Pedagógia

1. Pedagógia Köcséné Szabó Ildikó NyME-SEK Pedagógia Tanszék

2. Mi a nevelés? • „A nevelés az a tevékenység, mellyel valaki(k) (alapesetben: a felnőttek) úgy kívánnak hatni másokra (alapesetben a felnövekvőkre), hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit nevelőik kívánatosnak tartanak, és maradandóan változzanak meg mindabban, ami nevelőik szerint nem kívánatos.” (Zrinszky László)

3. Nevelési reflexió • Milyen legyen akit nevelek? nevelési eszmény nevelési cél • Mit tehetek annak érdekében, hogy a fenti kívánalom teljesüljön? módszer eszköz feladat, tevékenység

4. Szükséges-e az ember nevelése? • Az ember társas lény • A kulturális folyamatosság • A világra való nyitottság • Biológiai szempontból hiánylény • Fiziológiai értelemben koraszülött • Létét szimbólumok uralják

5. A nevelés lehetősége és korlátai • Milyennek látjuk az embert, és helyét a világmindenségben? • Szent Ágoston: Az eredendő bűn következményeként az emberen javítani kell, és szabad akaratánál fogva képes is erre. • Rousseau: Az ember a végtelen jóságot képviselő Isten alkotása, tehát jó. A társadalom, az emberi közeg rontja el.

6. A nevelhetőség • Az ember korlátlanul nevelhető (Locke: tiszta lap, behaviorizmus, bárkiből bármi lehet) • Az ember nem nevelhető (Az alma nem esik messze a fájától. determinisztikus lény) • Az ember bizonyos vonatkozásokban nevelhető, másokban nem.

7. Öröklés-környezeti tényezők • Öröklött adottságok; genetika (testi-lelki) • Környezeti hatások; a szűkebb és tágabb társas közeg, kultúra • Arányuk nem mérhető • Pedagógiai optimizmus • Pedagógiai pesszimizmus

8. Nevelési tartományok • A nevelés tartományainak „légiesek” a határai hagyományos és újabb területek • Világnézeti • Erkölcsi • Szexuális • Esztétikai • Állampolgári • Multikulturális • Környezeti • Testi nevelés • Egészségnevelés • Értelmi/érzelmi nevelés

9. Az egészség • Több, mint a betegség hiánya • WHO: „az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” • Egészségóvás • Egyén feletti síkja: egészséges környezet (közösségi, hatósági, kormányzati feladat) • Egyéni sík: életvitel, viselkedésmód • Prevenció-rekreáció-rehabilitáció

10. Aktuális népegészségügyi problémák • Magas korai halálozási arányszámok (65 év előtt bekövetkezett) keringési rendszer, daganatos betegségek • Térségi egyenlőtlenségek • Szűrővizsgálatok; rejtett magas vérnyomás- és cukorbetegség • Népegészségügyi képzés • Kommunikáció a népegészségügyi szakemberek és egészségpolitikai döntéshozók között

11. A magyar lakosság egészségmagatartása • Alkoholfogyasztás • Dohányzás • Testtömeg • Táplálkozás • Testmozgás • Befolyásoló tényezők: iskolázottság, anyagi helyzet, foglalkozási kategóriák, társas támasz • WHO, 2002

12. Új feladatok az iskolai egészségnevelésben – kompetenciák fejlesztése • Cselekvési kompetencia (a tanulók legyenek képesek arra, hogy a valódi szükségleteiket elégítsék ki) • Szociális kompetencia (saját társas közegükben, másokkal együtt tűzzenek ki az egészséget támogató célokat) • Döntési kompetencia (konkrét problémahelyzetekben találják meg az egészséges megoldásokat)

13. Új feladatok…II. - ismeretek • Azoknak a tényezőknek (természeti, gazdasági, kulturális, szociális) az ismerete, amelyektől függ az egészség • Viselkedési alternatívák ismerete, amelyek segítenek az életfeltételek javítására • Társadalmi-ökológiai tényezők, amelyek betegség kialakulásához vezethetnek, elhárítási módozatok • Egészséges életvezetésre vonatkozó ismeretek és belátások • Egészségtudatos magatartás kialakítása – komplex módon

14. Az egészségnevelés színterei • Család • Iskola • Védőnői szolgálat • Háziorvosi / gyermek háziorvosi szolgálat • Iskola-egészségügyi szolgálat • Nevelési tanácsadó • Pályaválasztási tanácsadó • Civil szervezetek • ÁNTSZ • Önkormányzatok

15. Szocializáció-nevelés-oktatás • Szocializáció: a társadalomba való belenövés • Nevelés: a személyiség fejlesztése • Oktatás: ismeretek és képességek kialakítása

16. Az oktatás korszerű felfogása • Megalapozza: • Szociológia • Pszichológia • Lingvisztika • Kommunikáció • Komplex tevékenység; a hatékonyság érdekében feltárni a különbségeket megfelelő módszert és eljárást választani

17. Mi a tanulás, mi a tudás? • „Tanulni és nem gondolkodni hiábavaló fáradság, gondolkodni és nem tanulni pedig veszedelmes.” (Konfuciusz) • Tanítás/tanulás eredménye: tudás • Mit vélünk tudásnak? „Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése.” (Weöres Sándor)

18. Társadalom Cél Tartalom Kliensek Az oktatás rendszerszemléletűmodellje Előzmény Folyamat Eredmény Tanítási-tanulási folyamat Változások a tanulóban (Báthory Zoltán)

19. Tanulás • Az a folyamat, ahol az élőlény viselkedése tapasztalatai hatására megváltozik. • A tanulás olyan aktív tanulói tevékenység, amely a tartós viselkedés változásaként mutatkozik meg. • Direkt tanulás célja, hogy ismereteket szerezzünk. • Indirekt tanuláskor nem cél az ismeretek megszerzése, de mégis történik tanulás.

20. A tanítás • A tanítás a tanulás meghatározott módon történő irányítása az ismeretek elsajátítása, a jártasságok és készségek kialakítása érdekében. • A tanítás és tanulás két elválaszthatatlan tevékenység. • A tanítás és tanulás folyamata olyan egységes rendszer, ahol a tanítás az irányító, a tanulás az irányított elem.

21. Tanulás • szövegekkel kapcsolatos tanulás (fogalmak, jelek, képek); • mozgásos feladatok tanulása a legtöbb szakma szempontjából kiemelkedő jelentőségű (írás, pulzus tapintása, kötözés stb.); • szociális tanulás az embertársainkhoz fűződő kapcsolatok (vezető és vezetett; szeretet, elutasítás, stb.) megismerését jelenti. • A tanulás eredményessége nagyban függ: • a tanulásra (tanításra) fordított idő hosszától; • a tanuló érdeklődésétől, motiváltságától.

22. A tudás szintjei • Tények • Ismeret • Jártasság • Képesség