Download
1 / 50
E N D
Lindsey Vonn • Lindsey Caroline Vonn (St. Paul, Minnesota, 1984. október 18.) amerikai alpesi síző. Háromszoros összetett világkupa győztes (2008, 2009, 2010), valamint 6 szakági világkupát is nyert (lesiklás 2008, 2009, 2010, szuper-óriásműlesiklás 2009, 2010, szuper kombináció 2010). A 2009-es világbajnokságon két aranyérmet nyert, valamint megnyerte a lesiklás versenyét a 2010. évi téli olimpiai játékokon.
Mi is valójában a FIS? Nemzetközi Síszövetség, amely nem csak az alpesi sít, hanem a sportág egyéb válfajait, így a síugrást, sífutást, mogulsízést is magában foglalja. Maga az alpesi sí összesen négy versenyszámból áll, melyek a következők: • Szlalom/műlesiklás: Ez a versenyszám kétfutamos, a második futamba az első futam legjobb harminc versenyzője kvalifikálja magát, akik fordított sorrendben indulnak a döntő futamon (második). • Óriásműlesiklás: Az előzőhez hasonlóan szintén kétfutamos, azonban itt már két kapu között kell sízni, nem "stanglik" mellet, mint a műlesiklásnál (a fordított sorrend itt is érvényes). • Super-G: Egyfutamos gyors szám, átmenetet képez a lesiklás illetve az óriásműlesiklás között, ez a legfiatalabb versenyszám. • Lesiklás: Szintén egyfutamos gyorsszám, ahol a kapuk már-már szinte a pálya vonalvezetését veszik fel, ezért is hívják őket iránykapuknak.
Ahol húsz méter hó esik Mi magyarok már akkor is nyavalyogni kezdünk, amikor leesik tíz centi hó. De a világnak vannak olyan lakott tájai, ahol egy télen akár húsz méter hó is leeshet.
Japán, Honsú-sziget, Csúbu régió, Nagano prefektúra. Itt található az 1934-ben alapított, 174 323 hektáros Csúbu-Szangaku Nemzeti Park. Itt fekszik a Hida-hegység, a Norihuka-hegység, valamint a Jake aktív vulkán. és a Hotaka hegység. „Japán Alpok” néven is emlegetik ezt a területet. A terület fővárosa Nagano, ahol a téli olimpiát tartották.
Népszerű üdülő és télisport terület. Itt találkozik a Japán-tenger a magas hegyekkel, emiatt télen sok hó esik. Akár húsz méter is. Ez komoly kihívás elé állítja az ottani közterület fenntartókat. Egy-egy kiadósabb havazás és hóvihar, akár több méter magas hóval boríthatja az utakat. Leghíresebb a Tateyama-Kurobe alpesi út, amelyet gyakran csak hókanyonnak neveznek.
A gyakori havazással versenyt futó úttakarítók itt semmire sem mennek a hókotrókkal. Olyan hómaró-hóágyukkal dolgoznak, amelyek képesek akár 20-30 méter magasra kidobni a havat. Az út mellett olyan magas hófalak képződnek, hogy markolóknak kell előkészíteni a terepet.
Sítörténelem • A legújabb kutatások bizonyítják, hogy időszámítás előtt 2000 körüli norvégiai sziklarajz síző alakot ábrázol, és szintén Norvégiában a Frognerseteren sí múzeumában egy mintegy 2500 éves meglepően modern vonalú sílécet őriznek. • "Hátára tegezt csatolja, íjat újat vállaira, Póznáját kezébe kapja, Meglöki a lábi szánkót, sarkával veri a lábtót, Maga szóval ígyen szólal: Merre Isten napja halad, e világnak ege alatt Hol lehetne az: az erdőn négy lábon futó teremtés, Kit én ezzel nem előzök, gyönyörűen meg nem győzök Kalevfia lábtójával, Lemminkajnen járójával?"
Sífelvonó történelem, használat • Az alpesi síelés népszerűségének elterjedésében nagyon fontos szerepe volt a felvonóknak. Felvonók nélkül a fárasztó mély hóban való hegymászás, majd a rövid lesiklás nem tette vonzóvá ezt a sportot, és széles körben való elterjedését is gátolta.
A világ első sífelvonója • Bármilyen meglepő, de az első sílift nem valamelyik alpesi területen működött, hanem a németországi Fekete-erdőben, ezen belül Schollachban. Robert Winterhalder úgy gondolta, hogy a település közelében fekvő tisztáson, ahol telente mindig összegyűltek a sízők és a ródlisok jó lenne egy olyan szerkezet, ami megkönnyítené a feljutást. 1908. február 14.-én végül egy Titisee-i technikus segítségével elkészült e felvonó. A lift egészen 280 méter m-ig vitt fel és 28 méter szintkülönbségű volt a hozzátartozó lejtő. Öt, fából készült felvonóoszlopra drótkötelet szereltek, melyről kötelek lógtak le. Ezeket rá lehetett akasztani a szánkóra, a síző pedig egyszerűen belekapaszkodott, vagy magára tette (olyan volt, mint egy kengyel). A felvonó mozgatásához szükséges energiát egy kis vízimalom biztosította. Akkoriban a síjegy 1 márkát kóstált, mely 10 menetre jogosított fel. Két évvel később Pellegrini hegymászó volt, aki továbbfejlesztette Winterhalder felvonóját. Ezt már egy 15 lóerős elektromos motor mozgatta. Ez a felvonó nem messze Schollachtól került felállításra és 250 m hosszan, 25 fokos lejtőn vitte fel a sízőket. 6,5 km-es maximum sebességével egyszerre 35 télisportolót tudott vontatni. Használati utasításában a következők szerepeltek: "Veszélytől nem kell tartani, a síző egyszerűen megragadja a fából készült kapaszkodóját, feszesen a léceken áll, kicsit leguggol és hagyja magát felvontatni." 1914-ben aztán telektulajdonosok vitái miatt ezt a felvonót leszerelték. A schollachi "őslift" az első világháborúig üzemelt.
További sífelvonó történelem • 1936: az első modern húzólift a franciaországi Alpe De Huez-ban 1966: az első, teljesen automatikusan működő gondola felvonó Val d'Isere-ben és Queenstownban (Új-Zéland) 1983: a világ első hatszékese Villard de Lans-ban 1984: az első 10 fős kabinos felvonó La Clusaz-ban 1986: hatszemélyes kabinos Aspenben: 4 km hosszú, 1000 m szintkülönbség, 5,5 m/s sebesség és 2400 fő/h kapacitás, akkori világrekord 1998: a világ első 16 fős gondolaliftje Los Angels-ben
A legnagyobb síliftgyártók • Jelenleg az osztrák Doppelmayr és a francia Poma a világ legnagyobb sílift-gyártó cégei. A Poma több mint 100 éves múltra tekint vissza, hiszen még 1860-ban alapította Tomasso Agudio mérnök, igaz akkoriban még Agudio névvel. A Doppelmayr céget 1892-ben az ausztriai Wolfurtban alapították. • Felvonók természetesen nem csak sípályákon léteznek, hanem számtalan szállítási megoldásra alkalmazzák őket, mint például turistalátványosságok elérése, városrészek közötti közlekedés megoldása, autógyárakban kész gépjárművek csarnokok közötti szállítása, tengerszorosok áthidalása, bányászott nyersanyagok szállítása, így ezekben az esetekben is találkozhatunk a sípályáról már ismerős nevekkel (pl. Doppelmayr, Poma, Tatrapoma, Transporta, Garaventa stb.)
Felvonó fajták • I. Felszíni húzóliftek:Csak télen használatos felvonók. Sebességük 2 és 2,4 m/s között váltakozik, mellyel óránként akár 1440 téli sportolót is képesek szállítani. Fajtái:
1. Tányéros felvonók (egyszemélyes, talponhúzó liftek): • Rögzített rudas tányéros lift: a tányér és az azt tartó rúd fixen, folyamatosan rögzítve van a felvonó drótkötelére. A rúd általában teleszkópos, hogy indulásnál ne legyen túl nagy a síelő gyorsulása, ill. a beszállásnál el lehessen kapni a rudat. • Indítópálcás tányéros lift: elsősorban Szlovákiában és Franciaországban találkozhatunk velük. A teleszkópos rúd a tányérral csak a felvonózás ideje alatt van rögzítve a drótkötélre. A síelő amint az indítópálcához ér, a lába közé veszi a tányért, majd átsiklik az indítópálcát elhajlítva, amely egy kapcsoló segítségével a gyorsan mozgó drótkötélre kapcsolja a teleszkópos rudat. Ez a felvonótípus a leggyorsabb a felszíni liftek között. Nagyon fontos a teleszkóp rugójának megfelelő állapota, mivel amennyiben ez túl laza, a síelőt nagyon nagy gyorsító erő éri, ami főleg a tapasztalatlanabbak körében gyakran vezet a felvonóból való kieséshez, ill. rándulásos balesethez. Aki valaha is síelt Szlovákiában, biztosan ismeri ezt a jelenséget. • Rövidrudas, kábelcsörlős rögzítésű tányéros lift: itt a tányér kb. egy méter hosszú rúdon van, amely egy erős kötélben folytatódik, a kötél, és az azt feszesen tartó, ill. a használat után visszahúzó csörlő a drótkötélen van fixen rögzítve.
2. Csákányos felvonók (kétszemélyes liftek, de egy személy is használhatja) Rövidrudas, kábelcsörlős rögzítésű csákányos lift: a csákány kb. egy méter hosszú rúdon van, amely egy erős kötélben folytatódik, a kötél, és az azt feszesen tartó, ill. a használat után visszahúzó csörlő a drótkötélen van fixen rögzítve.
Magatartási szabályok hótaposó gép közelében • A gép nehezebben kerül ki vagy áll meg mint a síző (és még a rossz látási viszonyok) • Előtt és mögött 15 méter, oldalt min. 3 méter távolság • Követni tilos! Hirtelen megállhat. • Rosszul belátható helyeken is dolgozik, a síző számítson rá • Mindig elsőbbsége van • A gép lecsúszhat, meredek helyen nagyobb távolság • A gép előtt eleséskor síbot felemelése vagy más módon figyelmeztessük a gép kezelőjét!
12 hasznos tipp hogyan készülj fel a síszezonra • Menj el a McDonald's ba, és ragaszkodj ahhoz, hogy dupla árat fizess egy hamburgerért. Figyelj arra, hogy a leghosszabb sorba állj! • Akassz egy BKV-bérletet a cipzárodra, és motorozz a városban úgy, hogy a bérlet közben folyamatosan csapkodja az arcod! • Hétvégén vedd fel a síbakancsod, és sétálgass egy közeli bevásárlóközpont parkolójában. Csinálj úgy, mintha az autódat keresnéd. Vidd magaddal a sífelszerelésed (lécek, botok, kiegészítők), és időnként potyogtass el egy-egy tárgyat.
Felkészülés a sízésre • Fitten a sízésnek! • „Sípolgárok” (iroda, autó) több szünet, több pihenés majd megjön az erő • Bemelegítés! Meleg síizmok • Az esésről • Nem tervezhető, villámcsapás szerű • Nem igazán tanulható • Nyújtott térd, összezárt láb, feszes csípőtáji izmok, ne karral fékezz! • Horzsolás, égés veszély! • Kesztyű, sisak fontossága
Főbb baleseti források a sípályán • 3 fő ok: • Elavult síkötés • Bérelj, ne örökölj! Ausztria a minta(nem oktatja azt, akinek rossz, régi a kötése) • A beállítás felelőssége és kritériumai • Zsúfolt pályák • Váratlan manőver • Kanyarsí veszélyei • BUKÓSISAK! GYEREKEK VÉDELME! • Pihenés helyének megválasztása • Széles, sima pályák veszélye(De jól tudok!) • Elengedi tojásban • Mindenkinél gyorsabb(Így nem ütnek el hátulról) – közben a vadnyugaton is van mindig egy még gyorsabb
Sísérülések • Régebben: 1000 síelő / nap – 10-12 sérülés • Ma: 1000 síelő / nap – 1,5-4 sérülés • Javuló tendencia: • Korszerű felszerelés • Síkresz FIS 10 • Intézkedések a sípályákon (pl.: kövek eltávolítása) • Pályakarbantartás • Hegyimentés • Időjárás előrejelzés • Tereptárgyak - védőpárna • Modern síliftek, jelölt pályák
Sérülések: • Lábsérülés, kb 50%-ban • Térd(oldalszalag, keresztszalag) • Modern, jól beállított kötés szerepe • Karsérülés, 30%-ban • Helytelen botozás, sízőujj • Vállficam • Fejsérülés • Ütközések száma nő a carving terjedésével • SISAK! Ausztria a minta • Gerincsérülés – snowboard, protektorok használata • A tudásunknak megfelelő szintű sífelszerelés kiválasztása után irány a sípálya, fontos a sí-iskola elsajátítása, a tudásszintnek megfelelő pálya kiválasztása, a síkresz szabályok betartása.
Sí kresz - a síelés 10 alapszabálya • Minden síelőnek ismernie kell a sí KRESZ-t, a sípályákon érvényes fő szabályokat. Az ún. "FIS 10" az alpesi országokban a sípályák rendjének törvényerejű fenntartását szolgálja. Ismeretük és betartásuk érdekünk is, kötelességünk is. • A sí kresz 10 fő szabályát a FIS = Nemzetközi Sí • Szövetség állította össze
1. Legyünk tekintettel a többi sízőre! Minden sízőnek úgy kell viselkedni a sípályán, hogy másokat ne veszélyeztessen és sérülést ne okozzon. Ez vonatkozik a megfelelő felszerelésre is.
2. Ésszerűen, ellenőrzött sebességgel és módon sízzünk!Mindig a tudásunknak, a terepnek (beláthatóság!), a hó és időjárási viszonyoknak, valamint a pálya zsúfoltságának megfelelően sízzünk.
3. Nyomvonal választásA hátulról (fölülről) jövő sízőnek úgy kell a nyomvonalát megválasztani, hogy az előtte haladót semmilyen módon ne veszélyeztesse, beleértve a túl közeli elhaladással okozott megijesztést is.
4. Előzés, kerülésElőzni szabad fölülről és alulról, akár balról akár jobbról, de mindig akkora távolságra, hogy az előzött síző bármilyen (akár váratlan) mozgásához elegendő teret hagyjunk.
5. A megindulással és a pályára besízéssel járó kötelezettségekA sízőnek, ha állásából újraindul, vagy besízik egy pályára, meg kell győződnie arról, hogy ezzel sem magát, sem másokat nem veszélyeztet.
6. MegállásTilos megállni a pálya szűkületében és beláthatatlan területein! Bukásnál a lehető leghamarabb el kell hagyni az ilyen területet!
7. Fölmenet és legyaloglásA följutáshoz és a legyalogláshoz egyaránt csak a pálya széle használható.
8. Figyeljük a jelzéseket! Minden sízőnek kötelessége a pálya jelzéseinek (a tábláknak, elkerítéseknek), valamint a pályát felügyelő személyzetnek az utasításait betartani.
9. SegítségadásBalesetnél kötelező segítséget nyújtani! Elmulasztása nem sportszerűtlenség, hanem büntetendő cselekedet.
10. Személyazonosságunk igazolásának kötelezettsége balesetnélMindenkinek, aki a balesetnél jelen volt, függetlenül attól, hogy csak tanú, vagy a baleset részese, felelős vagy nem felelős a baleset bekövetkeztében, személyazonosságát meg kell adnia. Erre a baleset bírósági tisztázásánál lehet szükség.
10+1 szabály: Csak a kijelölt pályákon sízzünk! (Biztosítás érvényessége) Lavinaveszély!!! Az egyedül sízés veszélyei! Időjárás jelentés, lavinaszolgálat jelentés figyelembevétele! Ne fogyassz alkoholt a sípályán! (sem) Felszerelés ellenőrzése, bemelegítés
Síléc tulajdonságai: hajlékonyság és torzió • A síléceknek van két roppant fontos tulajdonságuk: a hajlékonyság (a síléc hídja, vagysúlyhajlat, esetleg flex), és a csavarodási merevség (torzió). • A kemény torzió azt jelenti, hogy az élére állított sí nehezen csavarodik el, hasonló szögben fog állni a csőre is, mint a cipő alatti középső része. Ha egy puha torziójú síléccel élezünk, a csőre nem tudja tartani azt a szöget, amit megadtunk a cipővel a közepén, elcsavarodik. Érzésre ez azt jelenti, hogy egy kemény torziójú sílécet élére állítva szinte azonnal reagál, nagyon érzékeny, „hirtelen haragú”. A puha torziójú sí sokkal toleránsabb, az élreállítás hatására lassabban indul el. Egy jó síző a puha sít „butának” fogja nevezni, a kezdő a kemény sít „idegesnek”, kiszámíthatatlannak érzi. Ugyanakkor a puha torziójú sílécek könnyebben forgathatók. • A másik tulajdonság a hajlékonyság. A sílécek működési módja az úgynevezett telemark íven alapul (ez a „piskóta” forma, azaz hogy a síléc elöl és hátul szélesebb, mint középen). Ha sílécet élére állítjuk, középen nem fog a hóra (földre, szőnyegre…) érni, és ha ilyenkor megnyomjuk a közepét, meggörbül, hiszen nem középen támaszkodik fel. Ez a görbület az, amivel „automatán” tudunk síelni, valójában műszaki szempontból ez a carving lényege. A meggörbült sí a terhelés csökkenésével kiegyenesedik, rugóként adja vissza a befektetett energiát. A síléc hajlékonysága azt mondja meg, hogy mekkora erő kell a síléc meggörbítéséhez. A puha sílécet könnyű meggörbíteni, viszont kevés erőt ad vissza. A kemény síléc meggörbítéséhez jóval nagyobb erő kell (és persze nagyobb sebesség, meredekebb lejtő); viszont lényegesen nagyobb dinamikával adja vissza az erőt a kanyar végén. Az is fontos tudnivaló, hogy a kemény sílécek sokkal jobban tartanak kemény, jeges talajon.
A síléc élére állítva a telemark ív miatt meggörbíthető
A topkategóriás versenysík kemények mindkét tekintetben, a kezdősík viszont a másik végletként puhák hajlásra és csavarodásra is. A mezőny közepén helyet foglaló sílécek tulajdonságai pedig valahol a két véglet között helyezkednek el. Az igazi nehézség a felső-középkategóriában következik be: itt ugyanis már olyan síléceket kellene készíteni, amelyek torzióra nézve kemények, de viszonylag könnyen hajlanak, márpedig ezt az ellentmondásos követelményt nagyon nehéz teljesíteni. • A közelmúlt (cikkünk 2009-ben íródott - a szerk.) tapasztalatai többféle megoldást mutattak. A gyártók egyik része eleve nem futott neki a feladatnak (rosszindulatú véleményem szerint). Azt az ideológiát gyártották a hátrányt erényként kommunikálva, hogy ők tudatosan puhább síket készítenek a topkategória alatt. Azok a gyártók, amelyek valamennyire sikeresek voltak a probléma kezelésében, térbeli megoldásokat alkalmaztak. Ezek a sílécek vagy vastagabbak lettek, és így adtak lehetőséget az irányított merevítő szerkezeteknek, vagy a sílécből kiemelve alkalmaztak kölünböző (általában a torzióra jobban ható átlós) merevítéseket. Ez utóbbiak nem voltak hosszú életűek, a vastagabb építésű sík pedig más területen hoztak hátrányokat (a vastagság egyben azt hozta magával, hogy a síléc görbülésekor jobban megnyúlt a kantni, és ez gyakori szakadásokat okozhatott).
