Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után

1. Családok helyzetének változása a rendszerváltozás után Farkas Péter Szociológus, NCSSZI Családpolitikai és kutatási Igazgató 2013. November 7., Máriabesnyő

2. Válság – okok és tényezők • Európa erkölcsi és intellektuális hanyatlása • hiányzik az élet folyamatossága iránti alázat és a generációk közötti szolidaritás • Anyagiakért való, mindenen túli versengés; általánosult szerzésvágy  ANTROPOLÓGIAI válság

3. Korunk antropológiai- és értékválságának főbb jelenségei • Erkölcsi relativizmus: a természetes erkölcsi törvény és az objektív jó elutasítása • Liberális szubjektivizmus: annak állítása, hogy a szabad választás önmagában értékes (a valamitől való szabadság egyoldalú hangsúlyozása, a valamire valóval szemben. Szabadság rend nélkül) • Egocentrizmus: önérdekérvényesítés • Utilitarizmus és funkcionalizmus: a tevékenység és a közösség hasznosság szerinti értékelése • individualizmus

4. A házasságra, családra vonatkozó következményei mindennek • A házastársi élet válsága (válás, együttélés. „alternatív-életközösségek” – azonos neműek párkapcsolata) • A család fogalmának „átrendeződése”: nem a társadalom alapsejtje, ágyrajáró egy fedél alatt élők halmaza • Gender-ideológia – csak kulturálisan determinált „választható” nem • A termékenységi ráta viharos zuhanása: (2,1 helyett 1,2-1,3) a csonka vagy patchwork családban • Szociáletikai nevelési krízis: fogyasztói szemléletű család, szeretetteljes légkör nélkül, visszaszoruló apaszereppel

5. A magyar társadalom helyzete • identitás- és lelkiismereti válság • enyészik a társadalmi tőke • az európai átlagnál kevesebb a gyerek • több az alkoholista • rövidebb az átlagéletkor • rosszabb a közhangulat • A túlpártosodott országra jellemző az éles szembenállás („szekértábormentalitás”)

6. Ifjúság helyzete • fokozódó individualizmus • növekvő kulturális szakadás • erőteljes szegmentálódás • magányos zárványlét • kevesekre posztmodern értékvilág jellemző • többséget illetően materiális fogyasztói logika • szabadság, de bizonytalanság, cseppfolyós jövő

7. Legfontosabb társadalmi deficitek • demográfiai válság • lakosság kirívóan rossz egészségi állapota • alacsony foglalkoztatás, magas inaktivitás • tartós és nagymértékű szegénység • fogyatékos emberek elfogadhatatlan életkörülményei • cigányság helyzete • életminőségbeli különbségek a város és falu, az ország fejlettebb és fejletlenebb régiói között • tartós esélykülönbségek

8. A családot érintő ellentmondások • Gyermekszerető, de gyermektelen társadalomban élünk • Csökkenő házasságkötések- egy házasságbarát társadalomban • Nagyvonalú, de kevésbé eredményes családtámogatási rendszer • Munka és családi kötelezettségek összeegyeztethetetlensége

9. Az új családpolitikai felfogás • Keresztény megközelítés (a család szeretetet, támaszt, biztonságot nyújt) • A család a társadalom alapegysége, kifogyhatatlan erőforrás, mert ereje a szeretetből fakad • A családok képezik a társadalom gazdagságát, humán és szociális tőkéjét • Harmonikusan működő családok – kiegyensúlyozott társadalom • Individualista felfogás helyett – perszonalizmus és közösségi gondolkodás • Hosszú távú szemlélet – népesedési problémák szemelőtt tartása

10. Család- és szociálpolitika a rendszerváltozás után

12. Az új családpolitika sarokkövei • Segíteni a családokat abban, hogy a tervezett/kívánt gyermekek megszülessenek • A gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot • Ne csak a gyermek megszületését, hanem felnevelését is támogassuk • Családtámogatás és segélyezés különválasztása • Választás lehetőségek biztosítása – rugalmas családpolitika

13. Az új családpolitika alapelvei, céljai: • Gazdaságilag aktív családok támogatása • A munka és a család összeegyeztetésének segítése - Családbarát, rugalmas, atipikus foglalkoztatással - Gyermekek napközbeni ellátásának biztosításával • A további gyermekvállalás ösztönzése • A generációk közötti együttműködés erősítése • Családbarát társadalom és közbeszéd segítése - Családi életre nevelés az iskolában - Családbarát közszolgálati médiumok - Abortusz csökkentése – meddőség gondjai - örökbefogadás

14. Munkavállalás – gyermekvállalás: • Magyarországon - alacsony a foglalkoztatottság és a gyermekvállalási hajlandóság • Európában ott születik több gyermek - ahol magas a foglalkoztatottság - biztosított a munka és a család összeegyeztethetősége • Cél: elősegíteni a munka és a család egyensúlyát, • mikro és makro szinten • Növekvő foglalkoztatottság – pozitív demográfiai hatás - Családbarát munkahely mozgalom megújítása, - Apasági szabadság - Start Plusz kibővítése - Állásmegosztás esetén 7% járulékkedvezmény - GYES 3 évre és GYET - Családi pótlék – iskolalátogatáshoz kötve - Családi adókedvezmény - Várandóssági járulék

15. Kisgyermekek napközbeni ellátási formáinak komplex fejlesztése Célok: • Férőhely hiány csökkentése • Direkt és indirekt munkahelyteremtés • Rugalmas, családbarát ellátórendszer Eszközök: • Családi napközi: rugalmas, kistelepülésen, munkahelyeken/egyetemeken is alkalmazható • Fejlesztésük: támogatások, képzés, szabályozás, finanszírozás • Bölcsőde: integráció, nyitva tartás • Gyermekbarát intézmények

16. Az új családpolitika szolgáltatások és intézmények rendszerén keresztül • Segítse elő a családok belső stabilitását, szociális biztonságát, • Védje függetlenségüket és autonómiájukat, • Növelje társadalmi megbecsülésüket, • Ösztönözze a gyermekvállalást, • Erősítse a kapcsolatot a munka világával.

17. A teljes termékenységi arányszám I.

18. A teljes termékenységi arányszám II.

23. A család: a társadalom életadó alapsejtje. • Ebben tapasztalja meg az ember a közösséget. • Jézus is egy konkrét családba született, s abban élt. Az Egyház a Biblia fényében a családot az első és természetes közösségnek tekinti. • Az ember a családban tanulja meg a szeretetet, az Úr hűségét! • A család középkori 7 funkciója • Gazdasági egység • Státusz egység (identitást ad) • Védelmi gondoskodási egység • Szabadidiő egység • Nevelési egység • Reprodukciós egység • Vallási egység

24. Ma már ezt mind nem tudja betölteni, de minél teljesebben gyakorolja funkcióit, annál jobb! • A keresztény család 4 feladata: • Személyek közössége • Az élet szolgálata • Részesedés a társadalom fejlődésében • Részt kap az Egyház küldetéséből – Prófétai feladat: evangelizált és evangelizáló; papi feladat: megszentelt és megszentel; királyi feladat: irányít és vezet (II. János Pál: Familiaris consortio)

25. Az ember • Subsistentia: önállóság (térben is lehatárolt létező) • Existentia: önérdekérvényesítés (az ember cselekedeteivel önmagát formálja az időben) • Transcendentia: felelősség önmaga, az embertársak és Isten felé • A keresztény emberkép: Krisztocentrikus, eszkatológikus és trinitárius

26. Köszönöm a figyelmet!