MAJOSZ Közgyűlés 2012.

1. Járműipari beszállítók fejlesztése a Kecskeméti FőiskolánA Főiskola tervei a MAJOSZ-szal kötött együttműködési megállapodás keretében végzendő közös munkáról MAJOSZ Közgyűlés 2012. Dr. LukácsPál Főiskolai tanár Jármű Ipari Tudásközpont – Megbízott igazgató

2. Mercedes gyár • 2012. március 29-én hivatalosan is elindult a termelés • A bejelentések alapján az új gyártmányokra való keresleti számok az eredeti 2.500 mellé további 500 új munkavállaló felvételét teszik szükségessé 2012. végéig • A beszállítói kör bővülése a magyar modell megjelenésével esedékes (TIER1-hez csatlakozva) • Ipari parkban és gyárkapun kívül egyaránt • Összetételük: műszerfal, kipufogórendszer, műanyag elemek

3. Mercedes gyár • Kapcsolatunk az MBMH Kft-vel • Rendszeresek az egyeztetések • Mindennek alapja a Stratégiai Együttműködési Megállapodás • Stratégiai Együttműködési Megállapodás megkötése 2010. november 5-én • Közös projektek, különösen a Duális Képzés megindítása, 2012. szeptembertől 12 MBMH-ás hallgatóval és 14 Knorr-Bremse duális hallgatóval • Járműtechnológiai Tanszék megkezdett felépítése, járműmérnöki alapszak akkreditáltatása a Járműgyártó Szakiránnyal, normál járműmérnökök képzése 2012. szeptemberében indul (további kapcsolódó szakirányok – Logisztika, Fényezés) • Vízválasztóhoz érkezett az eddigi együttműködés • A tervezési időszak véget ért, a Tanszék épülete 2012. augusztusára szerkezetkész lesz, a berendezések teljes telepítése 2012. év végéig megvalósul • Az MBMH jelentős mennyiségű oktatási segédanyaggal támogatja a további oktatási munkát • A Főiskola az AIPA-án keresztül részt vesz a Térség gazdaságfejlesztési modelljének kialakításában/működtetésében

4. Térségi gazdaságfejlesztés - AIPA • A közös erőfeszítéseknek hála az AIPA tevékenysége kapcsán 133 projekt született • A megvalósítás három ütemben zajlott/zajlik • 2012-ig; az összes HR, alapvető infrastrukturális, K+F • 2017-ig; társadalmi, átfogó infrastrukturális, logisztikai, fizikai, K+F • 2020-ig; beszállítói, K+F, infrastruktúra • A Kecskeméti Főiskola pályázati eredményessége • Két TÁMOP pályázat (Techtranszfer, Tananyag - továbbiak) • A TIOP pályázat (Infrastruktúra fejlesztés) • Az oktatási és K+F alapok lerakása evvel biztosított • „Kecskemét, mint Zöldgazdasági mintaváros” koncepció elkészítése • Az AIPA projektportfolió egyik meghatározó projektjéhez kiemelt kormányzati támogatás várható

5. A térségi gazdaságfejlesztés fő fókusza Követelmények, Stratégiák, Tervezés MBMH-hoz igazodóan Új program előkészítés, eredmények újra hasznosítása Ipar és gazdaság Fejlesztés, KKV fókuszú megvalósítás Hálózatokban történő együttműködés prioritása! 2010 -2012-ig 2012 -2017-ig 2017 -2020-ig

6. Projekt portfólió - AIPA

7. A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei • Az autógyártók, az OEM-ek és nagybeszállítók igényei • A globalizáció folytán növekszik a gyárkapun kívülre szervezett tevékenység • A beszállítói hierarchia alacsonyabb szintjén levő, főként magyar tulajdonú KKV-ra az eddigi árnyomás mellett, új elvárások várnak • A magyar vállalatok csak munkabér alapú versenyképessége a 2000-es évek elejére elolvadt, ma már több kell! • A KKV-ék szükséges válasza minderre • Növelni kell a K+F és innovációs képességet, mert így lehet a kiszervezett feladatokat átvenni • Ehhez a fehérgalléros állományt (mérnök, technikus) növelni kell • Ésszerű mértékű technológiai innováció mellett erősíteni kell az együttműködést a helyi műszaki felsőoktatási intézménnyel (KF) és a Klaszterekkel (AIPA, Hírös, 3P)

8. A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei • Mivel járulhat ehhez hozzá az AIPA? • Egységesen képviseli a térségi gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása során a KKV-fejlesztési igényeket • Lobbizik a KKV-ék innovációs és K+F képesség növeléséhez tartozó források kormányzati allokációja érdekében • Felkészíti a térségi KKV-ket a 2013-2020 közötti új költségvetési időszak megnövekedett lehetőségeire • Mit adhat ehhez a Kecskeméti Főiskola? • A bevezetésre került járműmérnöki képzés mindehhez mérnököt „állít elő” – fehérgalléros munkavállalók biztosítása • Az új Tanszék és a Főiskola az első időszakban a KKV-ék támogatására rendezkedik be eszköz- és infrastruktúra fejlesztése során • A létrejött tudásközpontok (JIT és Környezetbarát Technológiák Tudásközpont) elsődlegesen a KKV-együttműködésre építenek

9. A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei Tudásközpontok létrehozása a Kecskeméti Főiskolán • A Főiskola az elmúlt időszakban két Tudásközpontot hozott létre a térségi fejlődési/fejlesztési folyamatok lekövetése, az iparral való intenzív kapcsolattartás érdekében: • 2010. október 1-jével létrejött a Jármű Ipari Tudásközpont (JIT) • 2011. február 23-án megalakult a Környezetbarát Technológiák Tudásközpont (K2T2) • A Tudásközpontok célja az intenzív kapcsolattartás az iparvállalatokkal, a Főiskola infrastruktúrájának elsődlegesen a KKV-ék fejlesztésének szolgálatába történő állítása, illetve ilyen irányú fejlesztése • A gyakorlati kapcsolattartás érdekében szükséges a TechtranszferIrodák működése, amelyek kvázi hídként, kapcsolatteremtő erőként működnek a Főiskola és a gazdaság között, beágyazva a Főiskola szervezetébe, mégis egy „nyitott ablakként” kitárulva az együttműködések irányában • A Tudásközpontok működése megkezdődött, zajlik az első projektek beindítása.

10. A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei

11. A KKV-ék jövőbeli érvényesülési lehetőségei

12. Regionális fejlesztési kompetenciák érvényesülése

13. Primer és szekunder kompetenciák a műszaki felsőoktatásban

14. Az együttműködések részletezett területei Oktatási együttműködés • Ipari igényeken alapuló közös tananyagfejlesztés • Az Intézmény profiljára épülő további képzési programok kialakítása • Más intézmények oktatóinak továbbképzése • Az oktatásban részt vevő személyzet egymás közötti időszakos cseréje • Infrastruktúra és finanszírozás • Közös beadású EU-s és helyi pályázatok • Közös projektek a helyi KKV-ék K+F képességének javítására • Spin-off és start-up vállalkozások közös létesítése • Az oktatási és K+F infrastruktúra közös használata Közös fejlesztések és képességek • Az autóipari előrejelzéseken alapuló közös stratégiai tervezés • Közös akkreditációs folyamatok • Intézetek közötti K+F folyamatok, alapkutatási és tudásmenedzsment tevékenységek • „Virtuális” K+F intézmények létrehozása • Közös PhD programok • A mérnöki hivatás közös marketingen alapuló népszerűsítése • Az autóipari vállalatokkal való egyeztetési fórumok közös (vagy direkt) létrehozása • A tudás és tapasztalat időszakos megosztása, best-pactice gyakorlat kialakítása

15. Versenyképességi szerződés • A Magyar Köztársaság Kormánya a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül húzóágazati versenyképességi szerződéseket kíván kötni. • A járműipari oktatásban részt vevő felsőoktatási intézmények: • Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem • Kecskeméti Főiskola • Miskolci Egyetem • Óbudai Egyetem • Pannon Egyetem • Széchenyi István Egyetem • Az autóipar vonatkozásában a Kormányzat az egyes regionális kulcsszereplőkkel kíván megállapodni, így Kecskemét vonatkozásában elsődlegesen a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a hozzá kapcsolódó beszállítók jöhetnek szóba. • Cél: • Versenyképességi/kiválósági szerződés létrehozása és aláírása, majd erre épülő, kompetenciaalapú munkavégzés meghatározott projekt-portfólióban.

16. Versenyképességi szerződés • A projekt célkitűzései: • A projekt célja, hogy a meglévő együttműködéseken alapulva, a Mercedes mentorálásával, a régió intézményei (felsőoktatás, technológia intenzív nagy, közép és kisvállalatok) bevonásával olyan tudáskoncentráció jöjjön létre, amely: • Kapcsolódik a Mercedes-el aláírandó versenyképességi szerződés hosszú távú céljaihoz; • Olyan szakmai területet fed le, amely eredményei közvetlenül alkalmazhatóak a versenyképességi szerződés által megjelölt területeken; • Épít a régióban működő intézmények jelenlegi szakmai tudására és felhasználja azok jövőbeni fejlődése által biztosított lehetőségeket; • Közép- és rövidtávon hozzájárul az akadémiai és a versenyszféra együttműködésének továbbfejlesztéséhez megteremtve ennek szervezeti és infrastrukturális feltételeit; • Versenyképes termékhez, nemzetközi szinten is kiemelkedő szakmai tudást eredményez.

17. Versenyképességi szerződés

18. Versenyképességi szerződés • A projekt szakmai felépítése: • A projekt 2 főprogramot és 9 projekt csoportot tartalmaz • 1. főprogram – Szerkezeti anyagok kutatása • Növelt szilárdságú anyagok • Könnyű fémek mint szerkezeti anyagok • Gumi és műanyag • Súrlódó anyagok • Nem szilárd szerkezeti anyagok • 2. főprogram - Kompetencia építés, platform technológiák • Nanotechnológiai kutatások • Anyagszerkezeti tulajdonságok mérése • Új generációs anyagokkal kapcsolatos számítási, modellezési kompetenciák • Az anyagokkal kapcsolatos környezeti aspektusok (alacsony környezetterhelés, újrahasznosítás, stb.)

19. Versenyképességi szerződés

20. Dr. Lukács PálKecskeméti Főiskola, GAMF KarFőiskolai tanárJármú Ipari Tudásközpont (JIT)Megbízott igazgatóEmail: lukacs.pal@gamf.kefo.huMobil: 30/6259059 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!