1 / 109

A 2005-ös új történelem érettségi

A 2005-ös új történelem érettségi. Előadás 2003. október Kaposi József. I. Az érettségi reform általános céljai. A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (1) a középfokú oktatás expanziójából adódó problémák kezelése;

flynn
Download Presentation

A 2005-ös új történelem érettségi

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A 2005-ös új történelem érettségi • Előadás • 2003. október • Kaposi József

  2. I. Az érettségi reform általános céljai A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (1) • a középfokú oktatás expanziójából adódó problémák kezelése; • a tudás értelmezésében bekövetkezett változások érvényesítése; • a nemzetközi vizsgáztatási trendek és mérési eredmények hazai alkalmazásának elősegítése.

  3. A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (2) • a középiskolai általános képzés megerősítése; • a felvételi vizsga szerepének csökkentése; • a különböző képzési célú intézmények követelményeinek (gimnázium, szakközép­iskola, nappali és felnőttoktatás) egymáshoz közelítése; • az iskolák eredményei közötti összemérhetőség gyakorlati érvényesülése.

  4. II. Az új történelem érettségi követelményeinek kidolgozása Célok: (1) • a megújítás és megőrzés; • új, korszerűsítő törekvések (pl.: a XIX.-XX. század hangsúlyosabbá tétele, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés); • a történelem tanítás magyarországi hagyományai (pl.: a nemzeti és európai történelem párhuzamos feldolgozása); • különböző szemléletű, módszerű és szintű oktatási gyakorlat érvényesülése.

  5. Az új vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (1) • rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal; • birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek; • tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; • képes-e ismereteit szóban és írásban előadni.

  6. A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (2) • elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; • képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; • tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit; • képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben .

  7. III. Avizsga dokumentumai A vizsgakövetelmények Nem a tanulási folyamatra, hanem a vizsgán megkövetelt teljesítményre összpontosítanak. Kijelölik: • a vizsgán várható képességek és tudás tartományát; • támpontot adnak a feladatok megfogalmazásához; • rögzítik a teljesítmények típusát és a vizsgateljesítmények értékelésének eljárásait; • meghatározó szerepet játszanak a szakmai nyilvánosság kiépülésében.

  8. Vizsgaleírások Célja: tájékoztatni a vizsgával kapcsolatba kerülő személyeket (felkészítők, vizsgázók) minden fontos tudnivalóról. Például.: • részletesen leírja a vizsgamodellt; • szabályozza a vizsgarészek, a feladatlap belső arányait a várható vizsgafeladatok számát, típusait; • meghatározza a vizsga részletes értékelési rendszerét, belső arányait a vizsgateljesítmények értékelési elveit, módjait, szempontjait és formáját.

  9. Jogszabályi háttér Általános követelmények: 100/1997. Kr, 111/2001 Kr, 78/2002 Kr, 71/2003 Kr Felsőoktatási felvételi : Részletes követelmények: 40/2002 OM, 14/2003 OM Kerettantervek: 28/2000 OM, 10/2003 OM

  10. IV. Újdonságok a történelem érettségin 2005-től • Az egyensúlyok helyreállítása • A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe • A témakörök megváltozása • A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése • Az írásbeli vizsga bevezetése - Újszerű feladatok • Újszerű szóbeli vizsga • A kétszintűség • Tételősszállítás, javítás, értékelés • Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok

  11. 1. Az egyensúlyok helyreállítása (1) • Az oktatási gyakorlatban visszaállítani az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés „hármasának” belső egyensúlyát. • Cél az is, hogy érvényesíteni lehessen a nemzeti és európai azonosságtudatot és a humanista és demokratikus értékrendet. • A politika- és eseménytörténet mellett a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok szerepének növekedése. • A központi elvárások és a helyi szakmai önállóságból adódó lehetőségek egyensúlyának megteremtése.

  12. 1. Az egyensúlyok helyreállítása (2) Vissza akarja állítani az ismeretek, képességek és normák – az elmúlt évtizedben megbomlott – természetes egyensúlyát, miként az alábbi ábra mutatja. ismeretek képességek normák képességek normák ismeretek

  13. 2. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe (1) Kulcskompetenciák az új érettségi vizsgán: • nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás; • információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldó gondolkodás; • logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, önkifejező képesség; • széleskörű alkalmazási képességek.

  14. 2. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe (2) A történelem vizsgán megkövetelt képességek (kompetenciák): • a források használata és értékelése; • a szaknyelv alkalmazása; • tájékozódás térben és időben; • az eseményeket alakító tényezők feltárása; • a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása.

  15. Források használata és értékelése(Emelt és középszinten) • 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása • 1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése • 1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése • 1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez • 1.5 Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból • 1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

  16. Emelt szinten • 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása • 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete • 1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során • 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet • 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről

  17. Szaknyelv alkalmazása (Emelt és középszinten) • 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Emelt szinten • 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

  18. Tájékozódás térben és időben(Emelt és középszinten) • 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken • 3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában • 3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése • 3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése

  19. 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete • 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között Emelet szinten • 3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken • 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete • 3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

  20. Eseményeket alakító tényezők feltárása(Emelt és középszinten) • 4.1 A tanultak okok és következmények szerinti rendezése • 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van • 4.3 Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése • 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése

  21. 4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja • 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről • 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség, a változás és a fejlődés viszonyának értelmezése konkrét példákon

  22. 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása • 4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása Emelt szinten • 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése • 4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása

  23. 4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása • 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában • 4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai

  24. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatásaEmelt és középszinten • 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • 5.2 Népesség, település, életmód • 5.3 Egyén, közösség, társadalom • 5.4 A modern demokráciák működése • 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • 5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

  25. 3. A témakörök megváltozása(1) • a vizsga a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelöli ki; • biztosítja a magyar és egyetemes történelem 60-40%-os megoszlását; • meghatározó módon szerepel benne a XIX.-XX. század története; • időben kitolja a differenciált oktatás elkezdését, a két szint közötti lényeges különbségek csak a 11. év anyagától jelennek meg.

  26. 3. A témakörök megváltozása(2) A témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazása úgy történt, hogy: • a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitás­történetnek is fontos szerep jusson; • a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei érvényesüljek.

  27. 3. A témakörök megváltozása(3) A témakörök: 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

  28. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

  29. Példák az ún. altémákra • Vallás és kultúra az ókori Keleten Középszint: Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Emelt szint: Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.

  30. A demokrácia kialakulása Athénban Középszint: Az athéni demokrácia intézményei, működése. Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam • A kereszténység kialakulása és elterjedése Középszint: A kereszténység főbb tanításai. Emelt szint: A kereszténység egyház történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).

  31. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Középszint: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. Emelt szint: A világvallások civilizáció-formáló szerepe. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). • A középkori városok Középszint: Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. Emelt szint: A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása.

  32. Az európai integráció története Középszint: Az Európai Unió legfontosabb intézményei. Emelt szint: A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. • A „harmadik világ” Középszint: A fejlődő országok főbb problémái (pl. népesség növekedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). Emelt szint: A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.

  33. A magyarországi romák Középszint: A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. • A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Középszint: A választási rendszer lényegi elemei. Emelt szint: A helyi önkormányzatok feladatai, szervezeteinek és működésük.

  34. 4.A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése • A vizsga feladataiban csak a kerettantervek követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális adatokat lehet számon kérni. „A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel.

  35. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.”

  36. 5. Az írásbeli vizsga bevezetése(1) Bevezetését az alábbi tényezők indokolják: • a vizsgateljesítmények összemérhetőségének megvalósítása; • a vizsga követelményeinek és feltételeinek egységesítése; • új, nemzetközi mérési, értékelési gyakorlat elterjesztése; • szemléleti, tartalmi, módszertani reformok gyakorlati érvényesítése. A segédeszközök (pl.: térkép) használásnak lehetősége az új vizsgakoncepció fontos eleme.

  37. Az írásbeli vizsga bevezetése(2) Az írásbeli feladatlap két részből áll: • Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, melyek általában „zárt” végűek, vagyis csak egy megoldásuk lehet. Ezt a részt nevezhetjük tesztnek. • Szöveges (kifejtendő) írásbeli feladat, amely: • problémamegoldó vagy egyszerűsítve rövid esszé; • elemző vagy egyszerűsítve hosszú esszé lehet. A szöveges feladatoknál megjelenik a választhatóság.

  38. Újszerű írásbeli feladatok • A legfontosabb változás az, hogy az egyes feladatoknál a képesség jellegű követelmények számonkérése az elsődleges cél, • és csak másodsorban a tartalmi elvárások. Minden feladat magába foglal valamilyen forrást (szöveget, képet, térképet, diagramot, grafikont, karikatúrát stb.), melynek adatai tartalmazzák mindazokat az elvárt információkat, melyek a sikeres feladatmegoldást biztosítják.

  39. Minta feladat - Középszint (1)

  40. Milyen politikai berendezkedést tükröz az ábra! Húzza alá a helyes választ! királyság despotizmus demokrácia B)Melyik városállam államszervezetét mutatja az ábra? Húzza alá a helyes választ! Athén Spárta C) Sorolja fel, hogy kik nemvehettek részt a polisz politikai irányításában! D)Melyik a polisz legnagyobb befolyással bíró testülete?

  41. Minta feladat – Emelt szint (1) A mezőgazdasági művelési módszerek történeti fejlődését mutató ábrák segítségével válaszoljon a kérdésekre!

  42. 1 1 2 1 Minta feladat – Emelt szint (2) • Mi volt az ugar funkciója? ………………………………………………. • Mi tette lehetővé az ugar fokozatos megszűnését? ………………………………………………. • Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt mezőgazdasági művelési módszert! 1)……………….. 4)……………………… • Mi tette lehetővé a 4. diagramon ábrázolt művelési módszer bevezetését? ………………………………………………….. Összesen 5 pont

  43. Példák a lehetséges feladattípusokra(1) • Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével • Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása • Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése • Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból • Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz • Térképekről információk gyűjtése

  44. Példák a lehetséges feladattípusokra(2) • Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása • Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével • Célok és következmények megkülönböztetése • Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése • Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről

  45. 6. Újszerű szóbeli vizsga (1) A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el a tanulóktól. E vizsgaforma elsődleges célja az, hogy a diákok bemutassák, hogy szóbeli kifejezőképességük milyen színvonalon áll, illetve miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (pl. gazdaság, társadalom, nemzetközi konfliktusok) eligazodni és a tételben meg­határozott problémát összefüggéseiben feltárni és elemezni.

  46. Újszerű szóbeli vizsga (2) Témakörei: • Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • Népesség, település, életmód • Egyén, közösség, társadalom • Nemzetközi együttműködés és konfliktusok • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • Modern demokráciák működése • Szabad (problémaközpontú) témakör

  47. 7. Kétszintűség A vizsgaszabályzat a követelményeket két szinten határozza meg. Középszintena mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit kell megkövetelni. A középszintű vizsga: • egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat; • a kifejezőképesség, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit; • a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli.

  48. Emelt szintenelsősorban a felsőoktatásban történelmet használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik. Az emelt szintű vizsga: • Bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat és kifejezőképességeket; • összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat; • valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket; • önállóbb ítéletalkotási készségeket; • a történelmi adatok tágabb körének ismeretét követeli meg.

  49. 8.Tételösszeállítás, javítás, értékelés Középszinten: A tanuló szaktanára: • javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli munkáját; • állítja össze a szóbeli tételeit; • minősíti szóbeli feleletét; • állapítja meg az osztályzatot. Emelt szinten: • A vizsgaközpont által felkért szakértők (felkészített szaktanárok); • javítják az írásbeli dolgozatokat; • határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit; • értékelik a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményét.

  50. 9.Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok (1) Az új követelmények nyomán: • hangsúlyosabbá válik a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása; • előtérbe kerül a tevékenység centrikus és problémaközpontú oktatás; • lehetőség nyílik a témákon belüli elmélyülésre, a mélyfúrásra; • valódi szabad tankönyvválasztás érvényesülhet.

More Related