A PUSZTÍTÓ

1. A PUSZTÍTÓ Radics József – DKKI - Darány 2008.

2. A PUSZÍTÓ NEM AZ ŰRBŐL ÉRKEZETT!

3. Ő AZ. TE VAGY AZ!

4. VÁDIRATvád 1 – globális felmelegedés • Az ember tevékenysége - nagyrészt a fosszilis üzem-agyagok (szén, kőolaj föld-gáz) ipari méretű elégetése - következtében történő ég-hajlatváltozást értjük glo-bális felmelegedés alatt • A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentke-ző üvegházhatás -, amit az üvegházhatású gázok kon-centrációjának növekedése okoz. • HATÁSAI: • a Golf-áramlat lassulása • Tengerszint-emelkedés • Gleccserek olvadása • Szibéria jegének olvadása • El Niño • Tavak kiszáradása • Biológiai hatásai • Óceánok savasodása és felmelegedése • Hatások az emberi egészségre.

5. VESTÉLYBEN A GOLF-ÁRAMLAT • A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceán-ba, aminek következté-ben irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet a Golf-áramlás. Emiatt több mint 10 °C-ot is csökkenhet Észak-Eu-rópa téli középhőmér-séklete.

6. TENGERSZINT EMELKEDÉS • A jégtakaró olvadásának következtében emelkedik a tengerek vízszintje. Ennek egyrészt az az oka, hogy a melegebb tengervíznek na-gyobb a térfogata, másrészt a nem úszó típusú jég (szá-razföldi jégtakaró) elolvad. A víz-szintemelkedés elsősorb-an a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő ten-gerparti területeket (például Hollandia, Florida) érinti. • A Jeges-tenger jégtakaró-jának össztérfogata a 1970 és 2000 között 40%-kal csök-kent, és néhány évtizeden belül a maradék jég is elol-vadhat.

7. GLECCSEREK OLVADÁSA A gleccserek is visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világ-on, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra megfagy. Rohamosan olvadásnak in-dult számos gleccser pl.:-Columbia-gleccser (Alaszka), az Upsala-gleccser (Patagó-nia).

8. SZIBÉRIA JEGÉNEK OLVADÁSA • Ha 5 °C-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, ak-kor felolvad az össze-függő jégtakaró a föld a-latt Szibériában. Az ott ta-lálható jég 10%-ban me-tánt tartalmaz; Ha mindez felszabadul akkor össze-sen 450 milliárd tonna me-tán jut a légkörbe.

9. EL NIŇO El Niño-jelenségnek nevezik mindazokat az időjárási rendellenességeket, amelyek rendszerint Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partjain viharokat és áradást, ezzel egyidőben pedig Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati medencéjében aszályokat idéznek elő.

10. Tavak kiszáradása A Föld negyedik (Aral-tó) és hatodik (Csád-tó) leg-nagyobb édesvizű tava a kiszáradás közelébe ke-rült. Ugyanerre a sorsra jutott a Gairdner-tó, és a Mackay-tó. Az idősza-kos tavak egyre na-gyobb hányada szárad ki (pl. Poopó-tó).

11. BIOLÓGIAI HATÁSOK • A globális felmelegedés biológiai hatásai a jegesmedvék élőhelyén, a sarkvidéken jelentkeznek a leg-súlyosabban. A jégmezők foko-zatos olvadásával beszűkül a ra-gadozók vadászterülete, amelyek így nem juthatnak táplálékhoz. Mivel egyre nehezebben és egyre kevesebb zsákmányt tudnak ej-teni, ezért nem tudnak megfelelő zsírréteget felhalmozni az ínsé-gesebb időkre, ami a pusztulá-sukhoz vezet. • 1103 állat- és növényfaj 2050-re várhatóan kihal az éghajlatvál-tozás következtében.

12. ÓCEÁNOK SAVASODÁSA ÉS MELEGEDÉSE Az emberi eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát – naponta 25 millió tonnát – a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért a víz kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat.

13. HATÁSOK AZ EMBERRE A globális felmelegedés miatt jelentek meg a ma-láriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan maga-sabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. A Dengue-láz, sár-galáz, agyvelőgyulladás is nagyobb mértékben terjed el.

14. VÁDIRATvád 2 – erdőpusztítás • A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Egyelőre. Ugyanis az erdőirtás napjainkban meghaladja az évi 200 000 km2-t. Az amazóniai esőerdők eredeti terü-letükből már mintegy 25%-ot vesztettek. Tudósok szerint ha ilyen ütemben folyik to-vább a fakitermelés 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők. Föld tüdejének is szok-ták nevezni őket, mivel hatalmas felületükkel csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét, rengeteg oxigént termelnek, sőt a légkörben található port is megkötik a levelek felül-etén. Az esőerdőket különféle célok miatt irtják az emberek,-az elsőrendű okok, hogy mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság, illetve az értékes fák kitermelése.

15. VÁDIRATvád 2 – erdőpusztítás A pálmaolaj egy olcsó növényi olaj, melyet az olajpálma terméséből nyernek ki. Rúzsok, szappanok, mosószerek, fagyi vagy porleves,- csak néhány termék, melyek olcsó, Indonéziából származó pálmaolajat tartalmaznak. A pálmaültetvények léte-sítésnek érdekében végzett hatalmas és embertelen méreteket öltött esőerdő pusz-títás főleg Indonézia, Malajzia és Pápua Új Guinea esőerdőit és annak lakóit sújtják.

16. Orangután bébik mentése BorneónSzüleik a felégetett erdőkből menekülve hagyták őket el.

17. VÁDIRATvád 3 – környezetszennyezés A környezetszennyezés az emberi tár-sadalom környezetének ked-vezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változ-ásával és minőség-romlásával járó tevékenység, illetve jelenség. A környezetszennyezés lehet fizi-kai (zajszennyezés, hőszennye-zés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túl-zottagrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átal-akított ( vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

18. VÍZSZENNYEZÉS • A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, vala-mint tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A halak és más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák toxinjai az emberre is veszé-lyesek lehetnek. A vizeket is szá-mos szennyezés éri. Legyakrabb- anaz iparban és a háztartásokban keletkezett,a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak kör-nyezeti károkat(egy egymillió la-kosságú városban évente 500 000 tonna szennyvíz képződik). A víz-szennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás.

19. TALAJSZENNYEZÉS A talajszennyezés leggyakoribb for-rásai a szemét- és hulladék-lera-kók. Ha nem tartják be a környe-zetvédelmi előírásokat, ve-zélyes anyagok (mérgek,-nehézfémek) szivárognak a talajba. A talaj számos élőlény élőhelye. A ta-lajt főleg rovarírtószerekkel, hul-ladékokkal, nitrogénnel és fosz-fortartalmú műtrágyákkal szeny-nyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is megesszük, így megbete-gítve különböző szerveineket. Hulladékfelhalmozódás a Latorca folyón

20. HULLADÉKOK LEBOMLÁSI IDEJE • Pamutruha: 1-5 hónap • Kötél: 3-14 hónap • Papír: 2-5 hónap • Tejesdoboz: 5 év • Nejlonzacskó: 10-20 év • Pelenka: 50-100 év • Konzervdoboz: 50-100 év • Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év • Zöld üveg: 1 millió év • Műanyag flakon: soha(!)

21. LEVEGŐSZENNYEZÉS A kipufogógázok miatt a levegő nitro-gén-dioxid tartalma magasan az ideá-lis tartalom felett van. A felsorolt ve-gyületek napfény hatására fotokémi- • ai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsáta-nak ki. A WHO becslése alapján éven-te 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket kivonnák a forgal-omból. A Világbank 2010-re 816 milli-óra teszi a motoros járművek számát, szemben az 1990-es 580 milliós adattal.

22. VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kipusztult madarak • Kenguru-szigeti emu – Kenguru-sziget 1827 • Kubai ara – Kuba, 1864: vadászat • Labradori réce – 1875 , vadászat • Madagaszkári strucc – Madagaszkár 17. század • Mauritiusi ásólúd – Mauritius 1698: vadászat • Mauritiusi réce – Mauritius 1696: vadászat • Norfolk-szigeti kakadu - Norfolk-szigeten 1851: vadászat • Óriásalka – Atlanti-óceán 1844: vadászat, tojásgyűjtés • Óriásmoa – Új-Zéland, a fehér ember bejövetele előtt • Óriásvöcsök – Guatemalában1989 • Pápaszemes kormorán– Bering-szigeten • Paradicsompapagáj – Ausztráliai - emberi közreműködés • Réunioni ásólúd – Réunion sziget, 1710: vadászat • Réunioni íbisz – Rodrigues-sziget, 1761: ember megjelenése • Rodrigues-szigeti galamb– Réunion sziget, 1705: vadászat • Amszterdam-szigeti réce– Amszterdam sziget: vadászat • Auckland-szigeteki bukó– Aucklanszigetek1902 vadászat, állatok betelepítése • Búbos seregély– Réunion sziget 1705: vadászat, állatok betelepítése, mezőgazdaság • Dodó– Mauritius 1685: vadászat • Emu alfaj – Tasmania, 1850 • Fekete emu– King-sziget, 1842 • Guadalupe-karakara – Mexikó, 1900 • Hawaii vízicsibeHawaii-szigetek – 1890 • Himalájai fürj– Himalája • Hosszúlábú álfakusz– Új-Zéland 1950: behurcolt patkányok • Huja (madár) – Új-Zéland: vadászat • Jávai bíbic – Szumátra, Jáva 1939: emberi tevékenység, • Karolinai papagáj – USA, 1914: vadászat • Rózsásfejű réce – Ázsia, 1935: vadászat • Új-zélandi fürj – Új-zéland 1875- valószínűleg betegség. • Vándorgalamb – Észak-Amerika, 1914: vadászat

23. VÁDIRAT vád 4 – állatfajok kipusztítása Kipusztult emlősök • Kaszpi tigris – Kaszpi-tenger környéke 1970-es évek – vadászat • Jávai tigris– Jáva, Indonézia 1980-as évek – vadászat • Steller tengeri tehene – Bering tenger, 1768: vadászat • Kvagga – Dél-afrikai Köztársaság 1878: vadászat • Tarpán – Kelet-Európa, 1879 (házilóbólújrate-nyésztették) • Őstulok – Eurázsia, 1637: vadászat (újratenyész-tették) • Kék lóantilop – Dél-afrikai Köztársaság, 1799: vadászat • Arab gazella – Arab-félsziget – vadászat • Jemeni gazella – Jemen – vadászat • Vörös gazella– Algéria– vadászat • Mezopotámiai dámvad – Elő-Ázsia, 1955: vadászat • Schomburgk-szarvas – Thaiföld, 1938 – vadászat • Erszényes farkas– Ausztrália és Tasmania, 1936– vadászat • Sivatagi bandikut– Ausztrália- betelepített ragadozók • Fehérfarkú erszényesnyúl - Ausztrália 1931- betelepített ragadozók • Sivatagi patkánykenguru – Ausztrália – betelepített ragadozók • Szélesfejűpotoró – Ausztrália – betelepített ragadozók • Falklandi pamparóka – Falkland-szigetek – vadászat • Tengeri nyérc – Kanada – prémvadászat • Atlasz-medve– Észak-Afrika – vadászat • Barbadosi mosómedve – Barbados – vadászat • Karibi barátfóka – Karib-tenger, 1952– élőhelyének elpusztítása, vadászat • Bali tigris– Bali, Indonézia 1940-es évek – vadászat

24. KIHALT ÁLLATOK Tasmániai farkas Kvagga Dodo Labradori réce

25. VÁDIRATvád 4 – állatfajok kipusztítása Veszélyeztetett fajok: A veszélyeztetett állatfajok száma 1996-tól 5205-ről 7266-ra ugrott! KihalóEz a vadon élő fajok esetében a legsú-lyosabb kategória. Azokat a fajokat so-rolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 év-ben több mint 80%-kal csökkent a szá-muk, kisebb területen élnek mint 100 km² vagy az állományuk 250 felnőtt e-gyednél kevesebbet számlál. VégveszélybenVégveszélyben van az a faj, amelyet a jelenlegi tendenciák mellett a termé-szetes környezetében már a közeli jö-vőben biztosan a kihalás veszélye fog fenyegetni. Azokat a fajokat sorolják ide, amelyeknek az utóbbi 10 évben több mint 50%-kal csökkent a számuk, kisebb területen élnek mint 5000 km² vagy az állományuk 2500 felnőtt egyednél kevesebbet számlál.

26. VESZÉLYEZTETETT FAJOK A szélesszájú orrszarvú vagy más néven fehér orrszarvú Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 350-400 cm, marmagassága 180 cm, súlya 2800-3500 kg

27. VESZÉLYEZTETETT FAJOK • A gorillák a legnagyobb emberszabású majmok: a keleti hímek elérhetik a 185 cm-s magasságot és megközelíthetik a 300 kilót. A nőstények jóval kisebbek, legfeljebb 100 kg-osak. • A gorillák az esőerdők, hegyi köderdők talaj-szintjén élnek; csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára.

28. BŰNÖK FÓKABÉBIK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A PRÉMJÜKÉRT.

29. BŰNÖK 2 BÁLNÁK TÖMEGES LEGYILKOLÁSA A ZSÍRJUKÉRT

30. Tengeri olajszennyezések

31. Bánásmód az állatokkal A Pusztítót minősíti, ahogyan a házi-, illetve a vágóállatokkal bánik.

32. ÖNPUSZTÍTÁS Napi 150 ezer ember pusztul éhen, közöttük 96 ezer gyerek!

33. VÁDIRATvád 5 – űrszemét • Űrszemétnek nevezik minda-zokat a világűrben keringő, le-begő mesterséges eredetű tár-gyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk. • Ha egy 1 cm3 térfogatú anyag-darabka 10 km-es másodper-cenkénti sebességgel becsa-pódna egy űrállomásba, vagy egy űrrepülőgépbe vagy bár-mely más objektumba, az üt-közés robbanási energiája egy kézigránátéval lenne egyenlő, ami bizony már csöppet sem veszélytelen.

34. MIT TEHETÜNK? Beszélgetés.

35. Források: INTERNET • Greenifo, • NatoinalGeographic • Wikipedia • Sulinet • astro.u-szeged Rj DKKI