Zenélő állatok

1. Zenélő állatok

2. Megválaszolandó kérdések • Milyen állatokról „mondják” hogy zenélnek? • Milyen hangot adnak ki? • Mi az akusztikus kommunikáció szerepe?

3. Darwin; a zene az állatvilágból ered Madarak füttye - különféle abszolút hangmagasságokban, - motivikus ismétlődésekkel, - ritmikus elrendezettséggel DE - a madarak füttyéből hiányzik a tudatosság, - nem áll mögötte esztétikai akarat, - nem gyönyörködtetésre készül.

4. A zenei elemek szerepe • területvédelem (territórium) • csoportkohézió • csoporttársak azonosítása • szülő és kicsinye közti kommunikáció • veszély jelzése (riasztás) • párválasztás (szaporodás)

5. Valóban zene? • Számos tudós véleménye szerint az állatok által kiadott zenei hangok pusztán meghatározott biológiai funkciókkal bírnak. • Az állatok által kibocsátott hangokat vizsgáló tudósok úgy vélik, hogy számos élőlény - például az ember, a madarak és a bálnák - veleszületett zenei tudással rendelkezik; - „a bálnák és a madarak "dalai" ténylegesen zenék” • „Zenének szigorúan ember alkotta hangsorokat tartunk, bár más dallamokban is örömét leli az ember, s így azt is zenének nevezi. A 60-as években hippik egész generációja fordította figyelmét a bálnák 'zenéjének' hallgatására .. az emberi fül számára ugyanis ez nagyszerű.”

6. „… teljesen nyitott kérdés, hogy az állatok úgy élik-e meg a zenét, mint ahogy mi. Mivel az állatok kognitív képességeit még nem ismerjük teljesen, zenei "műveiket" csak emberi füllel és érzelmekkel értékelhetjük.” • Néhány faj által kiadott hang nemcsak kellemes, de ugyanolyan zenei elvek alapján van megkomponálva, mint az embereké; • A bálnák olyan zenei elemeket - például a hasonló ritmust és dalszerkezetet - használnak fel, amelyek az ember alkotta zenében is megfigyelhetők. "Ezek mind azt bizonyítják, hogy a tengeri emlősök megrögzött zeneszerzők.„ • A madárdalok is ritmusformákat követnek, és a madarak az emberi zenéhez hasonló hangnemben dalolnak. A madarak nemcsak hogy énekhangokat adnak ki, de hangsúlyoznak is, továbbá "ütőhangszerekkel" egészítik ki dalaikat.

7. Mozart újraírta zongoraversenyének utolsó tételét G-dúrban azért, hogy az egyezzen seregélyének hangnemével. • történelem előtti ember alkotta kezdetleges furulyák; • csontból készített hangszerek • 57.000 évvel ezelőtti barlanglakó őseink használták (a mai ember 30.000 éve jelent meg)

8. Tücsök zene tücsök ciripelés • Az állat szárnyain lévő recék összedörzsölése által képződik a cirpelés, melyet a szárny egyféle hangszórómembránként felerősít. Ezt fokozza és egyben irányított hangként továbbítja egy kisebbfajta tölcsér, melyet a kissé felemelt szárny és az állat potroha alkot. • Csak a hím ad ki hangot, főleg azért, hogy a nőstényt magához hívja és udvaroljon, illetve, ha hím közelegne, akkor azt tájékoztassa arról, hogy ő rátermett legény. kabóca

9. Ha nőstény jön, a hívó ciripelés átalakul halkabb, lágyabb hangjelzéssé, de ha hím tücsök jő, akkor felerősödik. Ha ez nem elég az elrettentéshez, akkor a hím tücskök megvívnak egymással: előbb csápjaikkal, fejeikkel próbálják eltolni a másikat, bizonyítván, ki az erősebb. Ha ez nem elég, akkor bevetik a rágóikat és harapják is egymást. • Az igazi ciripelési szezon tavasz végétől nyár elejéig tart. Ez a szaporodás időszaka: a nőstények egyik hangoskodó hímtől a másikig vándorolnak, többel is párzanak. A hangot – mivel fülük nincs – az első lábakon lévő hártyákkal fogják. Tízméteres távolságból pontosan azonosítani tudják a hang forrásának helyét. • Egyes tücsökfajok ciripelése igen dallamos, ezért néhol kalickában, házi kedvencként tartották őket. Elsősorban kínai hagyomány, mely még ma is él.

10. Madárdal madarak éneke A madarak hangjelzései: - Énekhangok: szaporodással összefüggő - A legtöbb fajnál csak a hímek énekelnek. - fajonként sajátos ének (utánzás is előfordul) - Hívóhangok - rövidek és egyszerűek - atársas viselkedés minden területét lefedik (riasztás, menekülés, kunyerálás) - minden madárnak sajátos hívójele van

11. Tanulás - egyes madaraknak veleszületett tulajdonsága az éneklés - másoknak szüleitől kell elsajátítaniuk ezt a képességet(tanulás) - egyes fajok vándorlásuk során több száz idegen madártól tanult dalt képesek memorizálni, s azt saját dallamaikkal keverve reprodukálni. Nyelvjárás - az ugyanahhoz a fajhoz tartozó madarak lakóhelyüktől függően különbözőképpen énekelnek - az egyéves madarak is kissé máshogy énekelnek, mint a kifejlett példányok - a párzási időszak előrehaladtávalis változhat a repertoár

12. Pálmakakadu • Ausztráliában élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás. • "A nagy füstszürke madár hímje vastag botokat tör le az ágakról az odvas fákhoz veri őket, hogy a nőstény figyelmét magára vonja" • „.. az ütések szinte tökéletesen egyenlő időközönként követik egymást igen hosszú sorozatokban, mintha csak profi zenész dobolna„ • A nyomon követett 18 hím pálmakakadu mindegyike saját stílusában dobolt. a beszélő szarka a dobos - pálmakakadu

13. Hosszúszárnyú bálna • Évente minden hím hosszúszárnyú bálna újabb és újabb dallamot talál ki. Ezek közül egy bizonyos "numberone" dallam válik sikeressé és elterjedté az összes bálna között. • A bálnák évről-évre újabb melódiákat találnak ki, és ezekre emlékeznek is. bálnák éneke delfin beszéd

14. Számítógépes elemzések; egyes hangok (füttyök, csettintések) hierarchikusan követik egymást, majd egyre nagyobb ismétlődő szakaszok váltják egymást = Egyedi dallammintázatok ismétlésével hozzák létre a jellegzetes dallamokat • A hosszúszárnyú bálnáknak meglepően kifinomult az emlékezőképességük, ugyanis a legbonyolultabb struktúrákra is képesek visszaemlékezni. • Habár a kutatási eredmények nem bizonyítják a cetek nyelvének létezését, egyértelműnek tűnik, hogy a bálnák mondatokat használnak, csakúgy, mint mi, emberek.

15. A madárnak- Lajkó Félix