Művelődéstörténet

1. Művelődéstörténet Bevezetés az európai gondolkodás történetébe

2. Tematika • Az élőlények kultúrába bevonódásának útjai (táplálkozási, medicinai-higiéniai és a a kultikus/szakrális módok). Civilizációs élőlények az európai művelődéstörténeti korszakokban. • Az élő természetről alkotott képek története. A természet, mint a gondokodás tárgya a művelődéstörténeti korszakokban. • A természetkép és az emberkép viszonyai. Az ember, mint a természet része kontra az ember, amely nem része a természetnek. • A gyakorlati mesterségek s az általuk felhalmozott élettudományi tudás. Agronómia, orvosbotanika, medicina. A kert. • Keresztény, zsidó és moszlim természetismeret. • A természettudományok kialakulása. Az élettudományok kialakulása. A biológia diszciplinarizálódásának világképi előzményei és következményei. • A torlódó világképek (19-20. század) és a biológia problématörténete. • Éghajlat és civilizáció: a történeti ökológia megjelenése. • Az élelemszerzés problémái: a globalizációs követkemények • A környezeti válság. A holisztikus világkép megjelenése. • Antropológiai kérdések a holisztikus világképben • A biológia aktuális kérdései (biokémia, genetika, neurológia)

3. Szakirodalom: • Géczi János – Stirling János – Tüske László: Bevezetés az európai gondolkodás történetébe. Egyetemi jegyzet: www.iskolakultura.hu (Géczi János kurzusai alatt) • Vida Gábor: Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó. Bp. 2000. • Al Gore: Mérlegen a Föld. Föld Napja Alapítvány. Bp. 1993. • Csányi Vilmos: Az emberi természet. Vince Kiadó. Bp. 1999. • Richard Dawkins: Folyam az édenkertből. Darwinista elmélkedések az életről. Kulturtrade Kiadó, Bp. 1995.

7. Az élőlények kultúrába vonódásának útjai • Élelemszerzés • medicinális-higéniai használat • kultikus-vallási használat • Legtöbbjének otthona az a tizenkét géncentrum – leírójuk, Nyikolaj Vavilov alapján úgynevezett Vavilov-központok –, amely egyébként a korai civilizációk kialakulási területére esik.

8. A tudás átörökítésének a típusai • mezopotámiai-egyiptomi • zsidó • görög

9. Világnézetek Mindazt az ismeretet, amely a világra vonatkozik, azaz a világnézetet, arra használja a kor embere, hogy a maga, a környezete, a világbeli tevékenységét minősítse, önmaga sikerességéhez muníciót találjon, s arra reflektáljon. Világnézetek főbb fajtái • Tudományos/filozófiai • Vallásos • Művészi • Köznapi

10. Történeti formák • Archaikus világkép – mitológia kialakulása • Mitológiai világkép • Filozófiai világkép (esetleg: teológiai) • Tudományos világkép • Európa kulturális megosztásai • római civis – barbár • keresztény – iszlám • keleti – nyugati kereszténység • katolikus -protestáns

11. [ A KAPA TEREMTÉSE ] • „Az úr tökéletes dolgot ...” • Az úr tökéletes dolgot csinált. • Az úr, kinek sorsot szabó parancsa másíthatatlan, • Enlil, hogy az Ország magját a földből kisarjassza, • eget a földtől eltávolított, önként támadt akarata, • földet az égtől eltávolított, önként támadt akarata; • hogy a test-termő földből fej növekedhessék, • ég s föld köldökévé kötötte el a vágást. • Midőn a Nap felragyogott, csinált egy kapát, • megszabta a teendőket, a kapálás rendjét, • karjával a kapa, a kosár felé nyúlt, • Enlil a kapájáról dicsérő dalt énekelt. • Kapája színarany, színezüst; feje lazúrkő; • kapálja erős kötésű; pántja finom ezüst, • a kapa foka lazúrkő, • feje öklelő bika, nagy falat rontó. • Az úr a kapa nevét kimondta: sorsát megszabta; • a földbe mélyedőt, fénylő koronáját, • fejét reá illesztette: • kapájával mélyen a test-termő földbe vágott.

12. Az emberiség feje ott volt a kapanyomban. • Az Ország népe Enlil felé kibújik a földből, • fekete fejű népére ő kegyes szemmel tekint. • Az Anunnák mindannyian hozzá sietnek, • kezüket szájukhoz emelik: • Enlilnek imával hódolnak, • fekete fejű népének átadják a kapát. • - - - • A kapa, a kosár városokat épít. • Az igaz házat a kapa építi, • az igaz házat a kapa emeli, • az igaz házat ékessé teszi; • ám a házat, mely a király ellen lázad, • a házat, mely a királynak nem engedelmes, • a kapa a király előtt a földre dönti. • Gyom, gaz fejét a kapa levágja, • gyökerét tépi, szárát elmetszi; • ám a termesztett növényeket gondozza. • A kapa sorsát Enlil atya megszabta: • a kapa feje dicsértessék! • Ó, Niszaba, dicsértessél!