1 / 27

Összehasonlító művelődéstörténet 3. előadás

Összehasonlító művelődéstörténet 3. előadás. Az antik tudásegyüttes krisztianizálódása. Forrás Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De ordine) Augustinus: A tudatlanok hitoktatásáról (De cathechizandis rudibus) Boethius: A zenéről (De musica)

eyad
Download Presentation

Összehasonlító művelődéstörténet 3. előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Összehasonlító művelődéstörténet3. előadás Az antik tudásegyüttes krisztianizálódása

  2. Forrás Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) Augustinus: A rendről (De ordine) Augustinus: A tudatlanok hitoktatásáról (De cathechizandis rudibus) Boethius: A zenéről (De musica) Cassiodorus: A szabad művészetekről és tudományokról (De artibus ac disciplinis liberalium litteratum) Isidorus: Az etimológiák vagy eredetek könyve 8 Etymologiarum sive Origunum libri XX)

  3. Kérdések 1. Megválaszolja-e a kérdést Terulliánus: tetszik-e istennek a kocsihajtó? 2. Szent Ágoston szerint az emberi értelem a grammatika, dialektika és retorika után negyedikként melyik ars-t hozta létre? 3. Melyik szerző az, aki szerint Pythagoras nevezte először a bölcsesség tanulmányozását filozófiának? 4. Melyik énekfajtát illette Sevillai Isidor a „marhapásztori ének” megnevezéssel?

  4. Nem. Költői a kérdés. • A musicát. • Boethius • A bukolikus éneket.

  5. Keresztény orientációk A császárkorban változások következtek be - a demokratikus közösségi gondolkodás alakzatai eltűnnek (megszűnik a poliszközösségek, nemzetiségi társadalom, földközösség) - az egyén a magánélet világába vonul - a kereszténység megfelel a magánegyénben kialakuló új elvárásoknak - a társadalom alsó régetének tagjai számára ígér változást (boldogságot) - új szépségkoncepció alakul ki - dualisztikus valóság- és emberképű (evilág – túlvilág, testi –lelki ember, külső-belső ember) - az isteni, az eszmei, a túlvilági kerül a földi-testi elé

  6. Keresztényi gondolkodás forrásvidéke: • 1/ a szent könyvek gyűjteménye • 2/ késő antik filozófia (mindenek előtt az újplatonizmus) A Biblia heterogén műegyüttes - van egy görög-hellenisztikus hatást mutató rétege (Prédikátor Könyve, Sirák fia Könyve, Bölcsesség Könyve) és van egy héber hatású (ebben eltérő a két világkép is, az előzőben a külső, a másodikban a belső megjelenés a fontos, pl. erre hivatkoznak majd utóbb a képrombolást szorgalmazóak) - az eltérő álláspontok egyeztetését az allegorikus értelmezés tette lehetővé kidolgozója: Origenész - a heterogenitást csökkenteni igyekszik Szent Jeromos fordítása (Vulgata) - a spirituéaizmus növekszik, a morális szépség értéke hangsúlyozódik

  7. Origenész(185 – 202) A középkori keresztény organikus világkép kialakulását elősegítő életmű Biblia - négy olvasat lehetősége allegorikus módszer (görög hagyomány) A pricípiumokról című iratában a korai egyház teológiai tanításait rendszerezte Atya, Fiú és Szentlélek örökké valón hármas hiposztázisát vallja a világegyetem fizikai világrésze a bűnbeesés után, a bukott lények számára létesült, ahonnan a megváltás által lehet majd kikerülni, s visszajutni a szellemi világba. a lelket a test előtt létezőnek tudta. A szellem és az ember között álló, közvetítést vállaló középlények szerepének hangsúlyozása szintén ilyen eredetű.

  8. Neoplatonizmus Plótinosz Proklosz a keresztényi vallásba beépítés elvégzői Elvek: - egy a létezés különböző fokai (=emanációk) kiáramlása ebből indul ki a Núsz (=ész) a Világlélek Érzéki világ Anyag Azaz: végső soron ez is hellenisztikus sajátosság (azaz morális elkötelezettségű)

  9. Quintus Septimus Florens Tertullianus(160 k. – 220 után) Karthágóban született, pogány római családban Rómában ügyvédként dolgozott, de megtérése után visszamegy szülőföldjére Ebben az időben a kerezsténységben új elemek - az egyházi szervezet hierarchikussá válik (püspöki vezetés lesz) - a zsidókeresztényekhez képest többen lesznek a pogánykeresztények - az új keresztények a korábbiaknál jobban kötődnek a pogány eszmékhez - egyre rigidebb lesz a pogánysággal szemben a kereszténység pl. Montanisták (ezeréves birodalom ideje közeledik) Tertullianus is montanista lesz, ostrozza a kortárs filozófiát

  10. A látványosságokról (De spectaculis) 197-200 körül született A pogány látáványosságok (cirkusz, színjáték, művek, istentisztelet) ellen íródott Görög nyelvű A keresztények bűnös élvezeteit sorolja fel (enciklopédikus módon)

  11. A pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században • a keleti egyházatyák • Aranyszájú Szent János • Vazul • Origenész szerint tanulmányozni kell azt • a nyugati egyházatyák • Jeromos • Ambrosius • Tertulliánus • Lactantius • Augustinus • szerinte elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

  12. Aurelius Augustinus(354 – 430) Latin egyházatya, Hippo püspöke Retorika tanár A filozófia iránti érdeklődését egy Cicero-munka keltette fel Újpaltonikus fogalmakat használ (egység, egész, rend) - püthagorikus eredet (a szépség testi meghatározása, arányelmélet) A szép a részek megfelelése, amely a szín kellemességével párosul. - sztoikus eredet

  13. Szent Ágoston (1470)

  14. A rendről (De ordine) Az ars-okat az emberi értelem hozza létre (az isteni dolgok boldog szemlélésének eredményeként) mégpedig az érzékszervek segítségével

  15. Anicius Manlius Boethius(480 k. – 524/525) Rómában született, Rómában és Athénban tanult Az ariánus keleti gót uralkodó Theodoric udvarában (Ravenna) hivatalnok Irodalmi tevékenysége a középkor sokat hivatkozott példája Platón és Arisztotelész tevékenységét igyekszik egységbe hozni Részei: - Arisztotelész munkáinak fordítása és kommentárjai (a 12. századig csak az ő fordítása az ismert) - önállóan írt logikai és teológiai munkákat Munkái: A Filozófia vigasztalása (De consolatione Philosophiae) neoplatonikus eszmevilág „édes beszédét” sokat másolják, sokan hivatkozzák (Bernardus Silvestris, Alanus de Insulis, a chartres-i iskola követői, Dante) Matematikai, geometriai, zenei tárgyú művek (a középkori műveltségtartalmat meghatározó művek ezek)

  16. A zenéről (De musica) Geraszai Nikomakhosz, Eukleidész és Ptolemaiosz munkái alapján készült kompendium A zene kapcsolatát hangsúlyozza a világ természetével és az emberi természettel - alapvetően erkölcsfejlesztő ezért Pythagoras filozófiai elképzelésére hivatkozik Indokolja a makrokozmosz 4 ars-ának halmazait: geometria = mozdulatlan nagyságot vizsgálja asztronómia = mozgó nagyságot vizsgálja arithmetika = önmagában álló, elválasztott mennyiséget vizsgálja musica = valamihez viszonyított elválasztott mennyiséget vizsgálja

  17. Flavius Magnus Cassiodorus(485 k. - 580. k.) Theodoric gót király udvarának hivatalnoka, Boethius kortársa Római és a barbár édekek összehangolása a feladata Ariánus és a katolikus érdekek összhangzatát igyekszik megteremteni 540 körül konstantinápolyi emigrációba vonul, majd calabriai családi birtokán megalapítja (szerzetesként) a Vivarium-ot Szerzeteseitől megkívánja szellemi tevékenység (tudományok ápolása) kódexek másolása, források megőrzése, áttekintésének biztosítása Művei történeti, egyháztörténeti szövegek Az egyházi és a világi tudományok rendszere (Ennek 2. kötete szól a hét szabad művészetről) Szent Ágoston nyomán tartja a Biblia megismeréséhez szükségesnek az arsokat ez a kompendiuma a kora középkor tankönyvévé válik

  18. Cassiodorus

  19. A szabad művészetekről és a tudományokról (De artibus ac disciplinis liberarium litteratum) „Művészetnek (ars) azt nevezzük, ami szabályaival köt és figyelmeztet bennünket. Egyes vélemények szerint ez a szó a görögöktől származik, azaz a tanítás erényéről, amelyet az ékesen szóló férfiak minden jó dolog tudásának mondanak.” - A platóni és az arisztotelészi hagyományt egyként hivatkozza Megkülönböztet tisztán elméleti (asztrológia, matematika) és cselekvő tudományokat (pl. tánc) a matematika része (= a quadrivium része) számtan (arithmetica) zene mértan (geometria) csillagászat Azonosítja a makrokozmosz tudmányát a matematikával

  20. A szöveg jellemzői: • - tekintélyelv hangsúlyozása • - történeti szemlélet (=filológiai aspektus) • - strukturáltság • - organikusság (belső összefüggések, számmisztika) - ars memorandi- eszközei

  21. Isidorus Hispalensis(kb. 570 – 636) Sevilla érseke a vízigót királyságban Királyi megbízatásra végzi el munkatársai irányítása mellett az antik eredtű teológiai és profán tudásanyag összerendezését Műve: Originum sive Etymologiarium libri XX. (Etimológiák vagy Eredetek könyve) enciklopédikus hagyomány folytatója és fenntartója a leghivatkozottabb középkori mű első három könyvében összefoglalja a Hét szabad művészetet I. grammatika II. retorika és dialektika III. aritmetika, geometria, asztronómia, musica

  22. Sevillai Isidor: Etymologia, 12. sz. kézirat

  23. Módszere - etimológiai okfejtés (benne történeti megközelítés) - tekintélyelv fenntartása (pogány görög, római és keresztény) - rendezőelv: a keresztény örökség elsődlegességének bemutatása - ismeretek egybeszerkesztése (homogenizálás)

  24. Évszakok-elemek-testnedvek,Sevillai Isidor, De Natura Rerum, 9. sz.

  25. Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) A középkor világképe: Summa • ISTEN • SZERÁFOK • KERUBOK • TRÓNOK • URALMAK • ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra) • HATALMAK • FEJEDELEMSÉGEK • ARKANGYALOK • ANGYALOK • PRIMUM MOBILE (Első mozgató) • FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) • SZATURNUSZ • JUPITER Csillagvilág (9 szféra) • MARS • NAP • VÉNUSZ • MERKUR • HOLD • A 13.században ehhez a világképhez Aquinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. • EMBER • ÁLLATOK • NÖVÉNYEK • FÉMEK Elemi világ (9 szféra) • KÖVEK • TŰZ • LEVEGŐ VÍZ • FÖLD • ALVILÁG

  26. irodalom • Tertullianus: A látványosságokról (De spectaculis) • Augustinus: A rendről (De ordine) • Augustinus: A tudatlanok hitoktatásáról (De cathechizandis rudibus) • Boethius: A zenéről (De musica) • Cassiodorus: A szabad művészetekről és tudományokról (De artibus ac disciplinis liberalium litteratum) • Isidorus: Az etimológiák vagy eredetek könyve 8 Etymologiarum sive Origunum libri XX)

More Related