1 / 54

A kiválasztás

A kiválasztás. I. Anatómiai ismeretek. A) A kiválasztórendszer felépítése. 2 vese – ren / nephros 2 húgyvezeték – ureter húgyhólyag / vesica urinaria húgycső / urethra. Vesék : kétoldalt a gerincoszlop mellett, a jobb vese a máj miatt kissé lejjebb metszete: - kívül: tok védi →

halia
Download Presentation

A kiválasztás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kiválasztás I. Anatómiai ismeretek

  2. A) A kiválasztórendszer felépítése • 2 vese – ren / nephros • 2 húgyvezeték – ureter • húgyhólyag / vesica urinaria • húgycső / urethra

  3. Vesék: kétoldalt a gerincoszlop mellett, a jobb vese a máj miatt kissé lejjebb • metszete: - kívül: tok védi → - alatta: kéregállomány → - belső velőállomány: vesepiramisok alkot-ják → piramisok csúcsi része: papilla → veseüreg– sinus renalis: - kis vesekelyhek → - nagy vesekelyhek → - vesemedence: pelvis renalis / pyelon → ureter

  4. húgyvezetékek: ~28-30 cm hosszú, 0,5 cm vastag izmos falú csövek → hátulról, ferdén érkeznek a húgyhólyagba • húgyhólyag: - belső nyálkahártyafelszín redőzött, kivéve egy háromszög alakú területet (3 csúcsa: húgyvezetékek benyílása, húgycső eredése) - falában simaizomréteg - alul erősebb körkörös izomrétegek: a nem akaratlagos záróizmokat alkotják

  5. húgycső: női: 3-4 cm hosszú, hüvely elülső fala mentén fut le, hüvely előtt nyílik - áthalad a gáton: itt: akaratlagos záróizma – musculus sphincter urethrae férfi: ~20 cm hosszú; áthalad a prosztatán, közben fogadja az ondóvezetékek tartal-mát → gáton áthalad – itt: záróizom (m.sph.ur.) → hímvessző alsó barlangos testében halad végig

  6. B) A vese finomszerkezete • működési egysége a nephron – ~1,5 millió / vese Részei: • vesetestecske: Malpighi-test: - hajszálérgombolyag (glomerulus) - Bowmann-tok: kettős fal • proximalis csatorna kanyarulatos rész → egyenes rész • → Henle-kacs le- és felszálló szára • distalis kanyarulatos csatorna • gyűjtőcsatorna (→ papillák) → kelyhekbe

  7. II. Élettani ismeretek

  8. 1. A vese szerepe • kiválasztószerep: - N-anyagcsere végtermékeket (urea, kreatinin, húgysav) - inaktivált hormonok egy részét - gyógyszereket és maradványaikat - xenobiotikumokat (biológiailag aktív, testidegen anyagok) - túl magas cc.-t elérő, normálisan nem kiválasztódó anyagcseretermékeket (glükóz, tejsav)

  9. a testnedvek víz- és elektrolittartalmának, • az ozmotikus koncentrációnak, • a H+-koncentrációnak az állandóságát (légzéssel együtt) biztosítja • vérnyomás szabályozása: renin-szekréció • eritropoetintermelés (→ vvt-képzés) • trombopoetinképzés (kis mértékű) • kalcitriolképzés (végső lépése itt zajlik)

  10. 2. A vese és a keringés • Autoreguláció: (egy tartományban) az általános vérnyomástól független a vérát-áramlása • szimpatikus vasoconstrictor tónus alap-szinten nagyon kis mértékű => nyugalmi véráramlása közel van a maximumhoz => nincs funkcionális hyperaemia (csak láz alatt növekszik egy kicsit)

  11. vészhelyzetben (vérvesztés, hypoxia, emocionális izgalom (!)): szimpatikus érszűkítés óriási mértékben nőhet → kritikus mértékű véráramláscsökkenés a vesében

  12. 3. A vese működése • napi szűrletmennyiség (felnőttben): ~180 liter → legnagyobb része visszaszívódik <= perctérfogat ~25%-a a vesék vérellá-tására esik • → napi vizeletmennyiség: 1-1,5 liter (extrém állapotokban: 0,5 – 12 liter) Működésének fő lépései: • filtráció (szűrés) • reabszorpció (visszaszívás) + szekréció (kiválasztás) • elimináció

  13. Részletesebben: • afferens arteriola tágabb az efferensnél => vérnyomás kipréseli a glomerulus kapillárisfalán (fenesztrált típus) a plazmát; nagy molekulák (fehérjék) bennmaradnak! → szinte teljesen fehérjementes szűrlet = ultrafiltrátum képződik - összetevők: víz, ionok; kis méretű szerves molekulák: glükóz, aminosavak, urea, kreatinin, húgysav; kisebb fehérjék is átjutnak: enzimek, hormonok – chorionalis gonadotropin peptidhormon kimutatásán alapulnak a terhességi tesztek!

  14. glomerulust kívülről a Bowmann-tok belső lemeze borítja → szűrlet bejut • → innen a tubulusrendszerben áramlik tovább • a tubulusrendszer kül. szakaszait eltérő alakú és működésű hámsejtek bélelik => eltérő anyagok visszaszívása (a): - víz: passzívan, ozmotikus gradienst követve – aquaporinokon keresztül - Na+ - Cl- - HCO3- - K+

  15. - Ca2+ - glükóz - aminosavak - foszfát (reabszorpcióját a parathormon csökkenti) - urea (= karbamid; a fehérjeanyagcsere végterméke) • flitrált albumin visszavétele: endocytosis (b) • aktív szekréció (c): - húgysav - testidegen anyagok: gyógyszerek, festé-kek

  16. Gyűjtőcsatornák szerepe: • vizelet végső - összetételének - térfogatának és - sav-bázis egyensúlyának beállítása • vízvisszaszívás • itt a vízpermeabilitás változtatható – ADH hatására megnő (egy másik típusú, nem konstitu-tív, a membránba reverzibilisen kihelyezhető aquapo-rinon keresztül) • aktív szekréciót végezhet: NH4+, H+, K+ • a hormonális szabályozás nagy része a gyűjtőcsatornákra hat

  17. Ozmotikus diuresis: a tubulusok nagy vízpermeabilitása miatt a víz passzívan követi az oldott anyagok mozgását => ha a filtrátumban ozmotikusan aktív anyagok vannak → vizet visznek magukkal => vizelet V megnő = ozmotikus diuresis (diabetes mellitusban fellépő hyperglykae-mia egyik első jele)

  18. 2 típusú nephron: rövid kacsú – hosszú kacsú: - rövid kacsúak (emberben: 85%): kérgi részben (esetleg a külső velőig érnek le) - hosszú kacsúak: belső velőből kanyaro-dik vissza a Henle-kacs hajtűkanyara • rövid kacsú nephronok: efferens artéria → peritubularis kapillárisokra ágazik • hosszú kacsúak: egyenes lefutású ereket: vasa recta rendszert képezik • Henle-kacsok szárai – gyűjtőcsatornák – vasa recta erek párhuzamosan futnak

  19. A szerkezeti elrendezés teszi lehetővé a víz és a nátrium meghatározott mozgását: axialis ozmotikus gradienseket alakít ki • A párhuzamos csövecskék között vízszintesen mozognak a kül. anyagok

  20. Kéregtől a papillákig nő az ozmotikus cc. – interstitiumban és a vasa rectában is – kialakítása: NaCl és az urea • => ozmotikus rétegzettség jön létre (a veseműködés alapja!) • Kialakító kulcstényezők: 1) Henle-kacs vastag felszálló ága: vízre impermeábilis! => jelentős NaCl-vissza-szívás, melyet nem kísér vízmozgás => egyre hígul a tubularis folyadék (interstitium töményebb lesz) => a vízre permeábilis szakaszokból (Henle-kacs leszálló vékony része) folyamatosan víz áramlik az interstitiumba

  21. => mire a vastag felszálló szakaszhoz kerül a folyadék, már töményedik → ebből az emelkedett NaCl-cc.-ból juttatják ki a tubulussejtek a NaCl-t => az interstitium egyre töményebbé válik! Ez az ellenáramú sokszorozás mechaniz-musa.

  22. 2) + Kiegészítő mechanizmus: a vasa recta rendszerének ellenáramú kicserélő mechanizmusa: a vérkeringés a kialakult ozmotikus réteg-ződést kimosná → a vasa recta viszont permeábilis vízre és NaCl-ra => összeté-tele kiegyenlítődik az interstitiummal → leáramló vér egyre hiperozmotikusabb lesz → a felszálló vér ellenkező irányú → átad a leszálló vérnek az oldott anyag-tartalmából (a leszálló pedig a víztartal-mából) = horizontális kicserélő áramok alakulnak ki; ez passzív, „automatikus” folyamat => a rétegződés nem mosódik ki

  23. 3) az urea szerepe: distalis kanyarulatos csatorna + gyűjtőcső átjárhatatlanok ureára => a vízvisszaszívás miatt cc.-ja ↑ ADH hatására ureaszállító épül be a belső velő gyűjtő-csatorna-sejtek membránjába => ureakiáramlás az interstitiumba → a Henle-kacs azonos szinten levő szakaszába (vékony szegmentum) beléphet = ureakörforgás alakulhat ki a gyűjtőcső – Henle-kacs között => rétegződés => alacsony fehérjetartalmú étkezéskor a vese maximális vizeletkoncentráló képessége csökken

  24. Fehérjék a vizeletben: - gyulladás miatt, genny - ondómaradék - Hemoglobin molekulatömege (-mérete) éppen a szűrhetőség határán van → súlyosabb hemolízis => a Hb megjelenik a szűrletben → vízvisszaszívás miatt cc.-ja egyre nő → kicsapódás → elzárja a tubulust => veseelégtelenség

  25. 4. A Na+- és K+-kiválasztás hormonális szabályozása • A szervezet extracelluláris folyadékának térfogatát elsősorban a Na+-készlet szabja meg. • napi bevitel mennyisége kultúra- és egyénfüggő → az eltéréseket az ürítés kiegyenlíti • nagyon kis sóbevitel mellett is élhetünk, de hosszú távon keringési zavarokat okoz • a magas bevitel következményei kevésbé egyértelműek, de nem zárható ki mint a hypertensio létrejöttében szereplő tényező

  26. nyugalmi napi Na+-veszteség ~95%: vesén át; ~4%: széklet; ~1%: verejték Szabályozó hormonok: • konzerválás: renin-angiotenzin, aldoszte-ron (és egyebek) • kiválasztás: pitvari natriuretikus peptid (ANP) • <= a szárazföldi evolúció során a só- és vízmegőrzés fontosabbnak bizonyult: egyedül az ANP véd a térfogattöblettel szemben

  27. a) Renalis renin-angiotenzin rendszer: • Juxtaglomerularis apparátus (JGA) sejtjeiben termelődik: • a vesetubulus a distalis kanyarulatos csatornába való átmenetnél visszakanyarodik a glomerulushoz → itt a tubulussejtek sötét színűek: macula densa • a macula densa melletti afferens arteriola módosult simaizomsejtjei állítják elő a renint (→ májban termelődő angiotenzinogénből → angiotenzin I. → endothelsejtek: at.konvertáló enzim) → angiotenzin II. (ANG II)

  28. Reninszekréció szabályozása: - veseátáramlás csökkenése / afferens ér nyomásesése - NaCl-cc. csökkenése a tubulusban (a macula densa sejtjei érzékelik) - JGA-t szimpatikus idegek aktiválják • az ANG II hatásai: - efferens ér szűkítése => filtráció ↓ (Na+- filtráció is) - Na+-visszaszívás fokozása (prox.tubulusban) - általános vasoconstrictio => érellenállás↑ => vérnyomás ↑

  29. - mellékvesekéregben → aldoszteronter-me lés ↑ - ADH-termelés ↑ - szomjúságérzet kialakítása az agyban b) Mineralokortikoidok (mellékvesekéreg-ből); fő hormon az aldoszteron: - Na+-visszaszívás fokozása (gyűtjőcsatornák) - K+-szekréció ↑ - H+-szekréció ↑

  30. c) Pitvari natriuretikus peptid: • a szív pitvarizomzata termeli • kiváltó: NaCl- és térfogattöbblet • hatásai: - afferens arteriola tágul => flitráció ↑ - Na+-visszaszívást ↓ (gyűjtőcsatorna) - Na+-konzerváló hormonok (renin, aldoszteron) szekrécióját ↓

  31. 5. A vizeletelvezető rendszer: vizelettárolás és vizeletürítés • A vizelet a gyűjtőcsatornákból → vese-kelyhekbe → vesemedencébe → majd az ureterekbe érkezik • A húgyutakat (vesekelyhektől a húgycső végéig) különleges nyálkahártya béleli (urothelium): normálisan a vizelet minden komponensére impermeábilis • vizelettárolás képessége: continentia

  32. Húgyvezetékek: • simaizomrétege → perisztaltika: automati-kus működés (beidegzés nélkül is működik → húgyvezetékátültetés) • átlagos vizeletképződési ütem → ritmikus perisztaltikus vizelettovábbítás: ingerképzés: vesekelyhek és vesemeden-ce határán speciális sejtek ritmikusan depolarizációs hullámokat keltenek → a hólyagig végighaladnak (nagyon nagy mértékű vizeletképzéskor folyamatosan áramlik a vizelet)

  33. Húgyhólyag: • Néhány száz ml vizelet tárolási képessége (max. 500 ml) • belső sphincter izomzata nőkben kevésbé fejlett • Működés: V-növekedés a tágulóképessé-gének köszönhető: p-emelkedés nélkül tágul → elér egy határt: innen p gyorsan ↑ => vizelési inger → ha nincs lehetőség ürítésre => nagyon meredek p-emelkedés, fájdalom, vizelési kényszer

  34. V = 250-300 ml => vizelési inger jelentke-zése - 400-450 ml: erős inger - 500-600 ml: fájdalom • continentia alatt: simaizomzatán gátló beidegzés => ellazult állapotban van; párhuzamosan a belső-külső sphincterek összehúzódnak - ürítéskor: ellentétesen: hólyagizomzat kontrahál; hólyagnyak + urethra záróizma ellazulnak; + hasizmok feszülhetnek

  35. Húgycső: Szerepe: • Fő funkció: vizeletelcsurgás megakadályo-zása => sima- és harántcsíkolt izmai tónusosan összehúzottak - köhögés, tüsszentés, nevetés => hasüregi p↑ → rátevődik a hólyagra → a jól működő urethra ellenáll ennek is <= intraabdominalis p növekedésekor a ha-rántcsíkolt sphincter reflexes kontrakciója következik be • vizeletelvezetés • + férfiakban: ondókivezetés

More Related