Megváltozó közösségi szabályozási feltételek

1. A 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogszabálytervezetek, és az ezekből következő kihívások, aktuális feladatok 2012. Június 27. Tormás Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

2. Megváltozó közösségi szabályozási feltételek • A helyi szint és a LEADER szemlélet és fejlesztéspolitikai módszer jelentős térnyerése; • Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (28-31. cikk); • Integrált és több ágazati területen alapuló helyi fejlesztési stratégiák révén valósul meg; Több alapból táplálkozik; • „A partnerségi szerződésben meg kell határozni: az ERFA-hoz, az ESZA-hoz és a KA-hoz tartozó programok – az európai területi együttműködéssel kapcsolatos célhoz tartozók kivételével –, valamint az EMVA-hoz és az ETHA-hoz tartozó programok felsorolása az egyes indikatív pénzelosztások KSK alaponkénti és évenkénti bontásával;”

3. A vidékfejlesztés helye, szerepe a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszeren belül (2014-2020) • A vidékfejlesztésnek egyenrangú, mellérendelt szerepet szükséges biztosítani a tervezéssel foglalkozó hazai szereplők között („tervhivatal”, NFM, NGM, stb.); • Tervezési módszerek: • Top-down (formálissá teheti a helyi tervezést) • „A helyi fejlesztési stratégiákat helyi akciócsoportok tervezik meg és hajtják végre.” • Bottom-up (illeszkednie kell az általános célkitűzésekhez) • Egymással párhuzamos (időben is), egymásra való tekintettel interaktív módon alakul mind a helyi, mind a központi programok kialakítása.

4. A tervezés ütemezése (közösségi jogszabály tervezet)

5. Az ütemezésből levonható következtetések • Nem szabad, hogy az utolsó dátum (2015. december 31.) legyen a cél. • Törekedni kell, hogy a program végrehajtása a lehető leghamarabb (első időpont 2014. 01.01.) megkezdődhessen. • Ha valódi társadalmi részvételen alapuló tervezést kívánunk – amely nagyon időigényes – akkor annak módszereit mielőbb szükséges kialakítani, szereplőit felkészíteni.

6. A LEADER, mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: • az eljárás általában kérelemre indul; • alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás; • az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét; • a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg; A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.) Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: • Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. • Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges. • A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg.

7. A LEADER, mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai LEADER típusú fejlesztési tevékenység: • A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők); • Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést. • A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása) • Országos (nemzeti) fejlesztési prioritások léteznek, amelyeket a helyi sajátosságok alapján transzformálnak fejlesztési célokká, konkrét projektekké. • A területi léptéket az azonos területi és érdeksajátosságok határozzák meg (nem közigazgatási, vagy KSH szempontok), de többnyire kistérségi szinthez állhat közel. • Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább. • Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának.

8. Egyszerűsítés • Az egyszerűsítésre vonatkozó konkrét intézkedéseket nem csupán a partnerségi szerződésben és az egyes programok szintjén szükséges bemutatni, de az értékelési eljárás során mindezek teljesülését az Irányító Hatóságnak bizonyítani szükséges, a Monitoring Bizottságnak pedig vizsgálni azok megvalósulását. • Változó szemlélet: fókuszban az eredményesség, hatékonyság, hatások értékelése.

9. Közösségi szabályozás és állásfoglalások • „A tapasztalatok szerint a jelenlegi programozási időszakban a kiadási programok szabályozásának sokféleségét és összehangolatlanságát gyakran szükségtelenül bonyolultnak, valamint nehezen végrehajthatónak és ellenőrizhetőnek tartják. Ez nem csupán a kedvezményezettekre, hanem a Bizottságra és a tagállamokra is súlyos adminisztratív terhet ró, aminek előre nem tervezett következményeként csökkenhet a részvételi kedv, emelkedhet a hibák aránya és késlekedhet a végrehajtás.” (Jogszabálytervezet indokolása)

10. Az egyszerűsítés megjelenése és módszerei: támogatási konstrukciók „Ahhoz, hogy eléggé vonzóak legyenek a magánszektor számára, a pénzügyi eszközöket rugalmas módon kell kialakítani és megvalósítani. Ezért az irányító hatóságoknak a pénzügyi eszközök megvalósításának legmegfelelőbb formáiról kell dönteniük a célrégiók egyedi szükségleteinek figyelembevételével, az érintett program célkitűzéseivel összhangban.”

11. Az egyszerűsítés megjelenése és módszerei: elszámolási forma, ellenőrzés • „Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek, mint például az átalánydíjak és egyösszegű kifizetések révén a tagállamok eredményességorientált irányítást tudnak bevezetni az egyedi műveletek szintjén.” • „A kis programok mentességet kapnak a bizottsági felülvizsgálat alól. A kockázatalapú megközelítés csökkenti a kisebb programokkal és megbízható igazgatással kapcsolatos költségeket.”

12. A jövő követelményei és a jelen aktualitása • A 3. de különösen a 4. tengelyhez nem illeszkedő, bonyolult és alapvetően alkalmatlan támogatás- és kifizetés kérelem kezelési eljárásrend létezik. • Utolsó esély ebben a programozási időszakban a programot és a kedvezményezettet központba állító egyszerűsítésre. • A megújuló eljárásrend átvezethet, illetve megalapozhatja a 2014-2020. közötti végrehajtás rendszerét, relatíve alacsony pénzügyi kockázat mellett. Hozzájárulhat a fejlesztéspolitikai eljárásrendek harmonizációjához.

13. Tervezés • Keret, mozgástér, a közösség által meghatározott célok! Célhierarchia: • EUMSZ 14. cikke; • Európa 2020 prioritásai; • Tematikus célkitűzések (10 db); • Országspecifikus ajánlások, tanácsi ajánlások (a makrogazdasági egyensúly biztosítása érdekében); • Prioritások (ERFA esetén 11 db, ESZA 4 fő, mely több részre bomlik és 4 „hozzájárulási” terület, EMVA esetén 5 db agrárágazati és 1 vidékfejlesztési prioritás); • Konkrét intézkedések (az 5-6. pont az operatív program, illetve az EMVA esetén a vidékfejlesztési program része, );

14. Tematikus célkitűzések Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (2) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (3) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (4) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; (5) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (6) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (7) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; (8) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (9) beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; (10) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

15. Ágazati programok vagy integrált (területi) programok, kompetenciák • Létezik-e területi aspektusa az adott célkitűzésnek? (A tematikus célok, illetve a prioritások többsége értelmezhető területi szinten, egy részük kizárólag területi szinten valósítható meg eredményesen.) • Ha létezik területi aspektus, melyik az optimális területi lépték, társul-e hozzá kompetencia?

16. Területi szinten különösen értelmezhető célok Közösségi szint: • KSK tematikus célok: KKV-ék versenyképességének növelése; A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni fellépés; • EMVA: „A 8. cikkben említett tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és műveletek indikatív jegyzékében” a LEADER megközelítés lehetősége szerepel a mezőgazdasági kisüzemek, valamint a hegyvidéki-hátrányos helyzetű területek célkitűzései között.

17. Célok • Nemzeti szinten: Nemzeti Vidékstratégia, Darányi Terv, az alapvetően agrárdominanciájú fejlesztési elképzelések miként segítik a vidék egységes fejlődését, növekedését? • ÚSZT-ét követő tervek a következő programozási időszakra, és azokban a vidék?

18. Az integrált területi programokra kínált eszközök (közösségi szabályozás) • Közösségi szinten (által) irányított helyi fejlesztés (CLLD), integrált fejlesztési beruházás (ITI) (közösségi cselekvési terv) CLLD, vagy LEADER? • A LEADER kötelező (5% az EMVA-ból), a CLLD opcionális, az ERFA programjaihoz kötődik. • LEADER-EMVA esetén a társfinanszírozás maximuma 90%, CLLD-ERFA esetén ez 95% lehet (85% GDP átlag alatti területeken). • A LEADER országos lefedettségű és hagyományokra épülhet. De a politika körében nem egyértelmű a támogatottsága. • A CLLD alkalmat nyújthat a helyi-területi fejlesztés intézményrendszerének „saját képére való formálásában”, de ennek a politikai elit egyelőre nincs tudatában. • CLLD esetén az irányítás és az intézményrendszer inkább kapcsolódik a Strukturális Alapok menedzsmentjéhez, így a vidékfejlesztésből – az amúgy is domináns – agrárfejlesztés maradhat meg. (Pár LEADER HACS-al ki lehet pipálni az 5%-ot.) • Legjobb védekezés a támadás: miniszteri deklaráció, amely szerint hazánkban a LEADER program formájában valósul meg a CLLD. (Pontosan meghatározva a célokat és az ERFA-ból, ESZA-bóligényelt forrásokat.)

19. Köszönöm a figyelmet!