Csokonai Vitéz Mihály

1. Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805

3. Egyénisége: nyitott, sokféle hatást befogadó (l. „Cimbalom”); költészetében ott van a kor minden fontos művészeti törekvéseés stílusirányzata: klasszicistagondolati ódák (Az estve, Konstancinápoly),rokokószerelmi dalok, (Tartózkodó kérelem, A boldogság),szentimentáliselégiák (A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz),népieshelyzetdalok (Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz), vígeposzai (Békaegérharc, Dorottya,) drámái (A méla Tempefői, Az özvegy Karnyóné)

5. Sorsa • „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” (A méla Tempefői) • („méltóztasson hathatós pártfogása által lételt adni az én Múzsámnak, hogy az már tovább homályban ne üljön…” – Koháry Ferenc grófnak • Õstehetség (poeta natus) és tudós költõ (poeta ductus) – kora egyik legműveltebb embere

7. Élete • Debrecen (1780-tól diák, 1788-tól főiskolai hallgató, majd teológus hallgató), önképzőkör, nyelvtanulás, fordítás, könyvtár, 1794-től tanít is– Kiskunhalas (legáció), Buda (1795) – kicsapatás-Sárospatak (jog) – Pozsony (1796, Diétai Magyar Múzsa) – Komárom (mecénást keres– Vajda Julianna (1797)

8. Állás keresés - Dunántúl (Keszthely, Kaposvár, Kisasszond) – Csurgón helyettes tanár (1799–1800) – Debrecen • Egyszemélyes hetilapja: Diétai Magyar Múzsa (11 szám) • 1800 gyalog Debrecenbe – tűzvész (1802) • 1804 halotti versek (Rhédey grófné temetése)- tüdőgyulladás • 1805. január 28-án meghal.

10. Készülődés1785-1790 • Iskolaévek és „költői inasévek” • A poétai osztályokban a versírás: házi feladat! • Tudatosság és formakészség • Iskolai hatások s újszerű tartalmak • Ekkor keletkezett verseinek – Az estvének és a Konstancinápolynak – első változatai mutatják tehetségét (l. a tájleíró részek)

11. A felívelés1790-1794 • Tájékozódik a kortárs magyar és a világ- • irodalomban • Kapcsolata Kazinczyval, Pálóczi Horváthtal • Érdeklődik a közélet kérdései iránt (Lásd: Magyar! Hajnal hasad) • Szerelmes versek (Csókok című kísérlet) • Békaegérharc, Tempefői, Az estve, Konstancinápoly

12. A csalódások korszaka1795-1798 • Kicsapatása után egy évig nem ír • Pályakeresés (jog? mérnökség?) • „Tudós koldulás” • Diétai Magyar Múzsa • Lilla (A boldogság, Az esküvés, A szeplő) • Újesztendei gondolatok

13. Utolsó évei1798-1805 • Dorottya • A Magánossághoz • A tihanyi Ekhóhoz • Csurgón: tanárkodás • május 26. – 1800. február 21.) • Cultura • Az özvegy Karnyóné s két Szeleburdiak • Jövendölés az első oskoláról Somogyban • Újra Debrecen (1800) • Leszámolás a reménnyel: A Reményhez • 1802. július 11: tűzvész • Terve: hőseposz Árpádról • Ars poeticája: Az ember, a poézis első tárgya • Életében megjelent két kötete: • Kleist: A tavasz (műfordítás) 1802. • Dorottya (komikus eposz) 1804. • 1804. április 15-én Nagyváradon Rhédey grófné temetésén: Halotti versek • 1805. január 28-án halt meg

14. Az estve • 1. A vers az alkony leírásával kezdődik. Szín- és hanghatásokra, illatélményekre keress példákat a leíró (pictura) részben! • 2. Mutasd be az alkonyi természet ideálvilágának jelenségeit idézetekkel! • 3. Sorold fel, milyen bűnök, igazságtalanságok hiányoztak az ősi, eszményített társadalomban! Keress egyezéseket a negatív festés módszerével megjelenített képek és Rousseau tanításai között!

15. Az estve • (Rousseau!) • (két változat: 1789, 1794) • Pictura (az érzelmekre hat) és szentencia (az értelemre hat elsősorban) • Tájleíró rész, az alkonyi erdő; „tündöklő hintó”, „pirult horizont”, „aranyos felhők”, „fűszerszámozott theátrom”, „vidám melancholia” • Költői eszközök: megszemélyesítés, • díszítő jelzők, alliterációk • Kulcsfogalom: a csönd

16. A 2. részbenkulcsfogalom: a lárma • A magántulajdon átka: • „Bódult emberi nem, hát szabad létedre •  Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre?” • Az elvont eszmék érzékletes megjelenítése: „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, / Miolta a miénk nevezet elüle.” • „Nem vólt még koldúsa akkor a törvénynek / Nem született senki gazdagnak, szegénynek.” • Az ember eredendően jó, rosszá a társadalom teszi: • „gonosz erkölccsel senki sem született.”

17. Ellentétek a versben a természet és a társadalom fény sötétség, „setét éj” gráciák tánca részeg tolongás szépség durvaság, közönségesség harmónia diszharmónia

18. 3. rész: a vers befejezése, a kép és a gondolat szellemes és optimista össze-kapcsolása: „Téged még, óh legszebb hangú szimfónia, Ingyen is hallgathat minden emberfia” • Verselése: hangsúlyos (felező tizenkettes)

19. Konstancinápoly (1794) • = Egy város leírása (1785?) • Voltaire! (Mahomet) • Montesquieu (Perzsa levelek) • A nagyváros látványa (pictura)  felvilágosult valláskritika (szentencia) • „Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! •   Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?” • Az egykori idillinek vélt idő felidézése: • „Míg az emberi nem hajdan a természet • Együgyü keblében nyugva heverészett,(...) • Állott a természet örök építménye, • Élt az emberiség legszentebb törvénye.”

20. Óhaja: • „Természet! emeld fel örök törvényedet” • Derülátása: • „E kézzel fogható setétség eltűnik” • Verselése: (mint az Estvéé) hangsúlyos, felező tizenkettes

21. Debrecen

22. Pozsony