I. Büntetések a szabadságvesztés az elzárás a közérdekű munka a pénzbüntetés

1. Az új Btk. egyes általános részi rendelkezései: a büntetési rendszer, kiemelten az új büntetések és intézkedések; a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok dr. Mészáros Mária közigazgatási tanácsadó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály

2. I. Büntetések • a szabadságvesztés • az elzárás • a közérdekű munka • a pénzbüntetés • a foglalkozástól eltiltás • a járművezetéstől eltiltás • a kitiltás • a sportrendezvények látogatásától való eltiltás • a kiutasítás

3. a szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év, bűnszervezet, különös vagy többszörös visszaeső, halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év • a feltételes szabadságra bocsátás az elkövető előéletéhez igazodik • a „feles” feltételes szabadságra bocsátás esetén a feltételes szabadság tartama meghosszabbítható • fegyházbüntetésre ítélt többszörös visszaeső sem bocsátható feltételes szabadságra

4. közérdekű munka legkisebb mértéke 48, legnagyobb mértéke 312 óra • pénzbüntetés napi tételei (30-540) változatlanok, de a napi tétel összegének alsó határa 1.000,-Ft-ra csökken, felső határa 500.000,-Ft-ra emelkedik • meghatározott foglalkozás gyakorlásától eltiltható a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére nemi szabadság elleni bűncselekményt elkövető • kötelező járművezetéstől eltiltás ittas vagy bódult állapotban járművezetőkkel szemben, kivéve különös méltánylást érdemlő esetben

5. Az elzárás • szabadságelvonással járó büntetés • elsősorban amikor az elkövető szociális, gazdasági, családi vagy életkori viszonyaira tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen • öt naptól kilencven napig terjedhet • helyette vagy mellette (szabadságvesztésen kívül) más büntetés is kiszabható • tartamába beszámít az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet

6. Elzárással szankcionált bűncselekmények • a méreggel visszaélés • a magántitok megsértése • a levéltitok megsértése • a minősített adattal visszaélés • a hatóság félrevezetése • a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása • a mentő körülmény elhallgatása • az önkényuralmi jelkép használata • a közokirat-hamisítás • a járványügyi szabályszegés • a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása • a kötelességszegés szolgálatban • a parancs iránti engedetlenség

7. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás • önállóan és más büntetés mellett is kiszabható • alkalmazásának feltétele, hogy az elkövető a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben kövesse el • a bíróság az ítéletében határozza meg, hogy az elkövetőt mely sportszövetség által, mely sportág keretében vagy mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltja el • legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év

8. II. Intézkedések • a megrovás • a próbára bocsátás • a jóvátételi munka • a pártfogó felügyelet • az elkobzás • a vagyonelkobzás • az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele • a kényszergyógykezelés

9. A jóvátételi munka • vétség, vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt, önállóan, büntetés kiszabása helyett alkalmazható • legkisebb mértéke 24, legnagyobb mértéke 150 óra • ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően igazolja, büntethetősége megszűnik

10. ha az elkövető egy év elteltével a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki • egészségügyi ok miatt egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható • állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, illetve egyháznál vagy azok részére végezhető • elvégzését az intézmény, szervezet vezetője igazolja

11. Jóvátételi munka nem alkalmazható • visszaesővel szemben • a bűncselekményt bűnszervezetben követte el • a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el • a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el

12. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele Az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett azon adatnak hozzáférhetetlenné tétele • amely hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, • amelyet bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, • amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.

13. III. A büntetés kiszabásának elvei A büntetés kiszabása során figyelembe kell venni • a bűncselekmény tárgyi súlyát, • a bűnösség fokát, • az elkövető társadalomra veszélyességét és • az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket.

14. IV. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések Fiatalkorú aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. • elsődleges cél a nevelés és a védelem • büntetés csak akkor, ha intézkedés nem célravezető • szabadságelvonás csak akkor, ha az intézkedés vagy büntetés célja más módon nem érhető el • tizennegyedik életévét be nem töltött elkövetővel szemben csak intézkedés alkalmazható

15. az elzárás fiatalkorúak vonatkozásában három naptól harminc napig terjedhet • közérdekű munkát kiszabni csak akkor lehet, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte • a pénzbüntetés átváltható közérdekű munkára is • jóvátételi munka végzése csak akkor írható elő, ha az ítélet meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte, a pártfogó felügyelet elrendelése kötelező

16. a javítóintézeti nevelés leghosszabb tartama négy év lesz (jelenleg három év) • ha a fiatalkorú a javítóintézeti nevelésre ítélés után újabb bűncselekményt követ el, és emiatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, az új Btk. a szabadságvesztés végrehajtását rendeli el, ilyenkor a javítóintézeti nevelés helyébe is szabadságvesztés lép, az átváltoztatás során egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi szabadságvesztés felel meg

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!