány, paradicsom, gyapot és cukornád. - A hűvös földön (tierrafría) 2000-3000 m magasan a mérsékelt övezetnek megfelelő sajátosságokkal számolva jól terem a búza, kukorica, bab, igaz a nyár hűvösebb, a tél enyhébb, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominál. • - A hideg földön (tierragelada) 3000-5000 m magasan az alhavasi gyepek tenyésznek, ahol burgonyát, árpát termesztenek, és juhot, szarvasmarhát tenyésztenek. - A hóhatár kb. 4500 (4700) m-en van.

  12. Agave virágnyelének édes folyadékából • Nemzeti ital - Pulque

  13. Zapotefa – chicle-gumi (rágógumi)

More Related