1 / 15

Magyarország az első világháborúban

Magyarország az első világháborúban. Háborús gazdaság. 1914. július 28. hadüzenet Szerbiának Rendkívüli tv.-ek és intézkedések Közel 4 millió magyar katona a frontokon → óriási emberveszteségek frontok : Przemysl, Gorlice, Doberdo, Isonzo, Piave Katonai ellenőrzés az üzemekben

freira
Download Presentation

Magyarország az első világháborúban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyarország az első világháborúban

  2. Háborús gazdaság 1914. július 28. hadüzenet Szerbiának • Rendkívüli tv.-ek és intézkedések • Közel 4 millió magyar katona a frontokon→ óriási emberveszteségek frontok: Przemysl, Gorlice, Doberdo, Isonzo, Piave • Katonai ellenőrzés az üzemekben • Kötelező munkavállalás 50 évig • Élelmiszerek begyűjtése – rekvirálások • Jegyrendszer – központi elosztás • Sztrájkhullám (MSZDP) 1918-ra a Monarchia nem bírta a terheket, kimerült »infláció, áruhiány, nyersanyaghiány, ellátási zavarok

  3. A háború küszöbén • Nemzeti Munkapárt kormányzása • 1911 véderővita (500ezer fős hadsereg) • 1912 vérvörös csütörtök (szoc.dem.tüntetés) Tisza István második kormánya (1913-17) • Az obstrukció letörése* (parlamenti őrség) • A belső rend erőszakos fenntartása • szűkített választójog – sajtótörvény • készülődés a háborúra • ellenezte a Monarchia föderalisztikus átalakítását • Országos Polgári Radikális Párt ↔ Károlyi Mihály gróf az ellenzék élén

  4. Belpolitikai események 1914-18 1913-17 Tisza István miniszterelnöksége • 1915-től a szocdemek békét követelnek • 1916 nov. meghal Ferenc József → IV. Károly • béketárgyalások kezdeményezése (föderalisztikus*) • Függetlenségi és 48’as Párt létrejötte →Károlyi Mihály • németellenesek és háborúellenesek - az antanttal kezdeményeznek kapcsolatot • földkérdés megoldása, választójog kiterjesztése • 1917 lemond Tisza → Esterházy → Wekerle (3.) »Választójogi Blokk(MSZDP, Károlyi-párt, polg-i rad-ok)

  5. Pártok a világháború alatt, után • Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt = Károlyi Párt(Károlyi Mihály) • Polgári Radikális Párt(Jászi Oszkár) • Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István) • Keresztényszocialista Néppárt • Magyarországi Szociáldemokrata Párt(Kunfi Zsigmond) • Kommunisták Magyarországi Pártja(Kun Béla) • Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) • Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE)

  6. Nemzetiségek • IV. Károly reformkísérletei ↔ nemzetiségek A nemzetiségek célja: • önálló nemzetállamok létrejötte • minél nagyobb területek megszerzése a Monarchiából → nemzeti tanácsok jöttek létre nemzetiségi szinten 1918. április római kongresszus→ az antant elismerte a csehek és a románok területi igényeit • csehek: Masaryk, Benes • románok: Goga probléma:a Monarchián belül a nemzetiségi határok nem húzhatóak meg

  7. 1918. nov. titkos szerződés (belgrádi konvenció) az antant és a szerb/román/szlovák vezetők → elkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását → Mo. felosztandó préda lett • Dél: Beszterce-Szabadka-Pécs-Dráva demarkációs v. • Kelet: Erdélybe román csapatok vonultak be • Észak: Felvidéken 20 magyar vármegye elfoglalása 1919. márc. Vyx-jegyzék

  8. Az őszirózsás forradalom 1918 ősz – Budapest » jönnek a frontról haza • okt.24. Magyar Nemzeti Tanács létrejötte (Függetlenségi és 48-as+MSZDP+Polgári Radikálisok) célok: demokratikus jogok kiterjesztése, földosztás • Nőkre is kiterjedő ált. választójog • Földkérdés megoldása • Engedmény a nemzetiségeknek 1918. okt. 30-31. őszirózsás forradalom Pesten » Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezése »koalíciós kormány a Nemzeti Tanács tagjaiból

  9. Kódolt problémák »A dualizmus korának gyors fejlődése ellenére vannak súlyos bajok 1. A nemzetiségek számára az asszimilációs politika egyre inkább elfogadhatatlanná vált 2. A munkásságnak (a Szociáldemokrata Pártnak) egy képviselője sem volt a Parlamentben 3. A parasztság túlnyomó többségének nem volt földje, családját eltartani nem tudta

  10. A háború vége • 1918. október 17.: Tisza István „elismerem, hogy ezt a háborút elvesztettük” • Október 23/24.: Károlyi Mihály vezetésével létrejött a Magyar Nemzeti Tanács • Október 31.: Őszirózsás forradalom: → gyakorlatilag vértelenül kinevezték Károlyit miniszterelnöknek (Tiszát viszont megölték a villájában – Hermina út)

  11. A Károlyi-kormány Legfontosabb megoldandó kérdések: • Nemzetiségi kérdés • Az ország függetlenségének biztosítása • Elfogadható békeszerződés az antanttal • Gazdasági stabilizáció (munkalehetőségek) • Demokratikus reformok (választó-, és szab.jogok) • Földreform Támogatók: • katonaság; - parasztság; - munkásság; - kispolgárság nov.3. – a Monarchia kapitulál nov.13. – IV. Károly lemond az államügyek intézéséről nov. 16-án – kikiáltották a Magyar Népköztársaságot

  12. „Földreform” • A földosztás támogatói: Károlyi és Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárti) 1918/19 fordulója »földtörvény (elkésett) → a gyakorlatban nem tud megvalósulni (Károlyi felosztja saját birtokát Kápolnán és ennyi….) 1919 jan. Károlyi köztársasági elnök (Berinkey kormány) • A nemzetiségek nem hajlandóak tárgyalni – elszakadás • Megerősödnek a szélsőséges radikális pártok (kommunisták) Baloldal: Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Jobboldal: MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület)

  13. Károlyi megoldási kísérletei és nehézségei • A világháborús összeomlás után nem sikerült az élelem- és fűtőanyag ellátás megoldása • A parasztoknak földet akart adni, de a törvényt nem tudta végrehajtani, csak a saját földjén osztott ki földet • Külpolitikailag az antant nem tárgyalt vele, csak utasította (pl. megalázó Belgrádi-fegyverszüneti tárgyalásokon vissza kellett vonulnia, seregeket felszámolni) »Így elvesztette a bázisát, mindenki elfordult tőle

  14. Külpolitikai kudarc • A nemzetiségek elszakadási törekvései • Az antant a bolsevizmust (baloldali mozgalmakat) fenntartani képes államokat támogatta 1919. márc.20. Vyx-jegyzék → vissza kell vonulni a Tisza mögé (Károlyi nem fogadja el) • A széteső bel- és külpolitikai helyzetben a kommunisták propagandája sikeres volt 1919. március 21-én megszerezték a hatalmat → Kun Bélát kiengedték a börtönből → kikiáltották a Tanácsköztársaságot → Károlyi Mihály köztársasági elnököt lemondatták

  15. Út a kommunista puccshoz • 1919. március 20.: Vix-jegyzék: vissza kell vonulni a Tisza mögé: Károlyi nem fogadja el • A széteső bel- és külpolitikai helyzetben a kommunisták propagandája sikeres volt, mindenki elhitte, hogy csak ők képesek az ország megmentésére (orosz hadifoglyokból verbuválódtak) • 1919. március 21-én megszerezték a hatalmat: Kun Bélát kiengedték a börtönből (ő itt diktálta le Károlyi lemondó nyilatkozatát) • Károlyi Mihály köztársasági elnököt lemondatták (aláírását ráhamisították a nyilatkozatra)

More Related