A KERINGÉS ÉLETTANA

1. A KERINGÉS ÉLETTANA

2. A vér keringése az érrendszerben • William HARVEY • A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) • A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért • A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat • A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

3. Vérkeringési rendszer - vérkörök • Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés • Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

4. Hemodinamikai alapfogalmak • Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) • Aorta – jobb pitvar • Arteria pulmonalis – bal pitvar • Hidraulikus (súrlódási) ellenállás • Áramlási intenzitás (térfogat/idő) • Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

5. Áramlás, befolyásoló tényezők • Lamináris áramlás és áramlási profil • Viszkozitás és hatása az áramlásra • Turbulens áramlás

6. Lamináris áramlás • A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak • Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki • A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” • A sebesség a tengelyáramban maximális • Az áramlási profil parabola

7. Áramlás, befolyásoló tényezők • Az áramlás lamináris jellege függ • Az áramló folyadék sűrűségétől, viszkozitásától • Az ér átmérőjétől • Az áramlás lineáris sebességétől

8. Áramlás, befolyásoló tényezők • Viszkozitás • Minden folyadék belső tulajdonsága • Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy • A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog • A folyadék belső surlódása, a sejtes elemek jelentősen emelik (hematokrit fokzódása)

9. Áramlás, befolyásoló tényezők • Turbulens áramlás • Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek • A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el • Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése (lokális szűkűlet)

10. A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz-keresztmetszettel

11. TELJES KERESZT-METSZET • ANATÓMIAI SZERKEZET • ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

12. VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

13. A szisztolés vérnyomást befolyásoló tényezők • Perctérfogat • PULZUSTÉRFOGAT • FEREKVENCIA • A keringő vér mennyisége – növeli a perctérfogatot • A vér sűrűsége • Gravitáció • Periferiás ellenállás • EREK SZŰKÜLETE NÖVELI • DIASZTOLÉS NYOMÁS EMELKEDÉSE • A nagy osztóerek rugalmassága • RAKTÁROZÓ SZEREPE • ÁRAMLÁS FOLYAMATOSSÁGA • ÖREGEDÉSSEL PÁRHUZAMOSAN CSÖKKEN

14. AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

15. A nagy vérkör erei • „Szélkazán” erek • Vezető (konduktív) erek • Rezisztencia erek („ellenállás erek”) • Kicserélési erek • Kapacitás erek

16. Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban • Szisztolés nyomás (120 Hgmm) • Diasztolés nyomás (80 Hgmm) • Pulzus nyomás (40 Hgmm) • Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés • Palpatios (tapintásos) módszer • Auscultatios (hallgatózásos) módszer • Oszcillometriás módszer

17. Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán • A rezisztencia erek funkciója • Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak • Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

18. Keringési önszabályozás • Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége • A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

19. Véráramlás változása a szövetekben, szervekben • Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó • Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel • munkát végző vázizom • szív • vékonybél • agykéreg

20. A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció) • Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe • A gázok transzportja diffúzióval történik • Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja • A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

21. A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

22. MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

23. Kapacitás erek – vénás rendszer • A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása • A vénák között összeköttetések vannak • Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm • Nagyfokú tágulékonyság

24. Kapacitás erek – vénás rendszer • A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ • A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik • A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást (az érben levő és az ereken kivüli nyomás különbsége) • A transzmurális nyomás emelkedésével fokozódik a vénák átmérője, a belső térfogat nő • Ezzel magyarázható, hogy nagy mennyiségű vért képesek befogadni anélkül, hogy a beslő nyomás jelentősen változna • A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

25. A kis vérköri keringés • A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek • A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát • Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

26. A SZÍV ANATÓMIÁJA

27. A SZÍVBILLENTYŰK

28. CORONARIA = VÉGARTÉRIA ELZÁRÓDÁS

29. ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

30. A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE • A szív összehúzódása • Spontán • Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban • A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó • Pitvari izomsejtek • Av csomó • His köteg • Tawara-szárak és Purkinje rostok • Kamrai izomsejtek

31. A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE • Sinus csomó • Spontán ritmus 100/perc • AV csomó • Spontán ritmus 40-55/perc • Purkinje-rostok 25-40/perc • Ha az ingerület nem jut át a kamrára vezetési blokk következik be és a P-rostok veszik át a vezetést (nem minden esetbe indul be a kamrák működése- hirtelen szívhalál)

32. A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA • Akciós potenciál • Kalcium koncentráció emelkedik • Az izomrostok összehúzódnak • Az összehúzódás ereje az izomrostok diasztolés hosszúságától függ • Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

33. IDEGI SZABÁLYOZÁSOK • Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása • Ingerképzés • Ingerületvezetés • Szívizom összehúzódás • Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása • Ingerképzés • Ingerületvezetés

34. SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK • Vagusz-hatás (acetilkolin) nyugalomban érvényesül • Túlsúly - brachikardia • Szimpatikus tónus fokozódás (adrenalin, noradrenalin) terhelések során jelentkezik • Túlsúly-tachikardia

35. IDEGI SZABÁLYOZÁSOK • Receptorok –nyomásérzők, kemoreceptorok • Központ agytörzs • Végrehajtó: vagus, gv. idegek szimpatikus rostjai

36. SZISZTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

37. ElectroCardioGram –repolarizáció és depolarizáció keltette változások • P –hullám, pitvari depolarizáció kezdete (a bal kari elektród +) – pitvar aktiválódása • Izoelektromos szakasz – PQ szakasz – pitvar teljes depolarizációja • QRS –komplexus kamra aktiválódása • Q- csipke a kamrai depolarizáció (bal kari elektród -) • R- csipke alatt a bal kari elektród + • A vékony jobb kamra már depolarizálódótt, de a bal kamrában meg folytatódik, ezt jelzi az S-csipke, a jobb kari elektród – • ST-szakasz, teljes kamrai depolarizáció alatt nincs potenciálkülönbség, izoelektromos állapot következik be • T-hullám a kamrai repolarizáció a bal kari elektród + • Elektromos csend, izoelektromos állapot, kamra diasztolé, TP-szakasz

38. MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN • Végszisztolés térfogat (60 ml) • Végdiasztolés térfogat (130-140 ml) • Pulzustérfogat (70-80 ml) • Ejekciós frakció EF, jelzi, hogy a diasztolé végén a kamrában levő vérnek mekkora hányada hagyja el a kamrát – 0,5-0,75 • Nyomásváltozások a szívüregekben • Szívüregek térfogatváltozása

39. A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA • systolés tartalék • diastolés tartalék • frekvencia

40. A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA • A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával • A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat • A coronariák között nincs összeköttetés • A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki