1 / 56

Erőművek

Erőművek. Készítette: Koncz Dávid Molnár Zoltán. A villamos energia előállítása. Az ember fejlődésével nőttek az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók: szén, olaj,víz, stb.

garren
Download Presentation

Erőművek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Erőművek Készítette: Koncz Dávid Molnár Zoltán

  2. A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőttek az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók: szén, olaj,víz, stb. A energiafogyasztók az energia olyan formáját igénylik amely egyszerűen alakítható át ~amely a primer energiahordozók célszerűen átalakított közvetítő formája és előnye, hogy hogy a fogyasztás helyén tárolás nélkül a kívánt mennyiségben rendelkezésre áll

  3. Erőművek csoportosítása Primer energiahordozók szerint: -hőerőmű - vízerőmű - atomerőmű Energiatermelésben betöltött szerepük szerint: az a cél, hogy minél gazdaságosabb termelés és szálítás legyen(ezt a feladatot a teherelosztók végzik) Attól függően,hogy mennyire vesznek részt az energiatermelésben:- alaperő - menetrendtartó (változó terhelésű) - csúcserőművek

  4. Erőművek csoportosítása Alaperőművek: energia alapterhelését viszik, olyan erőműveket választanak, amelyeknek az önköltsége a legkisebb pl.: Paks, Menetrendtartó erőművek: a csúcsidőn kívüli, kisebb terhelésváltozásokat fedezik pl.: Tiszai Erőmű Csúcserőművek: a délelőtti és az esti csúcsidőszakban helyezik üzembe pl.: tározós vízerőművek, gázturbinás erőművek (Kelenföld)

  5. Hőerőmű A hőerőműben két csoportra bonthatjuk a lejátszódó folyamatot: - technológiai - kiegészítő folyamat Fő technológia folymatok: a tüzelőanyag hőenergiává, gőzképzés, mechanikai energiává alakítás(gáz-gőzturbina) és ezt villamos energiává(generátor) Fő kiegészítő folyamatok: -tüzelőanyaggal kapcsolatos(az anyag fogadása, tárolása, a salak(pernye) gyűjtése és elszállítása) -hűtővíz(a víz bevezetése, szűrés)

  6. Hőerőmű

  7. Megkülönböztetünk: gőzturbinás és gázturbinás erőműveket Gőzturbinás: kazánban elégetve(szén,fa,lignit) a gőzt tovább a túlhevítőbe inenn a gőzturbinába kerül ez meghajtja a generátort ami váltakozó áramot állít elő. Három fő berendezés:kazán, gőzturbina, villamos generátor.(3nagy üzemrész:kazán-,turbina-, villamos üzem) Hőerőmű

  8. Gőzturbinás erőmű Turbina üzem:kezeli a kondenzációs a tápházi és a hűtővízrendszer berendezéseit Villamos üzem:generátor hűtőberendezései, nagyfeszültségű kapcsolók, villamos háziüzem is. Alkalmazás: a kondenzációs erőműveket használják a leggyakrabban.

  9. Gőzturbinás erőmű Megkülönböztetünk: kondenzációs, ellennyomású, elvételes erőműveket Kondenzációs: a teljes fejlesztett gőzmennyiség villamos energiát termel. Ellennyomású: a turbinából távozó gőz nem a kondenzátorba jut, hanem a teljes hőmennyiséget a hőfogyasztók kapják Gőzelvételes: a gőznek csak egy részét vezetik a hőfogyasztókhoz, a többit a turbinába.

  10. Elvi hőkapcsolási rajz

  11. Gázturbinás erőmű Gázturbinás: ennél nincs kazán, tüzelőanyaga olaj vagy földgáz(viszont újabban már szilárd tüzelőanyagot is használnaik pl.:szénpor) - egyszerű nyitott rendszer - nyitott rendszer kétfokozatú kompresszorral(levegőhűtővel és hőcserélővel) - zárt rendszer - gázturbina és gőzerőmű kombinációja

  12. Egyszerű nyitott rendszer

  13. Nyitott rendszer kétfokozatú kompresszorral

  14. Zárt rendszer

  15. Gázturbina és gőzerőmű kombinációja

  16. Vízerőmű A ~ a víz helyzeti illetve mozgási mozgási energiáját hasznosítják. Az esésmagassághoz a megfelelő vízturbinát alkalmazzák. Osztályozásuk: 1. Energiaforrás: - vízfolyás - természetes tároz - szivattyús tározó - tengervíz 2. Esési magasság: - kis esésű(0-15m) - közepes esésű(15-50m) - nagy esésű(50m felett)

  17. Vízerőmű 3. Teljesítőképesség: - törpe erőmű(0-100kW) - kis erőmű(100-1000kW) - közepes erőmű(1000-10000kW) - nagy erőmű(10000kW felett) 4. Vízgazdálkodás: - csak villamos energia fejlesztésre - többféle hasznosítási célra (öntözés, hajózás, vízellátás)

  18. Vízerőmű

  19. Vízerőmű Megkülönböztetünk: üzemvízcsatornás-, mederbe épített folyami-,tározós-, szivattyús erőműveket Üzemvízcsatornás: víz egy mesterséges mederbe kerül, ahol eljut az erőtelephez és innen csatornán vissza a folyóba.

  20. Üzemvízcsatornás erőmű

  21. Vízerőmű Mederbe épített (folyam) erőmű: folyómederben található; vízmélységet megnövelik (duzzasztómű); hajózhatóságát hajózsilippel teszik lehetővé.

  22. Mederbe épített erőmű

  23. Vízerőmű Tározós erőmű: hegyvidéken építhető, (vagy természetes tavak kihasználásával) kiegyenlítőmű(befogadja az utánaáramló vizet, és tárolja is az esetben ha a turbinákat lezárják), a víz szintjét mesterségesen duzzasztással emelik.

  24. Tározós erőmű

  25. Vízerőmű Szivattyús tározómű: egy alsó vízfolyásból az erőmű szavattyúi a csöveken keresztül felnyomják a felső medencébe a vizet,és innen engedik le

  26. Szivattyús tározómű

  27. Atomerőmű Az ~-nél a hőtermelés a kazán helyett a reaktorban megy végbe, az itt keletkezett hőt közvetítő közeg(hűtőközeg) juttatja el a hőcserélőbe.(primer kör) A hőcserélőből a gőz a turbinába kerül innen a kondenzátorba jut, ahonnan a csapadék már úgy kerül vissza a hőcserélőbe, mint a hőerőműnél.

  28. Atomerőmű

  29. Atomerőmű Fő részei: hőfejlesztő reaktor, hőátadási rendszer, erőgépcsoport, segédberendezések. Hőerőgép: gőz- vagy gázturbina.

  30. Atomerőmű Reaktor fő szerkezeti elemei: - aktív zóna; reaktormag(az üzemanyag elhelyezésére alkalmas) - moderátor(aktív zónát körülvevő neutronlassító közeg) - reflektor(a reaktorból kilépő neutronok visszaverésére használ) - hűtőközeg(a maghasadákor fellépő hő elvezetése) - szabályozó- és mérőberendezések - sugárvédelmi berendezések

  31. Atomerőmű Megkülönböztetünk: heterogén-, homogén, és termikus rendszerű reaktort Heterogén: ha az üzemanyag és a moderátor elkülönített közeg. Homogén: ha az üzemanyag és a moderátor homogén keveréket alkot. Termikus: nagy teljesítményű erőművekben használják. Nagyon jól szabályozhatók. Üzemanyaga természetes vagy U235-ben dúsított urán.

  32. Atomerőmű Gáz- grafit reaktoros erőművek (GGR) Lényege, hogy a reaktortípus grafittal moderált és szén-dioxid-gázzal hűtött. Üzemanyaga urán. A reaktor magja grafitelemekből épített test, ennek a csatornáiban vannak elhelyezve az üzemanyagelemek. A hűtést ezekben a csatornákban áramló hűtőgáz végzi. A hűtőgáz hőjével a hőcserélőben termelnek gőzt.

  33. Atomerőmű kripton berilliumMivel nincs elektromos töltése, tetszőleges magba képes akadálytalanul behatolni, és azt széthasítani

  34. Atomerőmű • A természetes uránban 140-szer több a 238-as izotóp, mint a 235-ös. (99.3 %-a 238-as, 0.7 %-a pedig 235-ös izotóp.) Az U-238-as csak igen ritkán hasad, és csak akkor, ha a neutron nagy sebességgel ütközik a magnak. A gyors neutron ráadásul könnyen szóródik. Az U-235-ös hasadása gyakorlati szempontból sokkal jelentősebb: ezt a magreakciót használja ki a ma működő atomreaktorok döntő többsége.

  35. Atomerőmű • k: kifejezi, hogy 1 db hasadás során keletkezett neutronok közül hány fog újra hasítani. • k=1 a reakció önfenntartó stabil állapot • k<1 a reakció leáll szubrikus • k>1 a reakció erősödik szuperkritikus

  36. Atomerőmű • források szerint a dóziskorlát (hatásmentesen elviselhető) 500 mSv a lakosság, 50 mSv az érintett munkások esetén. A sugáradag mértékétől függően különítjük el a sugárbetegség fokozatait: • elsőfokú - enyhe sugárbetegség (100-200 R / élet) • másodfokú - középsúlyos sugárbetegség (200-300 R / élet) • harmadfokú - súlyos sugárbetegség (300-500 R / élet) • negyedfokú - rendkívül súlyos sugárbetegség (több mint 600 R / élet).

  37. Atomerőmű • A különféle eredetű sugárzások járuléka a népesség sugárterheléséhez: • 67,6 % a természetes háttérsugárzás, amely az atomkísérletek hatására nőtt, az atomcsend egyezmény után folyamatosan csökken; • 30,7 % orvosi sugárterhelés; • 0,6 % radioaktív csapadék; • 0,5 % egyéb (pl. színes TV); • 0,45 % foglalkozási eredetű; • 0,15 % atomipar.

  38. Egyéb erőművek Természeti energia hordozókon alapulnak Szél energia, Nap energia, Ár/apály energiája Geotermikus energia Ezek közös tulajdonságai, hogy: kis energia sűrűségüek, helyhezkötöttek, ki vannak téve az időjárási körülményeknek

  39. Nap energia Hasznosítása történhet: Napokollektorokkal, itt hő energiává alakul a napsugárzás, majd ezt valamilyen hő felvevő közeg veszi fel(pl. víz) Napelemmel, ami elektromos energiává alakítja a napsugárzást Hátrányai: Nap sugárzás csak korlátozott ideig elérhető Jelentős beruházási költség Előnyei: Ha már telepítve van, akkor maga az energia ingyen van, ezért nem függ semmilyen beszállítótól

  40. Nap energia

  41. Szél energia Turbina lapátjait a szél forgatja meg így, az villamos energiát termel Hátrányai: Szélfarmok csak elegendően szeles időben képesek energiát termelni Veszélyeztetik a madarakat Kétszer annyiba kerül az előállítása mint az átlag energiáé Előnyei: Semmilyen hulladék nem keletkezik az energia termelés során

  42. Szél energia

  43. Segédüzemi berendezések Az erőműveknek a biztonságos működés érdekében, segédüzemi berendezésekre van szüksége Ezeknek akkor is rendelkezésre kell állni, ha az erőműben nem történik energia termelés Ilyen segéd üzemi berendezések a szivattyú motorok, tűzbiztonsági rendszerek, különféle védelmi rendszerek,zsilipmozgató berendezések, daruszerkezetek stb.

  44. Segédüzemi berendezések követelményei Az erőműn kívül keletkezett zárlatok ne akadályozzák az erőmű működését Legyen tagolt gépegységenként, a hibák tovább terjedése miatt Két független betáplálás legyen a lét fontosságú berendezéseknek Az egyes feszültség letörés ne befolyásolja a többi motor üzemét Korlátozni kell a zárlati teljesítményt, a tokozott vezetékek miatt Az erőmű egyes részeinek indítása egyszerű legyen

  45. Segédüzemi berendezések csoportosítása Létfontosságú berendezések (ezek meghibásodásakor az erőmű rövid időn belül megáll): Tápszivattyú, szénőrlő malom, füstgáz elszívó ventilátor stb.

  46. Segédüzemi berendezések csoportosítása Korlátolt fontosságú segédberendezések (üzem zavaruk kedvezőtlenül befolyásolja az erőmű működését): Előmelegítő szivattyúk, nyersvíz szivattyúk, transzformátorok hűtői, kazánventilátorok.

More Related