1 / 28

A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel

MTA Statisztikai Bizottság 2009. december 16. A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel. Oblath Gábor. Témakörök.

fonda
Download Presentation

A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MTA Statisztikai Bizottság 2009. december 16. A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel Oblath Gábor

  2. Témakörök • A minőség „termelő-felhasználói” nézőpontból : mit jelent a minőség (nem csak megbízhatóság, hanem pl. források közötti konzisztencia, de nem minden áron) • A fejlődés érzékeltetése: 2001, 2008 közepe, 2009 vége • Nemzeti számlák legutóbbi fejlesztése/revíziója – termelő-felhasználói szemmel • Negyedéves GDP-adatok: (megértéséhez több segítség – minőséget javítana) • Árindexek (külső-belső, külker árindexek összehasonlítása) • Államháztartási statisztikák (költségvetési adatok és NSZ – kormányzati számlák közötti „fordítóprogram”)

  3. 1. A statisztika minősége „termelő-felhasználói” szempontból • „Végső” vs. „termelő” (közbülső) felhasználó • Nem csak pontosság, megbízhatóság számít, hanem • Nemzeti számlarendszert alkotó statisztikai források közötti összhang (-hiány) • Mi a magyarázat az összhang hiányára, ha a források azonosak? • Pl. export, import, folyó külső mérleg a GDP-ben és a FM-ben • Ez más kérdés, mint a GDP-ből („felülről”) és a PSZ-ból („alulról”) adódó nettó egyenleg (NL) eltérése – itt az információs források különböznek

  4. A termelő felhasználók igénylik a konzisztenciát… • A makro-adatokat – makrogazdasági azonosságokon alapuló – elemzési keretbe igyekeznek illeszteni  • Ha lyukak/inkonzisztenciák vannak, maguk igyekeznek betömni/feloldani • Pl. háztartások rendelkezésre álló jövedelme  nettó pü. megtakarítás (PSZ) + beruházás (GDP) + fogyasztás (GDP)  jövedelem-arányos fogyasztási/megtakarítási ráta • (Jó, ha a statisztikusok tudnak erről – ha nagyon nem értenek egyet, szólniuk kell)

  5. A jövedelemelosztás egyes metszetei és a belső, illetve külső egyensúly (-hiány) közötti mérlegösszefüggések

  6. … de nem minden áron • az adatok elemzői számára egyértelműen jobb egy részeit tekintve konzisztens, de egészében integrálatlan, • mint egy formálisan/mesterségesen integrált, de részeit tekintve megbízhatatlan információs rendszer.

  7. 2. A makrogazdasági statisztikák minősége – a fejlődés íve (szubjektív érzékelés) • 2001 (MST): • Szezonális kiigazítás a GDP komponensekre • ÁHT és külföld hiányzik a NSZ-ból • Makrogazdasági azonosságok (pl. S-I=CA) nem rekonstruálhatók NSZ-adatokból • 2008 közepe (Stat. Szemle 2008/7-8): • Makrogazdasági azonosságok túlságosan sokféleképpen rekonstruálhatók (2004-2006: GDP-FM-PSZ) • Nincs „külföld” számla (csak X, M, néhány ) • Bizonytalanság makro-elemzés szempontjából • 2009: • Jelentős előrelépés: Integrált számlák ki vannak töltve (95-07) • Korábbi inkonzisztenciák jelentősen csökkentek • (De maradtak furcsaságok)

  8. 3. Legutóbbi revízió: 95-2007 • Az információk sokkal teljesebbek és konzisztensebbek [példa: NL „felülről” és „alulról” (PSZ) közelebb állnak] • Mégis: maradtak „belső” és „külső” (= alul-felüli) inkonzisztenciák – ezek technikai és tartalmi magyarázata javítaná a statisztikák jelentős eredmények minőségét a felhasználók számára • Példák:

  9. A nemzetgazdaság nettó hitelnyújtása „felülről” (CA+KA) és „alulról” (PSZ)(a GDP%-ában) Korábbi Friss

  10. Nettó hitelnyújtás – nemzetgazdaság(a GDP%-ában)

  11. Nettó hitelnyújtás (nettó pénzügyi megtakarítás) – háztartások(a GDP%-ában)

  12. Nettó hitelnyújtás – kormányzat(a GDP%-ában)

  13. Nettó hitelnyújtás – pü. vállalatok(a GDP%-ában)

  14. Nettó hitelnyújtás – nem pü. vállalatok(a GDP%-ában)

  15. A folyó külső egyenleg „külföld” és FM (a GDP%-ában)

  16. Nettó export: GDP és FM(a GDP%-ában)

  17. A GDP és a FM hibája

  18. 4. Negyedéves GDP-statisztikák • Láncindexálás: közvetlenül nem érzékelhető a kapcsolat a komponensek és a GDP változása között • Az elemzőket általában a komponensek hozzájárulása érdekli (pl. fontos info: stat. eltérés hozzájárulása ─ közvetlenül reprodukálhatatlan) • Rövid bázisú indexek: miért esik kívül a GDP változása a komponensek változásán? • A statisztika minőségét javítaná, ha pl. a szöveges közlemény ezekben a kérdésekben adna támpontokat • A minőséget nem rontaná, ha fölösleges információk (n.é. előző év átlagárain) elmaradnának

  19. Előző évi folyó áras adatokból és volumenindexekből számított hozzájárulások[2009 I-III. né.; %-pont, ill. %-os változás (GDP)]

  20. Negyedéves GDP: egy példa (Csehországból)*/ • In Q3 individual demand components showed rather different contribution to the q-o-q and y-o-y development of economy: • A 2.6% increase of final consumption expenditure contributed positively by 1.8 percentage point (p.p.) to GDP… • Real general government expenditure classified in final consumption expenditure increased by significant 5.3% compared to Q3 2008… • Gross capitalformation continued to decline y-o-y (-23.8%) and was similar to the development in the previous quarter. Negative contribution of this expenditure component to GDP development then stood at 5.7 p.p. … • ….Real exports fell by 7.0 % and imports by 7.5 %. The contribution of net exports to GDP was basically neutral. */CSU: 9 December 2009 News Release

  21. Friss példa termelési oldal: A bruttó hazai termék termeléseszezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, volumenindexek, előző negyedév=100,0* * A 2000. évre visszaláncolt adatokból számítva, lásd a módszertant. „A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhezképest 1,8%-kal csökkent. Ebből a mezőgazdaság stagnált, az ipar 1,3%-os növekedést, azépítőipar pedig 1,3%-os csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,6%-kal estek vissza.” Nem kéne megmagyarázni? • Miért kisebb a GDP növekedése, mint a komponenseké??? • - termékadók/támogatások? • szezonális kiigazítás furcsasága?

  22. Példa a fölösleges információraA bruttó hazai termék végső felhasználása, 2008-2009(előző évi átlagáron, millió forint)

  23. Összefoglalva • Az elmúlt években igen sokat javult a hazai makrogazdasági statisztikák minősége • Több segítség, magyarázat a felhasználóknak: az adatok használhatóságát javítaná – a statisztika minőségéhez ez is hozzátartozik

  24. A nagy talány:feldolgozóipar deflátorok és exportárindexek (euróban)(2000=100)

  25. Magyar ipari termelői és értékesítési árindexek forintban és euróban (2000=100)

  26. Belföldi vs. export-árindexek nemzetközi összehasonlításban • Ez a különbség példátlan – miért? • Példátlan szerkezeti különbség vagy transzfer-árak?

  27. Feldolgozóipar: belföldi és külföldi értékesítési árindexek euróban és a kettő aránya: EU, CZ, HU, PL (2000=100) Belföldi Belföldi/külföldi Külföldi

  28. Ipar: belföldi és külföldi értékesítési árindexek euróban és a kettő aránya: EU, CZ, HU, PL (2000=100) Belföldi Belföldi/külföldi • Erre a nagy különbségre nincs jó magyarázat • Ennyire más a szerkezet? • Ilyen mérvű transzfer-árazás? Külföldi

More Related