Joggazdaságtan

1. Joggazdaságtan levelező Szalai Ákos 2013.

2. 1. Hatékonyság • Pozitív vs. Normatív • Pozitív: hogyan dönt – hogyan változik döntés? (akinél változik!) • Normatív: hatékonyságot javítja-e a (pozitív, magatartási) változás • Hatékonység: • Pareto-javulás = valaki jobban jár, de senki nem jár rosszabbul • Parato-hatékonyság = nincs további Pareto-javulás • Van Pareto-javulás? • Minden csere • Minden kölcsönösen előnyös tranzakció, nem kényszerre (hazugságra) épülő együttműködés • Ha másokat nem érint…

3. 2. Kockázat • Amikor döntünk nem biztos – exogén hatások. • Pl. szerezzünk-e be újabb bizonyítékot bírósági tárgyalásra? • Költség vs. növeli győzelem ESÉLYÉT • Pl. óvatosabbak legyünk-e? • Költség vs. csökkenti baleset (károkozás) ESÉLYÉT • Pl. betartsunk-e egy szabályt • Szabályszegésből fakadó haszon vs. lebukás ESÉLYE • Pl. szerződést kötünk • Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni (pl. emelkedő nyersanyagárak miatt), és kártérítést kell fizetni • Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy a másik nem teljesít – elveszítjük a szerződésben bízva megtett beruházásaink értékét (kártérítés nem fedezi ezeket) • Kockázat fogalma: (i) több lehetőség van, (ii) tudjuk melyik milyen VALÓSZÍNŰSÉGGEL következik be • vs. bizonytalanság: lehet árvíz…

4. 2. Kockázat • Várható érték: • EV = p1V1 + p2V2 +……+ pnVn, • ahol EV: a várható érték, p: az adott esemény valószínűsége, V: az adott esemény bekövetkezte esetén fellépő haszon, vagy költség. • Példa: Ha óvatosak vagyunk, akkor a költségeink: + 110 Ha nem vagyunk óvatosak, akkor a baleset esélye: 10% Ha óvatosak vagyunk, akkor a baleset esélye 9% Ha baleset, akkor a kár/kártérítés: 10.000 Várható kár: • Ha nem vagyunk óvatosak: 10% * 10.000 = 1.000 • Ha óvatosak vagyunk: 9% * 10.000 = 900 • Óvatosság csökkenti a kártérítés várható értéket / nyerünk: 100

5. 2. Kockázat • Mennyit ér nekünk a várható érték csökkenése? • Preferencia: hogyan viszonyulunk a kockázathoz? - preferenciát nem ítélünk meg! 1. Kockázatsemlegesdöntéshozó: • várható érték • 110 költség > 100 haszon (várható kár csökkenése) • NEM 2. Kockázatkerülő döntéshozó: • Két azonos várható érték közül a kisebb „kockázatút” (szórásút, varianciájút) választja • Kockázatsemleges: két azonos várható érték közül nem tud választani (közömbös) • Kockázat szűk értelemben: mennyiben tér el a várható értéktől (szór) • Matematikailag – pl. Variancia • VAR = p1 (V1 - EV)2 + p2 (V2- EV)2 + ……+ pn(Vn- EV)2

6. 2. Kockázat • Előző példa: eltűnik kárveszély – C = 1.100 • Kockázatsemleges: igen, ha C < Δp*L • NEM: 1.110 > 1.000 = 10% * 10.000 • Kockázatkerülő: igen, ha C < Δp*L + δVAR • Kártérítés várható értéke csökken Δp*L = 1.000 • De kockázat: Variancia • VAR = 0,1 (10.000 – 1.000)2 + 0,9 * (0 – 1000)2= = 0,1*(9000)2 + 0,9 * (1000)2 = 9 millió • δ : hogyan viszonyul kockázathoz • kockázatsemlegesnél: δ = 0

7. 2. Kockázat Büntetés vagy lebukás • Szabályszegésen nyer: B = 1.000 • Lebukás esélye: p = 10% • Büntetés: F = 9.000 • Kockázatsemleges: haszon vs. várható költség • IGEN: B > p*F (1.000 > 900 = 10% * 9.000) • Kockázatkerülő: kockázat (variancia) is • Ha B > p*F + δ VAR • Nem tudjuk – mennyire fél kockázattól? (mennyire kerüli?) • DE!

8. 2. Kockázat • DE! • Példa 1: p = 90%; F = 1.000 => p*F = 900 • Példa 2: p = 60%; F = 1.500 => p*F = 900 • Kockázatsemleges: mindegy • Kockázatkerülő: B > p*F + δ VAR • Példa 1: VAR = 90.000 • Példa 2: VAR = 540.000 • Példa 2: nagyobb haszon kell, hogy belevágjon = nagyobb visszatartó erő!

9. Ronald H. Coase(1910. december 29.) Közgazdasági Nobel-díj 1991

10. 3. Coase-tétel • A gyenge (hatékonysági) Coase-tétel azt mondja ki, hogy amennyiben (a) az alkuban résztvevő felek jogosítványai ex ante pontosan szabályozottak és ismertek, valamint (b) a tranzakciós költség nulla, akkor a felek szabad alkuja révén létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz. • Az erős (invariancia) Coase-tétel értelmében: amennyiben (a) az alkuban résztvevő felek jogosítványai ex ante pontosan szabályozottak és ismertek, valamint (b) a tranzakciós költség nulla, és (c) vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkuja révén létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz lesz, függetlenül attól, hogy kezdetben melyik fél milyen jogokkal rendelkezett.

11. 3. Coase-tétel • Gyenge verzió „Tautológia”: • Tranzakciós költség nulla = semmi nem akadályoz kölcsönösen előnyös cserét • Pareto-hatékonyság = • Minden Pareto-javulás megvolt • Ha V > E: tranzakció, csere (tranzakciós költség akadályozhatná…) • Minden tranzakció

12. 4. Tranzakciós költség • mindaz, ami megakadályoz kölcsönösen előnyös cserét… • O. E. Williamson: • a tőke specifikus (idioszinkratikus): sokat vesztek, ha másik megszegi ígéretét (szerződést) • nincs teljes szerződés („a racionalitás korlátozott”): nem tudunk mindent előre szerződésbe szabályozni • opportunista magatartásmód: ha kialakul nem szabályozott, nagy veszteséggel fenyegető helyzet – másik kooperatív lesz-e? keresi-e KETTŐNKNEK legjobb megoldást (vö. bizalom

13. 5. Joggazdaságtan logikája • Coase-tétel: jogosítványok legyenek tiszták • Tudjuk, kinek mihez van joga (ne arról vitatkozzunk) – tulajdonjog (általában alanyi jog) • Védjük meg e jogosítványokat • Tulajdoni védelem: megsértőt megbüntetjük – büntetőjog • Probléma: m van, ha adná (hozzájárulna), de magas tranzakciós költség megakadályozza? • Kártérítési védelem: megsértő fizesse meg a kárt – kártérítési jog • Probléma: tudjuk mérni kárt? • Ha túl kicsi a kártérítés, akkor is megsérti, amikor nem adná… • Ha túl magas a kártérítés – vö. elmarad kölcsönösen előnyös • Csökkentsük tranzakciós költséget – szerződési jog • Diszpozitív jogok • Csökkenti bizalmatlanságot (pl. kényszer, információs szabályozás, stb.)