Postai szolgáltatások stratégiai tervezése hasonlóságelemzéssel

1. Postai szolgáltatások stratégiai tervezése hasonlóságelemzéssel Készítette: Vernyik Mónika, GTK-GAM, TLM; V. évf.

2. Előzmények Hasznosság Magyar Posta Zrt. bemutatása Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései Válság, gazdasági visszaesés hatásai Liberalizáció után Adatvagyon Alkalmazott módszertan Teljes személyzet száma Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület Kézbesítések átlagos száma munkanaponként városokban Kézbesített levélküldemények átlagos száma lakosonként Közönséges postautalványok száma, belföld Közönséges postautalványok száma, nemzetközi feladás Közönséges postautalványok értéke , nemzetközi feladás Állandó/ mobil postahivatalok száma Összefoglalás Tartalom

3. Előzmények Motiváció • 2013-as piacnyitás Célcsoportok • Magyar Posta Zrt. • szakszervezetek, • kormányzatok, • konkurensek

4. Előzmények: Hasznosság Teljes kép • Az erőforrások eloszlásáról • Az erőforrások kihasználtságáról • A fogyasztói szokásokról

5. Magyar Posta Zrt. Egyetemes szolgáltatás • 50g tömegű belföldi és nemzetközi küldemények • Hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás

6. A Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései (1) • 2 fajta program kialakítása: lakosságnak; üzleti ügyfeleknek • Programok a lakosság számára: • Hálózatfejlesztés-bankszerű környezet: nyitott pultosítás, ügyfélhívó rendszerek, pénzügyi értékesítő munkahelyek, banki online posták körének bővítése • Pénzforgalmi szolgáltatói tevékenység

7. A Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései (2) • E-szolgáltatások fejlesztése • Új szerepkör: Virtuális mobilszolgáltató • A Postapartner Program folytatása • Kézbesítés- hatékonyságnövelési program • Könnyített tömeges feladási rendszer • Programok: Üzleti ügyfeleknek • Üzleti ügyfélkapcsolati rendszer • Elektronikus Posta Központ korszerűsítése

8. A Magyar Posta Zrt. stratégiai lépései (3) • Feldolgozás automatizálási beruházás folytatása • Kelet –Európába irányuló logisztikai szolgáltatások terén hídfőszerep kialakítása • Új nemzetközi kicserélő üzem létrehozása, vámügyintézés • Felvétel és kézbesítés szétválasztása, kézbesítési pontok rendszerének kialakítása • Vállalati kockázatmenedzselési rendszer kiépítése

9. Válság, gazdasági visszaeséshatásai (1) • Levél piac szempontjából: • Költségcsökkentés az államigazgatásban • Hirdetési piac visszaesett • Értéknövelt szolgáltatások háttérbe kerültek • Közönséges levelek mennyiségének csökkenése

10. Válság, gazdasági visszaeséshatásai (2) • Hírlappiac szempontjából • A napilap és magazin előfizetések terén észrevehető a csökkenő igény. • CEP piac szempontjából • Csökkentek a szállítmányozási és raktározási igények • A nagy áruküldő • ügyfelek nehéz gazdasági helyzete figyelhető meg

11. Liberalizáció után (1) • Az egyetemes szolgáltatók túlnyomó része állami nagyvállalatból gazdasági társasággá alakulnak át • Hangsúly: nyereségesség, költséghatékonyság, ügyfélközpontúság • Az egyetemes szolgáltatók kitüntetett helyzete megszűnik

12. Liberalizáció után (2) • Ők is piaci szereplőkként versenyeznek a fogyasztókért • Javul a szolgáltatás minősége • Fokozódik a hatékonyság • Növekszik a nyereségesség • Csökken a levélforgalmi bevételektől való függőség

13. Hasonlóságelemzés (1) Indoklás: • A best practice nem tartalmaz nemzetközi összehasonlítást (vö. benchmarking) • Az elemzési módszertan eddig nem volt automatizált • A stratégia-alkotás nem volt objektíven kezelhető (vö. monitoring)

14. Hasonlóságelemzés (2) • Hasonlóságelemzésen alapuló módszerek alkalmazhatóságának keretfeltételei: • Feltétel: adatvagyon léte • Korlát: adatvagyon korlátozott léte, elemzői kreativitás hiánya

15. Adatvagyon (1) • 10 ország: Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Málta, Moldova, Litvánia, Portugália, Szlovénia és Ukrajna • 23 vizsgálati szempont (1): Teljes személyzet száma, üzemi eredmény, Üzemi bevétel, Üzemi ráfordítás, Állandó postahivatalok száma, ahol a postai szolgáltató munkavállalói dolgoznak, Állandó postahivatalok száma, ahol nem a postai szolgáltató munkavállalói (külsős munkavállalók) dolgoznak, Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület, Állandó postahivatalok által kiszolgált lakosok átlagos száma

16. Adatvagyon (2) • 23 vizsgálati szempont (2):Mobil postahivatalok száma; Levélszekrényekből történő begyűjtések átlagos száma munkanaponként városokban; Levélszekrényekből való begyűjtések átlagos száma hetenként vidéken; Levélszekrények száma; Kézbesítések átlagos száma munkanaponként városokban; Kézbesítések átlagos száma hetenként vidéken; Kézbesített levélküldemények átlagos száma lakosonként; Levélküldemények száma, belföld; Levélküldemények száma, nemzetközi, -feladás; Levélküldemények száma, nemzetközi, -átvétel; Közönséges csomagok száma, belföld;

17. Adatvagyon (3) • 23 vizsgálati szempont (2):Közönséges postautalványok száma, belföld, Közönséges postautalványok száma, nemzetközi, -feladás, Közönséges postautalványok értéke, belföld, Közönséges postautalványok értéke, nemzetközi, -feladás • 5 év: 2003, 2004, 2005, 2006, 2007

18. Alkalmazott módszertan • Hasonlóságelemzés • Vetítési alap meghatározása • Irányok meghatározása • Lépcsők száma • Értékek meghatározása • COCO standard modell futtatása (MY-X) • Becsült és tény értékek összevetése

19. Forrás: saját ábra Teljes személyzet száma A teljes személyzet becsült és tényleges számának alakulása 2003-2007 között • 2004-től csökkenés a dolgozók létszámát illetően • 2007-ig ez a csökkenés nem érte el a megfelelő szintet • Hatékonyság tekintetében fontos az optimális szint • Több ember mint az optimális, több kiadás • Kevesebb embernél viszont fenn áll a veszély, hogy nem tudják hatékonyan ellátni a feladatokat

20. 2003-tól magasabb az átlagos lefedettségi terület, mint az optimális Nagyobb területi lefedettség: indokolja a többlet munkaerőt Lényegi különbség azonban nem fedezhető fel: így változtatást még nem indukálnak Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület Állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület becsült és valós száma 2003 és 2007 között Forrás: saját ábra

21. Forrás: saját ábra Megnövekedett levélküldemények számának növekedésével magyarázható a becsült érték növekedése Megoldás: több műszakos munkarend Hatékonyabb munkaerő elosztásra lenne szükség 2006-ról 2007-re 0,5-tel nőtt a becsült kézbesítések száma A tény becslés viszont konstans maradt Kézbesítések átlagos számamunkanaponként városokban Kézbesítések becsült és tényleges száma munkanaponként városokban 2003 és 2007 között

22. Forrás: saját ábra 2005-től a tény adatok a becsült adatok felett vannak Oka: számlalevelek, céges levelek, DM levelek számának növekedése Magyar társadalomról látunk egy képet 2006-2007 között 10-15 levélküldeménnyel van több mint nemzetközi szinten Kézbesített levélküldeményekátlagos száma lakosonként Kézbesített levélküldemények becsült és tényleges száma 2003 és 2007 között

23. Forrás: saját ábra 2003-2006-ig a tény adatok az optimális szint alatt mozognak 2007-ben az optimális szint felé emelkedett a szám, annak ellenére, hogy 2003-tól a postautalványok száma, szigorú monoton csökkenő Ok: az elektronikus ügykezelés talán nem elég fejlett Javaslat: több fejlesztésre van szükség Közönséges postautalványokszáma, belföld Közönséges postautalványok becsült és tényleges száma belföldön 2003 és 2007 között

24. Forrás: saját ábra 2003-ban a tény értéke a harmada az optimális szintnek A későbbi években ez az arány csökken A tény adatok végig növekednek, de nem érik el a kívánt szintet A postának készülnie kell a piac fokozatos módosulására (jelen esetben a növekedésre, az előzőekben a csökkenésre) Közönséges postautalványokszáma, nemzetközi,- feladás Közönséges postautalványok becsült és tényleges száma 2003 és 2007 között

25. Forrás: saját ábra 2003-ról 2007-re több mint a 10X-ére ugrott a nemzetközi postautalványok értéke Ennek az óriási változásnak az oka lehet: EU csatlakozás Itt látható megint az előzőek logikája: ami nálunk nő, az máshol már csökken az elektronizálás miatt Közönséges postautalványok értéke, nemzetközi - feladás Közönséges postautalványok becsült és tényleges értéke 2003 és 2007 között

26. Forrás: saját ábra 1 állandó postahivatalra átlagosan 3 mobilposta jut 2007-re csökken ez az arány Ez talán az egyik legérzékenyebb kérdés Az európai trendek értelmében, politikai nyomást félretéve több mobilpostára lenne szükség Állandó/mobil postahivatalok száma Állandó/ mobil posta becsült és tényleges száma 2003 és 2007 között

27. Konklúziók • 2003-as törvények és a posta liberalizáció ténye változtatásokra késztette a Magyar Posta Zrt.-t. • 2004-re változások történtek • Magyar társadalom látlelete egyes tényezőknél • Valódi veszélyek megmutatkozása

28. Köszönöm a figyelmüket!