1 / 21

TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR

TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR. FARKASLAKA: ITT VOLT OTTHON TAMÁSI ÁRON. A SZÜLŐFÖLDTŐL AMERIKÁIG ÉS VISSZA. A tanulás folyamata. Székelyudvarhelyi középiskola: Shakespeare összes,régi iskoladrámák, Petőfi : Tigris és hiéna ; Kolozsvár (kereskedelmi főiskola):gyakran jár színházba;

genera
Download Presentation

TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TAMÁSI ÁRON: ÉNEKES MADÁR

  2. FARKASLAKA: ITT VOLT OTTHON TAMÁSI ÁRON

  3. A SZÜLŐFÖLDTŐL AMERIKÁIG ÉS VISSZA

  4. A tanulás folyamata • Székelyudvarhelyi középiskola:Shakespeare összes,régi iskoladrámák, Petőfi:Tigris és hiéna; • Kolozsvár (kereskedelmi főiskola):gyakran jár színházba; • Kolozsvári pályázatra, de már Amerikában írja Ősvigasztalás c. színművét; • Dicséretben részesül, de nem kap színpadot: túl regionálisnak tartják; IDE JÁRT ISKOLÁBA... MÉG SOK A TANULNIVALÓJA

  5. MILYENNEK ÁLMODTA TAMÁSI A SZÍNHÁZAT? Az irodalmi formák közül a”legszigorúbb” és a „legizgatóbb” műfajnak tartotta a színpadi drámát; Eszközeit az egyetemes célok szolgálatába („a nemzet-nevelés tiszteletreméltó helye”) kívánta állítani; A „székelység emberi követe” kívánt lenni a színpadon; Soha nem azt írta, amit vártak tőle (a „havas öröklakása”) helyett maga is megjárja az országot és Amerikát, akárcsak regényének Ábelje; Féja Géza: Tamási a meglepetések írója; Színműveinek vegyes a fogadtatása:dicséret és fanyalgás, nemegyszer értetlenség; Tamási: „Az én helyzetem nem oly egyszerű, nem tanulhatom meg más darabok után a darabírást – magamat hamisítanám meg ezzel. Aki ma magyar drámát akar írni, jó színpadi művet, annak el kell felejteni, ami a színpadon nálunk volt.” Elutasítja az akkor divatos népszínmű és kabaré műfajait;

  6. DRÁMÁINAK EGYÉNI VONÁSAI • Tamási megvetéssel nézi mindazt, ami „Szigligetitől és Tóth Edétől kezdve a pesti kabaristákig” szünet nélkül folyt nálunk „a parasztszínjátszás ürügye vagy cégére alatt”. Semmit sem utál úgy, mint a népszínművek „festett madarait”, s meg-megfricskázza azokat a szerzőket, akik vasárnapi ruhákban, bokrétás kalapban, hejehuja nótázás közben léptetik színpadra a parasztot. A naturalizmus hívei pedig úgy szerették látni, ha állatian önző és köpködő, buta s ápolatlan külsejű volt. • Az ősi, népi értékek felhasználásával teremt európai színvonalú, modern, az expresszionizmussal rokon drámát, amitől mégis életigenlésével, derűjével különbözik; • A jövőnek alkot, nem alkuszik;

  7. Kitágul a világ New Yorkban banktisztviselői keresetének nagyrészét színházra költi. A színházi élet „végtelenskáláját” figyelte meg az olcsó burlesquetől az igényes kabaréig, a musical comedytől a színvonalas drámai színházig, határozott céllal és kritikai igénnyel; Itt (majd hazafele Párizsban) ismeri meg az európai drámairodalom kimagasló értékeit is; A modernek közül Franz Werfel, O’Neill, Max Reinhardt(lenyűgöző némajátékát „alegtökéletesebb művészet”-nek tartja) művészetét értékeli; G. B. Shaw újításaiban nem bízik; Magyar újítók: Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára,Babits Mihály: A másik ének c. mesejátéka; Bennük a népköltészet, a mítoszok, ősvallások és a modern lélektani problémák összefonódását tartja követendő eljárásnak; SZEMLÉLETE, ÍZLÉSVILÁGA ITT FORMÁLÓDIK FŐ GONDJA VISSZAÁLLÍTANI A MAGYAR SZÍNPADRA A NATURALISTA DRÁMA ÁLTAL KISZORÍTOTT KÖLTÉSZETET

  8. Az erdélyi „kék madár” • „Évekkel ezelőtt itt járt az orosz Kék madár, s azóta különösen felbukkan az a kérdés, hogy miképpen kéne nekünk is ilyen ’Kék madarat’ költeni.(...) ami ennél is fontosabb: maga a székely népi költészet, zene és tánc csábítóan alkalmas fészek arra, hogy valaki kiköltse abban a magyar éneklő madarat. Nekem is kedves gondolatom ez a költői madarászás, bár a ma élő két – három népi táltos közül talán én vagyok a legkevésbé alkalmas arra, hogy megcsináljam azt a valamit, amit ‘Székely Kék madár’ alatt közönségesen értenek. Ugyanis én túlságosan türelmetlen vagyok minden adott forma és adott értékkel szemben, még úgy is, ha ezt a nép cselekedte.” (Tamási)

  9. ÉNEKES MADÁR

  10. MESE ÉS VALÓSÁG • Az Énekes madár inkább a népmesékkel, a mesék világával rokonítható. A színhely és idő megjelölése is ezt a mesei „hol volt, hol nem volt” meghatározatlanságot idézi: „történik akármelyik székely faluban, akármikor”. A tér és az idő végtelenné tágul, miközben a falu kisvilágában egyetlen napba(alkonyattól hajnalig) sűrűsödnek az események. • Steril mesedrámának elfogadták volna Tamási játékát, de mese és valóság összekapcsolását – a mindennapiban a rendkívüli láttatását – fölöttébb furcsállották. A szó szoros értelmében vett népdrámának is el tudták volna képzelni Tamási darabját, ha pusztán valóságelemeit nézik, amelyek a székely népéletet jellemzik. • Nem értették, hogy a valóságnak nincs vége, amikor a mese elkezdődik, s ha úgy tetszik, a mese is valósággá teljesedhet. • Az újszerű népdráma megalkotására tett írói erőfeszítéseket nem vették észre. • Hősei ízig-vérig székelyek, de a környező világ, amelyben mozognak, jelképesen tág és szándékosan időtlenített. • A lépten-nyomon megnyilvánuló, székely gondolkodásmód, humor és elmésség – akár mint érintkezési forma, akár mint kópéság és nagyotmondó bölcsesség, megtévesztő alakoskodás és nyílt jószívűség – sohasem öncélú, hanem egy magasabb költői és szerkesztői kompozíció szolgálatában áll.

  11. SZERKEZET

  12. „a kicsi madár legyőzte a nagy varjakat.”

  13. ÁLLATSZIMBÓLUMOK

  14. Rontó rítus és jó varázslat • „A bukfenc útján kecskéből vénasszonnyá és vénasszonyból kecskévé változó boszorkányalak jelenésével egy rontó rítus végbemenetelének is tanúi lehetünk: a boszorkány az udvart körbeszaladva egy teljes kört, ún. varázskört ír le, amely a gonosz erőkörét jelképezi, majd a mindennemű tisztátalan lelket és hatalmasságot elűzni hivatott templomi tömjénezés ellenrítusaként bakördög szőrével végigfüstöli a ház oldalát, „a jóság rügyeinek” elhervasztása végett („Dicsőséges szőre erős bakördögnek, hervaszd el füstöddel a jóság rügyeit...”). • Végül ördögszarvval megkeni és megrontja, ráolvas az udvar közepén álló kútra: „hogy békapjad és lenyeljed, aki közeledben jár”. • Ily módon válik a kút, a keresztény szimbolikában krisztusi metaforaként használatos élő és éltető víz forrása — a gonosz erőkörén belül — az életet elnyelő, pusztító mélységgé, mint a bibliai József esetében, akit gyilkos szándékútestvérei a kút mélyére taszítanak.” (K.V.N.) • „Az idősebbek szándékának megváltoztatása végett Köménynészerelmi bájitallal kísérletezik a Szentivánéji álom fondorlatos Puckjához hasonlóan, abban a reményben, hogy ily módon sikerül helyreállítania az összezavarodott párokat. • Ám ami Robin pajtásnak sikerül, az a fiatalok ellen együttes erővel összefogó Gondos nővérek és tétova udvarlóik esetében megbukik. • Így a shakespeare-i vígjátékkal több ponton is rokonságot mutató Tamási-játék végkifejlete más irányt vesz: a próbákat kiálló fiatal pár csodás módon eltűnik rosszakaróik szeme elől. • Eltűnésük nyomán fény árad, és egy énekes madár röppen fel a jelenlévők szeme láttára.” (K.V.N.)

  15. MESEI HÁRMAS SZÁM

  16. PRÓBATÉTELEK, BEAVATÁSI SZERTERTÁSOK • Az I. felvonásban Magdó a szerelem erejével elmozdítja a falat; • Mókának a fa tetején való égbe emelkedése, amikor is Magdó imádsága segítségével jóindulatra bírja az isteni hatalmat, • a kút mélyének megjárása, amikor — ismét Magdó segítségével — megtöri a gonosz hatalom, a rontás erejét; • a haldoklás jelenete tréfásan a holtak birodalmának a megjárását idézi;

  17. TRÉFÁS HALDOKLÁS - POKOLJÁRÁS • A rituális avatás egyik legfontosabb eleme, próbatétele, hogy a hősnek a holtak birodalmában, az alvilágban vagy az égben, avagy gonoszszellemek, szörnyek lakta valamely más országban kell helytállnia

  18. SZERELEM SZIMBÓLUMOK • Falakat is elmozdítani képes erő; • Csillagválasztás: „együtt ülünk a Göncöl szekereire” • Piros rózsa: Köményné meghatározása szerint „A szerelem? Leginkább olyan, mint a rózsa, s a rózsák között is a legszebb, a piros rózsa, amelyik ki tudja mikor, titkon fogamzik...” • Magdó szándékosan mondja sárgának a Lukács piros rózsáját, amit neki hozott: a sárga rózsa az irigység és féltékenység jelképe;

  19. A TISZTA SZERELEM DIADALA/tragédiája? • A szörnyetegekként kettejükre rontó „varjaktól” szabadulnak meg egyszer s mindenkorra az utolsó jelenetben, amikor is (nászágy vagy halottas ágy nyeli el őket?) énekesmadárrá (lélekszimbólum!) eggyé olvadva a fénybe szállnak;

  20. IRODALOMJEGYZÉK • Dávid Gyula - Bara Katalin – Cs. Gyimesi Éva – Csutak Judit – Lázok János: Magyar irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára, EDP.,Buk., 37-39; • Z. Szalai Sándor: Tamási Áron színjátékai, dia.jadox.pim.hu/jetsped/displayXhtml?docId=0000000362&secId=0000032557&mainContent=true&mode=html, I.kötet, 4-32; olv. 2014.01.18. • Klein – Varga Noémi: Archetípusok és archeszituációk Tamási Áron drámáiban, Korunk 1997 Augusztus, www.korunk.org/2q=node8&ev=1997&honap=8&cikk=6103; olv. 2014.01. 23. • Széman Emese Rózsa: Emlékezés és emlékeztetés az Énekesmadárban és A csodában – féléves dolgozat, mesteri, 2009, szemanrozsa.blog.hu/2009/11/22/tortenelem_mult_emlekezet_enekesmadar_a_csoda;olv. 2014.02. 7.

  21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!MÁRCIUSI TÉMÁNK: BABITS MIHÁLY ISTENES VERSEI http://pocsveiler_ilona.0ffes.net/

More Related