OHT II

1. OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13.

2. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008

3. A képződő hulladékmennyiség alakulása … (Forrás: KvVM, KSH) *Szennyvíziszap nélkül A GDP-vel való összevetés csak bizonyos gazdasági szektorokban jogos A hulladék mennyisége egyértelműen csökken Vajon ez mennyire az aktív megelőzés eredménye? IS….. IS…..

4. A keletkezett hulladékok megoszlása … (Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna) A csatornázottság növekedésével egyértelműen csökken Veszélyes anyagok korlátozása, átsorolások Melléktermékké minősítés, trágya, hígtrágya Termelési volumen csökkenés, szerkezet átalakítás Az építkezések intenzitásával arányosan változott *Szennyvíziszap nélkül EU: csomagolás, szabad piac

5. A hulladékkezelés alakulása … (Forrás: KvVM-HIR) *Szennyvíziszap nélkül 2004-2007 között közel 10%-kal csökkent A termikus hasznosítás 3%-kal csökkent Nem értük el az 50%-ot Növelte: termékdíjas hulladékáramok és az ÉBH Egyéb: állati hulladékok, TFH mg-i hasznosítása megszűnt HUHA rekonstrukció, csökkenő együttégetés Elsősorban az Egyéb kategória miatt

6. Ami eredmény – és ez nem kevés… • Megszületett csaknem 35 hulladékos jogszabály • Folyamatosan tisztázódik, mi a hulladék és mi nem • A kezelendő hulladékok mennyisége csökkent, a termelők rákényszerültek az anyag- és energiatakarékos termelésre • Lassan megszűnik az „Egyéb” kezelési kategória, minden kezelést be lehet sorolni hasznosítás – ártalmatlanítás alá • Kialakultak a nem lakossági szelektív begyűjtő rendszerek • Az egyes anyagáramoknál kitűzött hasznosítási célok teljesültek • Kialakult a közszolgáltatás és a TSZH rendezett begyűjtése • Megtörtént a korszerűtlen TSZH lerakók bezárása, újak építése • Elindult a lerakott biológiailag lebomló hulladék eltérítése a lerakótól • A TFH mennyisége csökkent, begyűjtése megszervezett • Beindult a lakossági szelektív gyűjtés • A szemléletformálás területén is folyamatos a javulás, a hulladék probléma a közfigyelem tárgya

7. Amit nem sikerült teljesíteni … • A lerakási arány 50% alá csökkenjen • Az újraföldolgozás (anyagában hasznosítás) elérje el a 40%-ot • A települési szilárd hulladék hasznosítás 40% helyett 24% • A települési szilárd hulladék lerakás 60% alá csökkenjen • Finanszírozási problémák Okok: • Olcsó lerakás • HUHA felújítása • Késve megvalósuló komplex TSZH projektek • Szegényes szelektív gyűjtési infrastruktúra • Lassan beinduló lakossági szelektív gyűjtés • A finanszírozás módja többször átalakult 2002-2008 között • Környezeti szemlélet és ismeretek hiánya – nem volt rá elég finanszírozási forrás

8. AZ OHT-II TERVEZET 2009 (?) -2014

9. A késedelem okai … • Az új Hulladék keretirányelv (2008/98/EK) megjelenése 2008. végén • 2010. végére új hulladékgazdálkodási törvény lesz • Az OHT II-nek az új törvény teremti meg majd a jogi alapjait (pl. megelőzés) • NKP III. elfogadása 2009. végén • Új tartalom és forma keresése • Az OHT-I inkább stratégiai dokumentum volt, az OHT II inkább terv • Az OHT I-et nehezen lehetett kiértékelni • Sokkal konkrétabb célokat és intézkedéseket kell megfogalmazni • A finanszírozásra sokkal konkrétabb útmutatást kell adni

10. Teljesen más szerkezet … • A Hulladékgazdálkodás általános helyzete és átfogó céljai • A jelenlegi helyzet bemutatása, előrejelzések • Célkitűzések (külön mellékletben ellenőrzési listával 2. melléklet) • Eszközrendszer • Költség és finanszírozási terv (kevés költségvetési forrás, alapvetően a nemzeti fejlesztési tervre építve) • Megelőzési program • Hasznosítási program felelősökkel • Ártalmatlanítási program • Hulladékáramok szerinti lebontás • Intézkedési terv (ellenőrzési lista szerűen bemutatva 3. melléklet) • Eszközönként • Hulladékonként • Programonként • Határidőkkel • Finanszírozási források hozzárendelésével

11. MEGELŐZÉSI PROGRAM Az Unió a tagállamokra bízza

12. A három alap pillér … Fogyasztói szokások Termelés, gyártás Termékpolitika

13. Megelőzési programok … • Nemzeti és ágazati stratégia kidolgozása 2011 végéig • Prioritások, intézkedések, gazdaságpolitikai eszközök • Ágazati megelőzési programok 2012 végéig • Ipar, energia szektor, bányászat, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés: stratégia, majd program • Számszerűsített célkitűzések hulladékfajtákra lebontva • Gazdasági szabályozók, támogatások • Nyomon követés: indikátorok, beszámolók • Meg kell jelennie az ágazati szabályokban • Egyedi megelőzési programok 2012 végéig • Tervezési segédlet kidolgozása • Az egyedi hulladékgazdálkodási tervek része • Oktatás, szemléletformálás • Ellenőrzés, szankciók • Nemzeti megelőzési program 2013 végéig

14. HASZNOSÍTÁSI PROGRAM A célok időarányos teljesítése

15. Újrafeldolgozó társadalom … • Olyan gyűjtőrendszer, • amely a lehető leghomogénebb, tiszta hulladékot eredményezi • Olyan hasznosításra előkészítő technológiák, • amelyek folyamatosan kiváló minőségű másodnyersanyagot állítanak elő • Olyan szabványok és tanúsító rendszerek, • amelyek garantálják, hogy az így előállított másodnyersanyag megfelel mind a termékre vonatkozó műszaki, mind a környezetvédelmi előírásoknak • Olyan piaci környezet, • amelyben ezek a másodnyersanyagok értékesíthetőek • Olyan gyűjtő-előkészítő-újrafeldolgozó kapacitások, • amelyen keresztül az anyag folyamatosan képes áramolni

16. Kötelezettségek ... • 50%-os újrafeldolgozási cél a lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2020-ig • Kötelező szelektív gyűjtési rendszer kiépítése lakossági papír, üveg, fém, műanyagra 2015-ig • 70%-os újrafeldolgozás nemveszélyes építési-bontási hulladékra 2020-ig • Szelektív bontás és az építőanyag minősítési rendszer megteremtése • Kezelő hálózat országos (nemzetközi regionális) rendszerének kialakítása • Hulladékgazdálkodási tervezés súlyának erősítése • Társadalmi részvétel és nyilvánosság biztosítása

17. ÁRTALMATLANÍTÁSI PROGRAM Környezetbiztonság, egészségvédelem

18. Alapfeltételek … • Szükséges kapacitás biztosítása, de csak annyi • Átmeneti kapacitások biztosítása • Azbeszt, történelmi növényvédő szer hulladékok, Hg, PCB • TSZH lerakók kapacitásának védelme • Építési-bontási hulladékok kitiltása • Gazdálkodói nem TSZH összetételű hulladékok kitiltása v. járulék • Veszélyes összetevők mennyiségének korlátozása (szankciók) • Biológiailag lebomló összetevők szigorúbb ellenőrzése • Inert lerakás • Nem prioritás a lerakók létrehozása, de bizonyos területi lefedettséget biztosítani kell • Égetés • Lehetőleg energiatermeléssel

19. ELLENŐRZÉS Többet kevesebből

20. Új irányok … • Kötelezettek adatszolgáltatása, bevallások • Csökkenő adminisztráció a kötelezetteknél • Elektronikus rendszerek elterjedése • Hatóságok közötti adatcsere, informatikai rendszerek összekötése • Hatékonyabb munka felügyelőségeknél • Informatikai kereszt-ellenőrzésekkel könnyebben kiszűrhetők a szabálytalanságok • Tervezett területi ellenőrzések • Tevékenység (objektum) környezeti kockázata alapján • Kötelezett magatartása alapján • Összehangolt hatósági ellenőrzések együttműködés, koordináció • Illegális tevékenységek felderítése • Összehangolt hatósági akciók (Zöld kommandó) • Nyomozási, intézkedési és utólagos bizonyítási jogköröket biztosítani kell • EU: környezetvédelmi bűncselekmények irányelv 2010. december

21. FINANSZÍROZÁS Hatékony pénzfelhasználás

22. Az OHT II finanszírozása … • A jövőben a forrásokat a megelőzésre, és a hasznosítás intenzifikálására kell összpontosítani zöld ipar • Kiegészítő beruházásokkal fejleszteni szükséges a meglévő komplex TSZH rendszereket • Ezért az OHT II-ben foglaltaknak a nemzeti és területi fejlesztési tervek támogatási rendszerébe szervesen be kell integrálódnia • Az OHT-II-t elfogadó Országgyűlési határozat lehet a záloga annak, hogy a hulladékgazdálkodási tervben megjelölt célok a nemzeti fejlesztési tervekben is prioritást kapnak • A javasolt intézkedésekhez meg kell találni a megfelelő operatív programot, ha nincs ilyen, az akciótervek kidolgozásánál a megfelelő módosításokra javaslatot kell tenni • Ez minden ágazat feladata és felelőssége • A megelőzésre tekintettel nem csak a „hulladékos” programokat kell fölhasználni

23. A TSZH irányszámai 2014-ig … * vegyes hulladék égetése+mechanikai-biológiai kezelés után képződő nagy fűtőértékű frakció hasznosítása ** a mechanikai-biológiai kezelés során eltávozó víz és gáz veszteség *** vegyes hulladék és mechanikai-biológiai kezeléssel stabilizált frakció lerakása

24. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!