Papp Győző szupervizor Humánszolgáltató Központ Szekszárd

1. Papp GyőzőszupervizorHumánszolgáltató KözpontSzekszárd Mi a szupervízió?

2. Szupervízió a projektkísérésben • Minden projekt végrehajtásában döntő jelentőségű a folyamatkísérés. • Ennek eszközei a dokumentáció következetes vezetése, a különböző szinteken történő belső ellenőrzés, részjelentések készítése, statisztikák vezetése, stb. • A hatékonyságot a humánerőforrás minőségi fejlesztése teszi lehetővé. Ennek részeként az önreflexiós működés kiemelt jelentőséggel bír. Az önreflektív team munka középpontjában a szakmai személyiség áll.

3. Két megközelítés szerint: • A szupervízió módszeresen strukturált tanulási folyamat, amely a szupervizált szakmai tapasztalatára reflektál, a szupervizora folyamat kereteiért felelős, a szupervizált pedig a tanulási céljáért. • A szupervízió olyan speciális szakmai személyiségfejlesztő módszer, amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen bármely szakma hivatásgondozásában, saját mentálhigiénéjében, szakmai továbbképzésében és munkájának minőségbiztosításában.

4. A szupervízió célja, formája, tartalma • A szupervízió célja a szakmai kompetencia növelése, a kooperáció és a hatékonyság fejlesztése. • A szupervíziós ülések kéthetente történnek, vagy csoportos, vagy team, vagy egyéni formában. Egy másik forma, amikor havonta egyszer, de 2×2 ülésben zajlik a folyamat. Projektkísérés vagy krízis esetén, ha szükséges, lehet gyakrabban is összejönni. • Elősegíti az intervenciós lehetőségek tudatosítását, és támogatja a kapcsolatok és munkaköri rendszerek hatékony együttműködését.

5. Szupervízió alapú coaching • A coaching egy megoldás orientált tanácsadási módszer olyan embereknek, akik a nyilvánosság középpontjában állnak, és vezetői feladatokat látnak el – például gazdaság, politika, adminisztráció, művészet, tudomány, kultúra, vallás, sport területén. • A coaching támogatja: • fontos feladatokra és eseményekre való intenzív előkészülést • új követelmények miatt szükséges új stratégiák kifejlesztését • nagy tanulási feladatok megfogalmazását és végrehajtását • a saját szerepkör és karrier tudatos alakítását • az egyéni sikerek biztosítását • a burn-out és mobbing elhárítását

6. Milyen témák kerülhetnek szóba a szupervízióban? • A kliensekkel való szakmai  kapcsolat– A saját szakmai működésmód  átlátása- a keretek, határok, kompetenciák tisztázása és tartása- kommunikációs problémák- döntési-, konfliktus- és krízishelyzetek- értékszemlélet, előítéletek és ezek hatásai stb.– A kiégés (burnout) felismerése, kezelése– A stressz-jelenségek feldolgozása– A szakmai kapcsolatok kezelése- az intézményen belüli kapcsolatok átlátása- a velük való bánni tudás valamint- az intézményen belüli, kívüli együttműködések- a szervezeti átalakítások és a nyomukban újjászerveződő együttműködések– A karrierépítés, a kezdő szakemberek támogatása– A szervezetfejlesztési folyamatokat szintén hatékonyan kísérheti a szupervízió

7. A fenti folyamat megértéséhez tudnunk kell, hogy mi a szakmai személyiség. A szupervízió fókuszában a szakmai személyiség áll, melynek megértéséhez Sieners és Hunzinger holland szerzők szakmai szerepkoncepcióját használjuk.„A szerepfogalom az, amin keresztül az én alkalmazkodik a társadalmi elvárásokhoz. A munkahelyi szereppel olyat vesz magára, ami adott, amit nem maga definiált. Az én integrálja magába a szakmai szerepet, hogy magában oldja fel az ellentmondást. Csak így tud jól működni. A személyes és a szakmai így: összefonódik.” (Pénzes E. 1999.) A szakmai személyiség tudatos nem tudatos A világoskék rész demonstrálja a szupervízió által érintett részt.

8. A tapasztalati tanulás • A szupervízió olyan követő módszer, amely a szakmai realitás keresését támogatja egy speciális reflektív együttműködés keretein belül. • A szupervizor feladata azoknak a feltételeknek a megteremtése, ahol a tudatos figyelem fókuszában a kettőjük kapcsolata vagy a csoport reflektív működése, élővé teszi a valódi tapasztalatokat, melyek a változás irányába hatnak. • A szupervizor olyan teret hoz létre az együttműködésben, ahol a szakemberek már meglévő, de rejtett tapasztalati tudása válik kifejezetté, és megragadhatóvá az aktuális problémamezőben. (Sárvári Gy. 1999.)

9. A reflexió a tudatos fejlődés alapja • Olyan kapcsolatot hoz létre a résztvevők között, ami lehetővé teszi bekapcsolódásukat az együttes tanulási folyamatba. • Más tanulási formáktól úgy különbözik, hogy a résztvevők előfeltevéseiket hipotetikusan kezelik, ezért nem igazságok harca alakul ki, hanem a személyközi kapcsolaton és a tanulási környezeten van a fókusz.

10. A szupervízió lefolyásának szakaszai megrendelő szupervizáltak szupervizor

11. Az ülés szakaszai Szupervizor Esethozó • Bevezető – a koncentrált figyelem kialakítása • Megállapodások, megegyezések. Mi az eset? Ki az esethozó? • Esetbemutatás. Értő figyelem, sajátélményű elbeszélés • Esetfeldolgozás (3 szakaszos) • - rövid, pontosító kérdések • az eset vitája • utókérdezések • 5. Zárás: összegzés, „tanulság”, perspektívák, a folyamat felidézése. Többi csoporttag

12. Köszönöm a figyelmet!