Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága

1. Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Vízminőséget Veszélyeztető Tevékenységek Visszaszorítása Konferencia Budapest, 2011. február 1. Az EU vízminőség-védelmi politikái Ijjas István Prof.Emeritus BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

2. Tartalom: 1. Az EU vízvédelmi politikáinak célja 2. Az EU vízvédelmi politikáinak fejlődése 3. Az EU vízvédelmi politikáinak végrehajtása

3. 1. Az EU vízvédelmi politikáinak célja

4. Az EU vízvédelmi politikáinak célja: Az EU legfontosabb vízvédelmi jogszabálya, a Víz Keretirányelv szerint a vizeknek legalább a jó állapotát kell biztosítani. Ez a vízminőség-védelem célja! Erről szól az előadás. Felszíni vizek jó állapota: jó kémiai és jó ökológiai állapot Felszín-alatti vizek jó állapota: jó kémiai és jó mennyiségi állapot A legnehezebb a jó ökológiai állapot meghatározása és biztosítása A jó ökológiai állapotnak a medrekben lévő víz, valamint a felszíni és felszín alatti vizekhez kapcsolódó vizes élőhelyek állapotát kell jelentenie Így az előadásban a vízminőség nem csak a medrekben lévő víz kémiai és mikrobiológiai állapotát jelenti

5. 2. Az EU vízvédelmi politikáinak fejlődése

6. Az EU vízvédelmi politikájának fejlődése 1970-es évektől: különálló vízvédelmi irányelveket léptettek hatályba egyes jelentős vízi-környezeti problémák megoldására Nem volt tervszerű vízvédelmi-politika fejlesztés. Ha égető probléma volt – megpróbáltak megegyezni egy vízvédelmi irányelvben. Sokszor évekig tartott. A legfontosabb irányelvek a következők voltak: 1976 Fürdővíz Irányelv 1978 Halas Vizek Irányelv 1979 Vadon Élő Madarak Irányelv 1980 Ivóvíz Irányelv 1980 Felszínalatti Víz Irányelv 1982 Baleseti Szennyezések Irányelv 1991 Nitrát Irányelv 1992 Élőhelyek Irányelv 1991 Települési Szennyvíz Irányelv 1996 Integrált Szennyezés Megelőzési és Szabályozási Irányelv

7. 1990-es évektől: a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, helyenként tovább romlott, ezért új vízvédelmi politikát dolgoztak ki 2000. december 22. Életbelépett a Víz Keretirányelv, amely minden vízi-környezeti problémát koordináltan old meg 2000-től 2010-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készültek az EU egész területére 2000-től – 2010-ig a vízvédelmi és vízgazdálkodási politika, valamint más szektor-politikák integrálása került előtérbe az EU vízvédelmi politikája más vízgazdálkodási politikákkal és szektor-politikákkal való integrálással bővült Az új politikák érvényesítéséhez jogszabályok és egyéb dokumentumok születtek: 2007-től Árvíz-kockázat kezelési irányelv 2008-tól Tengeri Stratégiai Keretirányelv 2009-től Aszály- és vízhiány stratégia és munkaprogram 2010-től Klíma-politika és stratégia A vízminőség-védelem minden esetben nagyon fontos szempont!

8. A meglévő vízvédelmi irányelvek is tovább fejlődtek: 2006 Felszín-alatti Víz Irányelv 2008-ig négyszer módosították az IPPC Irányelvet Egyre fontosabb szerepe van a KHV (Környezeti Hatásvizsgálat) Irányelvnek, az SKV (Stratégiai Környezeti Vizsgálat) Irányelvnek (2004) és a NATURA 2000 hálózat kialakításának

9. 3. Az EU vízvédelmi politikáinak végrehajtása

10. Az integrálás szerepe a vízvédelmi szempontok érvényesítésében a nagy fejlesztési programokban: EU Duna Régió Stratégiája – vízminőség védelem a Duna vízgyűjtőjén és a tengerpartok vizének védelme a Víz Keretirányelv előírásai szerint EU Balti-tengeri Régió Stratégiája – a tenger teljes víztömegének védelme és a vizek védelme a tenger teljes vízgyűjtő területén a Víz Keretirányelv és a Tengeri Stratégia Keretirányelv előírásai szerint Új vízvédelmi-politikai elem a tengervizek védelme! A tengerparttal nem rendelkező országoknak is vannak tennivalói! A tagállamok „víz-igazgatói” és „tenger-igazgatói” a Bizottság fő tanácsadói

11. A Duna vízgyűjtője és az európai tengerek vízgyűjtője

15. Vízvédelmi és szektor-politikák integrálása: Közlekedési (vízi-szállítási) - politika és vízvédelmi politika integrálása Közös Nyilatkozat a fenntartható víziút fejlesztésről Közös Mezőgazdasági Politika és vízvédelmi politika integrálása Vidékfejlesztési Tervek Energia/újrahasznosítható energia és vízvédelmi politika integrálása Fenntartható vízenergia termelés

16. A Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének végrehajtása 2010. Március A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a tagállamok benyújtották az Európai Bizottsághoz az EU egész területére elkészültek a tervek elkészült a vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Duna egész vízgyűjtőjére, amely a vízgyűjtőn osztozó minden ország közös terve Célja: A vízgyűjtő minden felszíni- és felszín-alatti víztestjének legalább jó állapotba hozása 2015-ig (2021-ig, 2027-ig) Vizek állapotának új értékelése: ökológiai állapot figyelembe vétele a kémiai és hidrobiológiai állapot helyett Az új érékelés szerint a vizek állapota látszólag romlott !

18. A Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodási problémái a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint: szennyezés tápanyagokkal (nitrogén, foszfor) szennyezés veszélyes anyagokkal hidromorfológiai változások szennyezés szerves anyagokkal határokon átnyúló felszínalatti vizek minőségi és mennyiségi változásai A Tisza Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében azonosított további jelentős vízgazdálkodási problémák: árvíz és belvíz, aszály és vízhiány, éghajlatváltozás Ezek megoldásához a vízgyűjtő országainak együttműködésére van szükség!

19. A nemzetközi összefogás szerepe Sok probléma csak a vízgyűjtőn osztozó országok közös, összehangolt intézkedéseivel oldható meg

20. Közepes teljes Nitrogén kibocsátás a Duna Vízgyűjtő vizsgálati egységeiben (kg/ha)

21. A Duna Nitrogén terhelése a folyó hossza mentén (ezer t/év) Forrás: UNDP-GEF Danube Regional Project

22. EU vízvédelmi irányelveinek érvényesítése: kötelező beszámoló jelentések kötelező társadalmi részvétel magas bírságok nem-teljesítés esetén

23. A társadalmi részvétel fontossága a vízvédelmi politikák fejlesztésében és érvényesítésében: Legfontosabb cél: Gazdaság és környezet közötti konfliktus kezelése! Általában kötelező a társadalmi részvétel biztosítása, sokszor bírálják a végrehajtás módját, de ennek ellenére jelentős a szerepe a döntés-előkészítésben Közvetlen tapasztalatok: Országos Környezetvédelmi Tanács Környezet- és természetvédelmi- szektor Gazdasági-szektor Tudományos-szektor „Bökényi Ötök” MHT, MMK, MAVIZ, VTOSZ, GWP Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, vidékfejlesztési tervek, EU Duna Régió Stratégiája Újdonság: nemzetközi társadalmi részvétel EU és Duna vízgyűjtő szinten Európai Környezeti Bizottság, Duna Környezeti Fórum

24. Magyarország korábbi nemzeti vízvédelmi politikáinak erősségei Az 1970-es években UN konferencia a nemzetközi vízgyűjtő-fejlesztésről UN vízvédelmi mintaprogram a Sajó teljes vízgyűjtőjére IIASA Balaton nemzetközi vízvédelmi minta-program A teljes Tisza vízgyűjtő komplex vízgazdálkodási-vízvédelmi terve Az 1980-as években: Európa második vízminőségi bírság-rendszerének bevezetése Az 1990-es évektől: „Vízbázis-védelmi tervek” készítése az ország minden ivóvízbázisára A 2000-es évektől: Az Új Vásárhelyi Terv az EU legnagyobb ártéri élőhely-rehabilitációs programja lehetne Magyarország vízvédelmi politikáinak gyengeségei: Jól kidolgozott programok – gyenge vagy teljesen elmaradó végrehajtás Társadalom részvételének hiánya vagy gyengesége

26. Bízom az EU-ban és Magyarországban! Az EU vízvédelmi politikái és Magyarország vízvédelmi politikáinak hagyományos erősségei remélhetőleg elősegítik majd, hogy ne kelljen további évtizedeket várni arra, hogy Magyarország és a Duna vízgyűjtő jelentős vízgazdálkodási problémái megoldódjanak! Kívánom, hogy ez a konferencia is segítse ezt! Köszönöm a figyelmüket! ijjas@vit.bme.hu