1 / 18

Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben

Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben. Treasury Club Konferencia Barta György, CIB Elemzés Budapest, 2010. május 27. Tartalom. Növekedés Magyarországon Növekedési deficit A lassulás okai és következményei Kilátások Infláció, piacok, kamatpálya Az euró kérdése.

hilde
Download Presentation

Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben Treasury Club Konferencia Barta György, CIB Elemzés Budapest,2010. május 27.

  2. Tartalom • Növekedés Magyarországon • Növekedési deficit • A lassulás okai és következményei • Kilátások • Infláció, piacok, kamatpálya • Az euró kérdése

  3. Növekedési deficit • A KKE-régióhoz viszonyított növekedési deficit hosszú ideje a hazai gazdaságpolitika egyik fő rákfenéje Forrás: Eurostat

  4. A lassulás okai: rossz munkaerőpiaci ösztönzők • Alacsony aktivitási ráta, valamint magas adó- és járulékterhek Forrás: Eurostat, MNB Forrás: OECD, MNB

  5. A lassulás okai: az optimálisnál lassabb tőkefelhalmozás • Alacsony reál beruházási ráta a többi KKE országhoz képest Forrás: Eurostat, MNB

  6. A lassulás okai: a termelékenység növekedése kétsebességes • A hazai és külföldi vállalatok termelékenysége között a KE régión belül Magyarországon a legnagyobb a különbség • A duális gazdasági szerkezetben hosszabb időhorizonton sincs érdemi felzárkózás a hazai vállalatok – jellemzően a KKV-k – részéről • A foglalkoztatottságban felülreprezentált KKV-k átlag alatti hozzájárulást mutatnak a hozzáadott érték terén, jelezvén termelékenységi problémáikat • A magas adó- és társadalombiztosítási terhek a növekedés gátját képezik, akárcsak az illegális foglalkoztatás és az adóelkerülési módszerek alkalmazása • A KKV-k gyakran alacsonyabb hitelkorlátokkal szembesülnek

  7. Gyenge potenciális bővülési ütem • 2001-től folyamatos csökkenést láthattunk a potenciális növekedési ütemben, melyet a fogyasztás mesterséges ösztönzése és az állami túlköltekezés egy ideig leplezett • A folyamat növekvő külső egyensúlytalansággal és költségvetési lazulással párosult • Az utóbbi években amúgy is lassuló reálkonvergenciát a válság ráadásul lefagyasztotta, és potenciális növekedési ütemünket is lejjebb tolta

  8. A túlzottan lassú növekedés adósságcsapdához vezethet • A gyenge növekedési ütem számos kockázat forrása lehet, sebezhetővé teszi a még mindig jelentős külső adóssággal bíró országot • A növekedést akadályozó rossz gazdasági szerkezet mellett a külső források korlátozottsága és a magasabbak kockázati felárak is lefelé mutató kockázatot jelentenek a növekedésre nézve Forrás: Eurostat Forrás: Bloomberg

  9. A növekedés mellett az egyensúlyi szempontok sem elhanyagolandóak • A bővülés fiskális eszközökkel történő ösztönzésére csupán jól célzott eszközökkel, a külső egyensúly ismételt megbontása nélkül érdemes törekedni • A piaci bizalom helyreállításához azonban fontos egy józan és kiszámítható fiskális konszolidációs pálya fenntartása • Költségvetési lazítást elsősorban csak akkor tolerálna a piac, ha az a nemzetközi hitelezők által ösztönzött strukturális reformok kezdeti költségeihez és egyes kvázifiskális tételek egyszeri rendbetételéhez kötődne Forrás: MNB Forrás: Eurostat

  10. A recessziónak vége technikai értelemben • Lassú feltápászkodás a mélypontról • Fő bizonytalansági tényezők: euróövezeti importkereslet alakulása, belföldi fiskális politikai lépések Forrás: KSH

  11. Tartalom • Növekedés Magyarországon • Infláció, piacok, kamatpálya • Az euró kérdése

  12. Inflációs fejlemények • A keresleti hatás és a béroldali nyomás szinte teljes hiánya lehetővé teszi a jegybanki célérték elérését Forrás: KSH

  13. A piaci környezet alakulása • Felerősödött piaci feszültségek hatottak a magyar eszközökre Forrás: Bloomberg Forrás: Reuters

  14. Hogyan cselekedhet a monetáris politika? • A piac által elvárt kockázati felár határozhatja meg továbbra is a lazítás lehetséges mértékét Forrás: MNB

  15. Tartalom • Növekedés Magyarországon • Infláció, piacok, kamatpálya • Az euró kérdése

  16. Eurózóna-csatlakozás: a reálkonvergencia is fontos • A valutaunióhoz fűződő fontos reálgazdasági és pénzügyi szálak logikussá teszik a további integrációt • A mostantól még szigorúbban vizsgált nominális kritériumok teljesítésére való törekvés jó horgonyt jelent a piacok számára, de önmagában nem elégséges, nem „csodaszer” • A kellő mértékű reálkonvergencia hiánya feszültségeket szül az euróövezeten belül, a kötött árfolyam pedig elveszi a növekedésösztönzés egyik fontos eszközét az elmaradottabb régiókban • A válság megmutatta: kamikaze gazdaságpolitikát az EMU berkein belül is lehet ideig-óráig folytatni • a piac kiegyensúlyozó mechanizmusai csak megkésve tudnak érvényesülni • a szükséges korrekció lassabb és jelentősebb mértékű, ráadásul a részben kockázatközösséget alkotó unió más tagállamaira is hatással van Forrás: Európai Bizottság, MNB

  17. Eurózóna-csatlakozás: fontos a felkészülés • A versenyképesség javítása, az állami újraelosztás csökkentése és a költségvetés szerkezetének racionalizálása létérdek az EMU-csatlakozást megelőzően, hisz ezen lépések növelhetik a fiskális politika mozgásterét negatív gazdasági ciklusok idején • Magyarország még egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít • a vállalt fiskális pálya további megszorításokat tenne szükségessé 2011-ben • bár az inflációs nyomás rendkívül gyenge, a fellendülő növekedés és az importált infláció ismét felfelé mutató kockázatot jelenthet a fogyasztói árindexre és a várakozásokra nézve 2011 után • az államadósság 2011-től már lefelé mutató pályára állhat, fennmaradó költségvetési szigort feltételezve • az euró bevezetése akár már 2015-től lehetséges volna Forrás: Európai Bizottság, MNB

  18. Köszönöm a figyelmet! • ELEMZÉSEINK INGYENES ELÉRHETŐSÉGE: • http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index

More Related