„Interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkára felkészítés alternatívái”,

1. Dr. Budai István: Képzésfejlesztési irányok és tanulásirányítási metodikák integrációja „Interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkára felkészítés alternatívái”, TÁMOP-5.4.4-09/2/C-2009-0006 Útitársak projektInterprofesszionális képzési modulok a közösségekért és a társadalmi bevonódásért konferencia - Győr, 2011. november 16.

2. A képzésfejlesztés irányai = szakmapolitika + képzéspolitika • Képzéssel szembeni megrendelés = Szociális szakma társadalmi mandátuma • Szakmai-képzési szemlélet: • Szakmai értékek • Szaktudás-kompetenciák • Hivatás-identitás • Képzőrendszer és fejlesztése • Tantervek (kurrikulumok) és fejlesztésük • Képzési - tanulásirányítási metodika, kultúra

3. Szociálismunkás képzés jellemzői 1990-2005 között

4. Szociálismunkás-képzés jellemzői2005-től

5. A képzés régi-új kérdései: Dilemmák: régiek nem oldódtak fel, és…újak teremtődtek • Szakmai szerepek- segítői-hatósági: menedzser, jog-vezérelt, bürokrata vs az autonómiát, önrendelkezést empowerment-et támogató, szociálpolitizáló szakember • Kliensekhez való viszony: facilitálás vs „megnevelni, kigondozni” stb. • Szakdolgozót vs értelmiségi szakembert • Állami vs piaci forrásokkal • Tömeges képzést vs szakmai szocializációt, identitást preferáló • Diák-gyakornok/kliens árucikk vs partner (szolidaritás, inclusion, összefogás, együttműködés) stb.

6. Milyen paradigmák, értékrend alapján?

7. A sz munka funkciói alapján:Terápiás (Dominelli) Individuális, instrumentális Miután a szolgáltatás igénybe vevője a bajok fő oka, tegyen Ő maga, ebben támogatja Őt a szociális munka terápiákkal, tanácsadással (pszichologizáló, mentálhigiénés modellek) Ki és hogyan képes igénybe vevővé válni a bajban? Magukra lehet-e hagyni a több generáción át szegénységben, hátrányos helyzetben, betegségben stb. élőket?

8. Fenntartói Miután a szociális problémák veszélyesek a társadalomra, a szociális munka az állam elvárásait tolmácsolja a sz-t igénybe vevők felé prevencióval, rehabilitációval – Történetileg (II. vh-ig) kialakult sz m. mandátum: csökkentse a társadalmi feszültségeket, konfliktusokat. A „tőke-munka békéje”, az elnyomás elfogadása Kiknek érdekében? Társadalom valamennyi tagja vs felsőbb-közép rétegek, macsó-fehér férfiak érdekében? Így eltakarhatja az igazságtalanságokat. Szociális munka = looser-ek,lázadók, engedetlenek regulázása

9. Emancipatórikus Miután a problémák oka jórészt strukturális, miután a túlgondoskodó attitüd a szegénygondozáshoz vezet, vissza a szociális munka alapjaihoz: • tegyen a társadalmi kirekesztődés ellen • segítse elő a társadalmi szolidaritást, integrációt – akik ideiglenesen-tartósan nem képesek elérni a többség számára elérhető javakat • hívja fel a figyelmet a társadalmi igazságtalanságokra lobbizással, akciókkal, szolidarisztikus cselekedetekkel • vállaljon szerepet a társadalom strukturális feltételeinek alakításában – a tőke hatalmának korlátozásában (szükségletek felmérése, szolgáltatások kialakítása, jogszabályi háttér, közvélemény formálás stb.) Az IFSW – IASSW sz m definíciója ezt célozza.

11. Szakember-igénybe vevő viszony a hatalom szempontjából (Tew)

12. Összefoglalva: • A szociális szakmai és a képző tevékenység fejlesztés problémáinak összeadódása: • A hibás, looser, lusta, „nem szeretem emberek” szemlélet erősödése • Pusztán (szegény)gondozói szemlélet - marginális sz m felé • Esetmunka kultúra kizárólagossága és megrekedése • Társadalomtudományi és szociális képzések jelentőségének megítélése • Képzési keretszámok drasztikus csökkentése stb. • De: meglévő lehetőségek használata: • TÁMOP projektek: új szakirányú továbbképzések, tanulást segítő szakanyagok • De: „kitörési” lehetőségek találása: • A közösségek, integrációk, együttműködés felé nyitó képző programok, modulok – Közösségi civil tanulmányok MA felé

13. Víziónk a közösségfejlesztő szakemberről • Az egyének és a közösségek viszonyrendszerével dolgozik. • Vátozások katalizátora: reflektív, konstruktív, együttműködő, ip szellemiség, facilitátor, a köz. általi fejlesztés koordinátora • Kulcskompetenciái: • Elköteleződés és értékrend • Kommunikáció • Szükséglet-felmérés • Tervezés • Képessé tevés – a közösséget, tagjait, laikusokat, önkénteseket • Kapcsolatok szervezése • Közösségi munka tudás fejlesztése • A kulcskompetenciák rendszerben • Így lehet idővel eljutni a társadalmi felelősség vállalás-ig Előadás címe - élőlábban megadva

14. Korszerű tanulásirányítási kultúra • Bemenet – folyamat – kimenet egyenrangúsága (Jones-Joss) • A közösségi munka szellemisége - módszerei - tanulásirányítási stratégiák (mint modellek) integrálása: • Tapasztalat-alapú tanulás – indukciós bázis, különösen a felnőttokt. • Reflektív professzionalizmus – holisztikus szakértelem, ember-közösség egészlegessége • Probléma-alapú tanulás – csoportok és team-ek pozitív szerepe • Felfedező/kísérletező tanulás, konstrukciókat a tanulási folyamatban • A stratégiák és módszerek egymással való kombinációk sokféle variációiban – „Learning by doing” • Értelmet adni a tanulás közbeni cselekvésnek és konstrukcióknak, „…kiszabaduljanak a gondolkodás megszabott sémáiból…” (Freire) Előadás címe - élőlábban megadva

15. Kompetencia-alapú képzés • Mire képes, mit tud megcsinálni? • Pozitív viszonyrendszer • Érték preferenciák Következésképp: • Diák/gyakornok a képzés középpontjában, váljon saját tanulásának szakértőjévé • Tartalom helyett a diák személyére - mit tanítsunk mellett/helyett hogyan tanítsunk? • Tanár: kompetens, bátorság, alázat • Modellál, katalizál, tanulást irányít, elfogadja a diákok kreativitását • Nyitottsággal, kíváncsisággal legyen képes a diákkal együttműködni Előadás címe - élőlábban megadva

16. Milyen a jó képzési modul? • Komplex, ip szellemiségű, rugalmasan alakítható tanegység • Motiváló modul cím és célkitűzések • A szükségletek holisztikus természetének felismeréséből indul ki – közösségi irányultságú • A „mi tanítsunk?”-ról a „hogyan irányítsuk a tanulást”-felé: kompetenciák fejlesztése, egyensúlyt a kettő között • Szűkebb, célirányos tartalom: alaposabb megértés, mélyebb értelmezések • Rendszerelméleti és ökológiai megközelítésű • Interaktív, együttes, ip tanulásra, konstrukciókra lehetőséget • Sok képzési területen és szinten alkalmazható • Diákok és tanárok szerepeit (tervezés-értékelésig) bemutató

17. A modulkészítők együttműködése A tapasztalatok egymás közötti megosztása: • Az egyes modulok és a lektori vélemények • A pilot kurzusok tapasztalatai • Az egyes modulokban a szellemi, tartalmi és metodikai egységre, integrációra törekvés • A diákokkal szemben támasztott követelmények és a velük való (tanulásirányítási) foglalkozás Előadás címe - élőlábban megadva

18. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!