1 / 46

A modern demokráciák működése

A modern demokráciák működése. Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája. Miről lesz szó?. A modern demokrácia fogalma A modern demokráciák gyökerei A mai demokráciák működése A magyar demokrácia. 1. A modern demokrácia fogalma. ókor : démosz+ krátosz = néphatalom

faye
Download Presentation

A modern demokráciák működése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

  2. Miről lesz szó? • A modern demokrácia fogalma • A modern demokráciák gyökerei • A mai demokráciák működése • A magyar demokrácia

  3. 1. A modern demokrácia fogalma • ókor: démosz+ krátosz = néphatalom • modern jelentés: demokrácia = államtípus • 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista • 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság • demokrácia vagy demokráciák?

  4. A modern demokrácia kritériumai 1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtóiés döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme

  5. 2. A modern demokráciák gyökerei • ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 • a modern demokrácia kialakulása: • angol alkotmányos monarchia • felvilágosodás • az Amerikai Egyesült Államok születése • a nagy francia forradalom

  6. Az angol alkotmányos monarchia • 1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot • a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király • személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

  7. A felvilágosodás • alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép • társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani • Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve • Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása

  8. John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról „Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga , hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”

  9. Az Amerikai Egyesült Államok születése 1773-1783: az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca

  10. Függetlenségi nyilatkozat 1776. július 4. /Thomas Jefferson , Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa ..."

  11. Az USA alkotmánya • 1789-ben lép életbe • a világ legrégebbi érvényes alkotmánya • 26 kiegészítést tartalmaz • első 10 kiegészítés: 1791. Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )

  12. Az Amerikai Egyesült Államok • rabszolgaság kérdése • köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták

  13. A francia forradalom • 1789. május 5. : 175 év után rendi gyűlés • a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat • 1789. aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata • 1791-es polgári liberális alkotmány

  14. Miben különböznek a mai demokráciák? A választójog kiterjesztése a 19-20. század során: • munkásmozgalmak, pl. 1836-tól chartizmus • feminista mozgalmak a női választójogért • feketék helyzete az USA-ban

  15. A női választójog kiterjesztése 1893. Új-Zéland 1920. USA 1928. Nagy-Britannia 1945. Magyarország 1971. Svájc

  16. 3. A mai demokráciák • közvetett/ közvetlen demokrácia • demokratikus intézmények • választási rendszerek • többségi/ konszenzusos demokrácia „ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln

  17. Közvetett és közvetlen demokrácia Közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az 50-60-as években

  18. Demokratikus intézmények • parlament • államfő • kormány • közigazgatás • bíróság • alkotmánybíróság • ombudsman

  19. Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése (beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: -élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem apártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás

  20. Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek - szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara • szimbolikus: Nagy-Britannia • korporatív jellegű: ír felsőház • regionális alapon szerveződő: Svájc

  21. Államfői hatalom • korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje • szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője • széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok • részt vehet a parlamenti munkában • gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör

  22. Államfői hatalomkét szélsőséges példa Nagy- Britannia • a monarchia feje az államfő • a törvények érvényessége aláírásától függ • 1707 óta nem élt ezen vétójogával • 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok • elnök: államfő és miniszterelnök • az elnök a végrehajtó hatalom feje • jelenleg George W. Bush

  23. Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet - ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy

  24. Kormány Felépítése • miniszterek és államtitkárok • kormányfő: miniszterelnök / kancellár • miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) • elnöki = prezidenciális pl. USA • parlamentáris pl. Nagy- Britannia • kancellári pl. Németország, Magyarország • félelnöki pl. Franciaország

  25. Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör - demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? 1. „patronázs rendszer” pl. USA 2. „lefejezhető államhatalom” pl. Nagy-Britannia • központi és önkormányzati szervek • unitárius és decentralizált államok

  26. Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban - személyi és szervezeti függetlenség Kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre Angolszász jogrendszer precedensjog

  27. Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány

  28. Ombudsman • az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje • egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez • általános- és szakombudsman • Svédország, 1809- ben az első • Európai Unió: 1995 óta saját ombudman

  29. Választási rendszerek • a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás • nem semleges technika

  30. Választási alapelvek • a választójog általános: nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan

  31. Többségi és arányos választási rendszerek

  32. A nép/nemzet nevében történő döntéshozatal

  33. A magyar demokrácia működése 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

  34. Az alkotmány • 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország • 1949. augusztus 20-án fogadták el • 1989. október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás

  35. Parlament • 1848-tól népképviseleti • 1867. után Főrendiház és Képviselőház • 1918-1928. között egykamarás • 1945. óta újból egykamarás • 386 képviselő, négy évente választások • 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján

  36. Parlament • bizottságok és frakciók • az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is • az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva • beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal

  37. Államfő = köztársasági elnök • 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament • egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot • jelenleg Mádl Ferenc

  38. Kormány • általában koalíciós kormányok jellemzőek 90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc • elnöki kormányforma • konstruktív bizalmatlansági indítvány

  39. Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság

  40. Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll • > 11 alkotmánybíra: 45-70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás

  41. Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

  42. A magyar választási rendszer • elkülönülő parlamenti és önkormányzati választások • Parlamenti választások - vegyes választási rendszer • 5 %-os parlamenti küszöb • 386 mandátum: 176 egyéni választókerület max. 152 területi listás hely min. 58 országos listás hely

  43. Összegzés • 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország • 12 dél-amerikai ország , végső Chile: 1990. • a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása • 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése • az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia • jelenlegi USA politika: Irak, Irán

  44. Köszönöm a figyelmet! Fekete Zsófi

More Related