Magyar politikai gondolkodás története

1. Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév

2. 3. téma Isten, egyház és politika az Árpád-korban

3. Politika egy istenközpontú világban középkorban a vallás az élet meghatározó része: • hetenkénti templombajárás, ünnepek, egyházi tizedfizetés, egyéb terhek, • boszorkányság, csodatételek, istenítéletek • világi és egyházi hatalom szoros kapcsolata • keresztény világkép • hatósági fellépés a vallási bűnök ellen

4. Vallási térkép 11. századi helyzet: • tényleges megosztottság, formális egység 1054-ig • latin kereszténység, Róma központtal; • görög kereszténység, Bizánc központtal. • további vallási hatások: • pogány magyar vallási hiedelmek (érdemben semmit sem tudni róla) – Dümmerth Dezső (1925-1997) kutatásai a magyar fejedelmi családhoz fűződő szakrális vélekedésekről • mohamedán vallás – élnek mohamedánok az Árpád-kor Magyarországon („izmaeliták”, „böszörmények”) • zsidó vallás – a térségben ismert a zsidó vallás, pl. kazárok fejedelmi vallása

5. Kereszténység és politika 1. Újszövetség (I-III. század): • a túlvilág felé fordulás, világvégevárás • a társadalmi hierarchia felülírása a vallási egyenlőség által • előbb zsidó, majd római keresztényüldözések

6. Kereszténység és politika 2. Keresztény Róma (IV-V. század) • egyházatyák (Tertullianus, Lactantius, Hieronymus, Augustinus, Eusebius stb.) • Róma kereszténnyé válása, keresztény császárok, római közigazgatási alapon szerveződő egyház • vallási viták szervezett (pl. zsinati), majd állami eldöntése, eretneküldözés, pogányság betiltása • Róma mint keresztény birodalom, „politikai teológia”

7. Kereszténység és politika 3. A keresztény birodalom szétbomlása (V-X. század) • nyugaton: • latin birodalomfélben a pápaság római jogra alapított ideológiája (Leó és Gelasius pápák) alatt, a pápa mint Szent Péter római jogi értelemben vett örököse • önálló helyi egyházak a barbár királyságokban • a Frank Birodalomban a római császáreszme felújítása (pápai vs. Nagy Károly-féle koncepció) • keleten: • „cezaropapizmus”: nem pontos fogalom, de lényegében a római császár kvázi-főpapi és szakrális kellékeinek továbbélése

8. Vallás és politika viszonyának dokumentumai • helyi és egyetemes zsinatok határozatok • pápai bullák • egyházjogi törvények (dekretálisok) • levelek • röpiratok, értekezések • országos törvények • koronázási ordók • királytükrök • Sevillai Izidor (6. század) művei az antik műveltség átörökítői

9. Világi és egyházi hatalom 1. VII. századtól jelenik meg a koronázás és felkenés a királyoknál: • van kézenfekvő ószövetségi analógia – Sámuel próféta felkeni Sault • van római analógia – a barbár királyságok egy része Hispánia „császára”, angolszász főkirály római császári méltósággal egyenlőnek tekinti magát • a koronázás során elhangzó szövegek ideológiai töltetűek, természetesen egyházi szövegezésben: • római eredetűek • részben újabbak

10. Egyházi és világi hatalom 2. • a felkenés és koronázás papi személyhez hasonlítja a királyt, • ezért 11. századtól a pápák direkt a vállukon kenik fel a császárt, jelzendő a különbséget... • de papi személy-e a király? • Walter Ullmann szerint: szinte már-már a papi sacerdotium hodozója • Joseph Canning szerint: nem, még a bizánci baszileusz sem az!

11. Egyházi és világi hatalom 3. • a pápáknak szükségük van világi támogatókra – ez a császárság két feltámasztásának oka (Karoling- és Szász-dinasztiák) • az egyház ekkor (-XI. századig) elsősorban a hívek összességét jelenti • eredmény: teokratikus ideált megvalósító monarchiák - a király vicarius Christi és defensor fidei • csúcspont a Szász-dinasztia császárainak korlátlan hatalma a pápák felett

12. Egyházi és világi hatalom 4. • VII. Gergely pápa radikálisan újraírja egyház és világi hatalom viszonyát (hierokratikus felfogás) • az egyház „szabadságát” vallja a világi hatalomtól – ennek megfogalmazása a „két kard” ideológia • a helyi egyházakat kivonná a királyok fennhatósága alól • a világi hatalmat alávetné az egyházinak (az képviseli istent a földön és a vallási kérdésekben ítélhet, miért ne ítélhetne világiakban is?)

13. Egyházi és világi hatalom 5. ellenállás a gregoriánus reformoknak (XI-XIII. század): • császár oldaláról • az invesztitúraharc és az „elég egy kard” ideológia • a római jogra alapított szuverenitáselv • a helyi uralkodók oldaláról • helyi legitimitás védelme • a római jogi elmélet átvétele

14. Egyházi és világi hatalom 6. • technikai lebonyolítás: • röpiratok, • hamisított dokumentumok (pl. „Hadrianum”) • a gregoriánus kor története: • VII. Gergely elbukik • 12. század nagy harcok pápa és császár között • 13. század a gregoriánus pápaság nagy korszaka • 14. század eleje, a pápák elbukása a francia uralkodóval szemben, utolsó manifesztum: Unigenitus bulla

15. Hogyan lehetséges szent király? Klaniczay Gábor (1951-) szerint • a királyi hatalom hangsúlyozottan világi jellegű a XI. század előtt a keresztény nyugaton • a szent: mártír, aki a hitért szenved • a keresztény király: harcos, aki védelmezi a hitet • a királyi szentség történeti változásai: • az első szent királyok: mártírok, IX. században • a hitet terjesztő, harcos szent királyok a XI. századtól • a XIII. század „radikális” szent hercegnői: szegény kolostori életük egy „fordított”, mennyei udvartartás • „beata stirps” ideológia: a francia királyi dinasztia önlegitimációjához kell

16. Keresztény világ határai • harcos hittérítés feladata pogányok ellen • a keresztény világba beengedés jelentősége (pl. pomeránok eltűnése, csehek német vazallussá válása) • 11. századtól kereszteshadjáratok a Szentföldre • eretnekek elleni harc

17. Szent István és a kereszténység • egyházalapító lépések • egyházmegyék, • apátságok, • egyházi törvények • személyes – uralkodói vallásosságra utaló jelek • Intelmek, • ereklyegyűjtés

18. Pogányság • Gellért püspök vértanúhalála • véresen levert lázadások (I. András és I. Béla alatt) • Szent László drákói törvényei a pogányság ellen

19. Szent László és a vallás • Salamon elleni polgárháború, mogyoródi csata: a pápa szerint istenítélet • nagyarányú szentté avatások: • István, Imre, Gellért, két remeteszent • István Nagyobbik és Kisebbik legendája • invesztítúraharcban fokozatos átállás a császárhoz

20. Könyves Kálmán és a vallás • mivel László Álmost preferálta, Kálmánt püspökké akarta tenni, Kálmán kezdetben pápapárti • utóbb császár felé fordul, a Hartvik-legenda egyértelműen antigregoriánus • bizonyos téren 1110-es években gregoriánus reformok az egyházi életben

21. III. Béla • felerősített szentkultusz: I. László szentté avatása • III. Béla udvarában erősen francia hatás alatt álló intellektuális élet (pl. Anonymus gestája és bizonyos oklevélformulák) • kereszteshadjárat terve

22. 13. század (II. Andrástól) • a spirituális megújulást képviselő kolduló rendek megjelenése • a „radikális” hercegnők: Erzsébet, Kinga, Margit • a fénykorát élő gregoriánus pápasághoz való ambivalens viszony: • II. András (1205-1235) az Aranybulla ellen pápai segítséget kér, beregi egyezmény • IV. Béla (1235-1270) a tatárjárás alatt a császárnak tett hűbéresküt a pápával érvénytelenítteti • IV. László (1272-1290) alatt állandó a konfliktus a királlyal, főleg Ladomér érsek küzd a király ellen • III. András (1290-1301) alatt az egyház gyámsága alatt alakul ki a rendi intézményrendszer és ideológia, majd 1298-ban Gergely választott esztergomi érsek az Anjou (Károly Róbert) trónkövetelő mellé áll, mert az a pápa nápolyi hűbéres királyának családjába tartozik

23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!