1 / 21

Képszerkesztési alapfogalmak

Képszerkesztési alapfogalmak. Ajánlott oldalak (GIMP): http://hup.hu/old/gimp/ http://primandras.hu/gimp/index.html. GIMP Verzió: GIMP 2.6.11 Letölthető: http://www.gimp.org/. Fény fogalma.

hidi
Download Presentation

Képszerkesztési alapfogalmak

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Képszerkesztési alapfogalmak Ajánlott oldalak (GIMP): http://hup.hu/old/gimp/ http://primandras.hu/gimp/index.html GIMP Verzió: GIMP 2.6.11 Letölthető: http://www.gimp.org/

  2. Fény fogalma • A fény: emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. (Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is.) • A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont: • intenzitásvagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel, • frekvencia(hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel.

  3. Színlátás • A látható fénysugárzás a 380 nanométertől 780 nanométer hullámhosszúságig terjedő tartományt foglalja magába. A hősugárzás a 780 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, szemeink által még nem észlelhető infravörös sugárzás. Az ultraibolya sugárzás már ugyancsak nem látható, hullámhossza a látható fénynél rövidebb, de energiában gazdagabb, mint a hosszú hullámú sugarak. • 1 nanométer => a milliméter egy milliomod része, másképpen a méter milliárdod része.

  4. Az emberi szem, látás • A vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik. A szem hátsó részén található a retina, ahol a fény idegi jellé alakul. • A fényt a fotoreceptorok (csapok és pálcikák) alakítják át idegi jellé, melyet a gyűjtősejtek kezdenek feldolgozni. • Utolsó fázisként a ganglionsejtek gyűjtik össze az információt, melyet a vakfolton keresztül juttatnak ki a szemből a talamusz felé.

  5. Digitális képek, használatuk • Digitáliskép => képpontokból épül fel. A digitális képek pontjait rácsként képzelhetjük el. A digitális képek po • A digitális képek fő tulajdonságai: • Pixelekből épülnek fel • Pixell (képpont): a digitalizált kép egy pontja. Általában négyzet alakú, felületük egyetlen színből tevődik össze. • Bináris kód • Digitalizált képek előnyei: • Web-publikáció, • Továbbítás e-mail-ben • Otthoni nyomtatás

  6. Képfelbontás Fogalma: elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy kép összesen hány képpontból épül fel. Azonban a digitális képeknél ezt kétféleképpen használják: • A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata (vagyis a képméret) • Azt határozza meg, hogy a kép egyetlen hüvelykjén (vagy cm-én) hány képpontot különböztethetünk meg. Mértékegysége a dpi, dot per inch (szkennelés minősége, ill. nyomtatás)

  7. Színmélység • Fogalma: egy-egy színpont leírására hány bitet használunk fel.Általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256 árnyalat, ami 256 x 256 x 256 = 16.777.216 millió szín.

  8. Színkeverés • Additív színkeverés (összeadó színkeverés) • Szubtraktív színkeverés (elnyelt fények

  9. Színezet • Az adott szín helye a színskálán.

  10. Színmódok • Egy digitális kép színösszetevői milyen módszerrel kerülnek kialakításra. • Alapvető színmódok: • Vonalas – fekete/fehér: egy pont kétféle színű lehet: fekete vagy fehér • Szürkeárnyalatos (grayscale): a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző árnyalatait is felvehetik. Összesen 256 árnyalatot különböztet meg. (8 biten ábrázoljuk.) • Színpalettás–indexed colormód: csak 256 színt tartalmaz. Létrehozása RGB-ből vagy CMYK-ból való konvertálással történik. • RGB (Red GreenBlue): három csatornát (színösszetevőt) használnak. Minden csatornát 8 biten ábrázolunk. Additív színkeverési mód. • CMYK (ciánkék – bíbor – sárga – fekete): ezekből állítja elő a kívánt színt. Négy színcsatorna, mindegyik 8 bit színmélységű. (Nyomdai felhasznál • HSB: H (hue) => színezet, S=> telítettség, B (brightness)=> fényerő. E három tulajdonság együttes meghatározásával adják meg a színt. vonalas színmód szürkeárnyalatos színmód

  11. Fényerő, telítettség, kontraszt, tónus • Fényerő: a szín világossága százalékos mértékben kifejezve: 0% = fekete, 100% fehér • Telítettség: a szín erőssége és tisztasága százalékos formában kifejezve: 0% = szürke, 100% = teljes telítettség • Kontraszt: az egymás melletti színek elkülöníthetősége, idegensége. • Tónus: fény-árnyék kontraszt

  12. Gamma korrekció • A gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. (magas értéknél a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, ellenkező esetben sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet

  13. Pixelgrafika (rasztergrafika) • A rasztergrafika (pixelgrafika) => olyan digitális kép, ábra, melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk.A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket rácsszerűen elrendezett képpontokból építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből áll össze a rajz. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. • Előnye: gyors képfeldolgozás • Hátránya: az adatállomány nagy méretű

  14. Vektorgrafika • A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier-görbéket használnak. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetők.

  15. Képtárolás: veszteségmentes grafikus formátum • Olyan tárolási eljárás, melynél a kicsomagolás után a kép bitről bitre megegyezik az eredeti képpel. • Általánosan használt formátumok: • .bmp • .png • .tiff

  16. Képtárolás: veszteséges tömörítés • Nem teszi lehetővé a tömörített adatból az eredeti adatok pontos visszaállítását, ám egy „elég jó” rekonstrukciót igen. • Általánosan használt formátumai: • .jpeg • .jpeg2000 • .gif

  17. Váltottsoros (interlaced) képmegjelenítési technika • Lényege, hogy a teljes kép nem egyszerre, hanem meghatározott részekben kerül megjelenítésre, de olyan módon (annyira gyorsan), hogy ez a „trükk” az emberi szem számára ne legyen érzékelhető. Pl: hagyományos tévé.

  18. Képszerkesztő programok • Eltérő képességűek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. • Jellemzői: • Általában többféle fájltípust képesek kezelni • A képek átméretezhetők • Különféle képmanipulációk (retusálás, por- és karceltüntetés, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, stb) végezhetők el velük. • Web-re való előkészítés • Tetszőleges formátumba való mentés

  19. Képkezelő programok – fontos fogalmak • Rétegek • A kép különböző elemeinek a szétválasztására szolgálnak • Rétegekkel még nem rendelkező kép esetén úgy érdemes elképzelni, hogy újabb (átlátszó celofánra rajzolt) képeket illesztünk a meglévő képre • Az eredeti képet háttérrétegnek nevezzük • A rétegek segítségével úgy módosíthatjuk a kép egyes részeit, hogy más részek ne változzanak • Példa: áttetszőség, árnyék, színezés (piros-sárga átmenet)

  20. Maszkok • Maszkok • A maszk az eredeti képpel megegyező méretű és felbontású szürkeárnyalatos kép • Funkciója az eredeti kép valamely részének elrejtése • A maszk fekete/fehér része nem fog megjelenni a kész ábrán, a szürke részek pedig valamennyire átlátszóak lesznek • Fontosabb műveletek: • kijelölés átalakítása maszkká, • Maszk aktiválása, módosítása, törlése

  21. Szűrők • Használatukkal speciális hatások alkalmazhatók a képekre

More Related