Download
1 / 15
150 likes | 253 Views
Agrometeorológia és vízgazdálkodás 3. Előadás: Meteorológiai mérések és felhasználásuk a mezőgazdaságban. Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós. A meteorológiai tényezők hatnak: A növénytermesztéshez kapcsoló munkákra (pl. talajművelés, vetés stb.);
E N D
Agrometeorológia és vízgazdálkodás3. Előadás:Meteorológiai mérések és felhasználásuk a mezőgazdaságban. Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
A meteorológiai tényezők hatnak: • A növénytermesztéshez kapcsoló munkákra (pl. talajművelés, vetés stb.); • A növénytermesztés során alkalmazott agrotechnikai eljárásokra (pl. műtrágyázás, növényvédelem stb.); • A növények biológiai folyamataira.
A meteorológiai tényezők értelmezéséhez és felhasználásához: • Kellő ismeretek beszerzése; • Meteorológiai információk; • Az adatok eredményes értékelése. • Döntések meghozatala: • Intuícióra alapozott döntések; • Múltbeli tapasztalatokra alapozott döntések; • Egzakt adatokra alapozott döntések.
Intuícióra alapozott döntések: • Nem ismeretre épülnek; „hangulati elemek”. • Múltbeli tapasztalatokra alapozott döntések: • Az így megalapozott döntések nagy kockázatot rejtenek magukban. • Egzakt adatokra alapozott döntések. • Agrometeorológiai ismeretek és információk. • Adatgyűjtés, • Kutatás, • Információszolgáltatás. • Nagy valószínűséggel meghatározott információk.
Az agrometeorológiai információk felhasználásának a feltételei: • Az információknak kellő időben a döntés hozók rendelkezésére kell állniuk; • A felhasználó számára érthető nyelven legyen megfogalmazva; • Lehetőleg ismert „beválási” valószínűségük legyen; • A döntésekben közvetlenül hasznosíthatóak legyenek. • Agrometeorológiai hatékonyság: „Mennyivel gazdaságosabb a termelés?”
Alkalmazkodás: • A területen nagy biztonsággal termeszthető fajták (nemesítés, alkalmazás); • A mezőgazdasági munkák időzítése. • Védekezés: • Időjárási károk elleni közvetlen védekezés; • Fagyvédekezés (tavaszi és őszi fagyok); • Öntözés. • Az időjárás által kiváltott jelenségek elleni védekezés. • Meteorológiai jelenségek közvetett hatása (kártevők, kórokozók elterjedése).
Beavatkozás: • Inkább csak mikrometeorológiai szinten (pl. talajművelés, talajtakarás, sor- és tőtávolság; üvegházak, fóliasátrak), • Néha mezometeorológiai szinten is (pl. jégeső-elhárítás).
A hőmérsékleti információk hasznosítása: • Megszabja a növények földrajzi elterjedését; • Meghatározza, hogy az adott növény az év mely időszakában termeszthető; • A vegetációs periódus alatt a növényeknek különböző hőigénye van; • Különböző hőmérsékletekre másképpen reagálnak.
Különböző jellemző értékek: • Hőmérsékleti összegek: • Pozitív hőmérsékletek összege, • Negatív hőmérsékletek összege, • Aktív hőmérsékleti összeg, • Effektív hőmérsékleti összeg.
A mikrokörnyezet hőmérsékleti viszonyainak befolyásolási lehetőségei: • Talajművelés; • Öntözés; • Talajtakarás; • Zárt terek kialakítása.
A fagyvédekezés módszerei: • Passzív fagyvédekezés • A megfelelő fajta alkalmazása. • A termőhely megválasztása. • Vetési vagy kiültetési időpont megválasztása. • Aktív fagyvédekezés • A kisugárzás csökkentése (fólia, mesterséges köd). • A hideg levegő halmozódásának akadályozása (elvezetés, levegőkeverés). • A levegő hőmérsékletének emelése (fűtés, meleg víz). • Vízzel való fagyvédekezés (esőszerű öntözés). • Fenofázisszabályozó öntözés.
