5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

1. 5.1 A mohácsi vész és az ország részekre szakadása.Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5 Tk. II.(Sz)- Száray Miklós Tk. 10.(W)- Walter Mária

2. Nemzetközi helyzet és Magyarország helyzete a XVI. század elején Tk. II.(Sz): 206. old/ Tk.10.(W):218.old/ 226.old/ A végvári vonal összeomlása és a mohácsi csata Tk. II. (Sz):206. old/ Tk.10.(W):228-230/ Az ország ketté szakadása Tk. II. (Sz):212. old/ Tk.10.(W):231-234.old/ Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői Tk. II. (Sz):206./ 218-219. old/ Tk.10.(W):234-236/236-241/242-247

3. Az ország ketté szakadása Kettős királyválasztás Habsburg V. Károly Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferenc Váradi béke Cognaci liga Jagelló Ulászló Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői 1541 Fráter György Török Birodalom Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Buda Török Hódoltság Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Külpolitikailag elszigetelt Magyar Királyság Katonailag felkészületlen Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Belsőleg megosztott Nándorfehérvár Várháborúk 1552 Drégely Temesvár Szolnok Eger 1526 Mohács 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568

4. Rendhagyó történelemóra IV. - Mohácstól a Zentai csatáig http://www.youtube.com/watch?v=1nv7OBIVbh0 Eötvös József /Magyarország 1514-ben /MVGYOSZ hangoskönyvek /MP3 változat http://mek.oszk.hu/03300/03391/mp3/ Rendhagyó történelemóra II/3 - Mohácstól a Rákóczi szabadságharcig http://www.youtube.com/watch?v=hF8OE2zXHEI Stúdióbeszélgetés a mohácsi csatáról http://www.youtube.com/watch?v=dmywvXdqdSY A mohácsi csata következményei http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=58

5. Nemzetközi helyzet a 16. században Tk 2 Walter Mária 226 old

7. Habsburg európai túlhatalom Habsburg Ferdinánd II. Lajos V. Károly Habsburg ellenes európai szövetség Elszigetelte Magyarországot is Térségünkre irányította Porta figyelmét Habsburg Mária I. Ferenc

8. A mohácshoz vezető út Tk 2 Walter Mária Tk 218 old. 226 old http://www.youtube.com/watch?v=IhiEmKN3syM

9. Magyar és cseh király Az első magyar pénzérme amin évszám szerepel 1499 Jagello II. Ulászló (1490-1516)uralkodása Mátyás rendi államának gyors szétverése Fekete sereg széthullása Az ország bárói ligák irányítása alá került A belső bizonytalanság kedvezett a török támadásoknak, bár várfoglalásokkal ekkor még hiába próbálkoztak. A Jagello-kor első húsz évében a déli határon egyetlen erődítmény sem cserélt gazdát.

10. II. Lajos Folytatódik az államhatalom bomlása A királyi jövedelmek töredéke folyt be. Nyolcvan ezer zsoldos Akadozik Végvárak karbantartása Hiányzik Állandó hadsereg

11. A mohácshoz vezető út, Belsőleg megosztott Katonailag felkészületlen Külpolitikailag elszigetelt Szulejmán II. Lajos „Országunk immár vízen és szárazon egyaránt nyitva áll a török előtt, sohasem lehet boldog és nyugodt míg Szabács és Nándorfehérvár fel nem szabadul”. Nándorfehérvár 1521 Tomori Pál kalocsai érsek Alsó-magyarországi főkapitány

13. A historizmus korának legigényesebb mestere, Székely Bertalan már a bécsi tanulmányai követő erdélyi korszakában formálgatta első történeti képének, II. Lajos holttestének megtalálása c. alkotásának gondolatát. A nagy kompozíciót Münchenben, Piloty tanítványaként festette meg 1860-ban, amikor már minden képelem szerepét tisztázta. Székely számára elsődleges volt a kompozíciós rendszer és színvilág kimunkálása. A mohácsi csatában elesett utolsó Jagelló-házi fiatal magyar király, II. Lajos (1516-1526) halála egyben a nemzet vesztét, a 150 esztendős török uralom kezdetét is jelentette. A királyuk körül foglalatoskodó főurak és katonák tisztelgő gesztusai éppúgy a halottra irányítják a figyelmünket, mint a borongós hangulattal telített szürkés színvilágból felvillanó halotti lepel. Sehol egy élénk színfolt: a természet és az emberek gyásza szelíd elégiában tárul elénk. Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása Képzőművészet Magyarországon http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/s/szekely/muvek/1/2lajos.html

14. 1526-ban a törökök végig pusztítják az országot és utána kivonultak. http://mohacsi-csata.hu/content/ii-lajos-rejt%C3%A9lyes-hal%C3%A1la-farkas-g%C3%A1bor-farkas

15. Az ország két részre szakadása

16. Kettős királyválasztás Habsburg Ferdinánd 1526-1564 trónharc I. Ferdinánd a Habsburg család egyik legsikeresebb tagja. A spanyol infánsból először osztrák főherceg, majd magyar és cseh király, végül német-római császár lett. Utódaira egy fejlődőképes birodalmat hagyott. Szapolyai János Váradi béke Buda Fráter György

17. Az ország három részre szakadása: és a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Tk 2 Walter Mária 234-236 Tk 2 Walter Mária 244-425 old

18. Habsburg Ferdinánd Fráter György 1541 Buda Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Magyar Királyság Török Hódoltság Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája

21. Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)

22. Várháborúk részek elszakítása Erdély hódoltatása 1552 Drégely Szondi György Ali budai pasa Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír A kivonulókat felkoncolták Szolnok Nyáry Lörinc

23. Várháborúk 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinálpolyi-béke

25. 5.1 Végvári küzdelmek. Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

26. Nem volt ereje sem visszavenni Budát, megtartani Erdélyt. Kísérlete veszélybe sodorta a keleti országrészt Habsburg Ferdinánd

27. Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)

28. Várháborúk részek elszakítása Erdély hódoltatása 1552 Drégely Szondi György Ali budai pasa Utolsó emberig kitartott Losonczy István Temesvár Ahmed másodvezír A kivonulókat felkoncolták Szolnok Nyáry Lörinc

29. Eger Az egri nők az ostromolt vár falán.Székely Bertalan festménye a Magyar Nemzeti Múzeum képtárában

30. Eger vára a XVI. században.Domenico Zanti 1567-iki metszete.

31. 1552: Eger várának sikertelen ostroma (kiút a Felvidékre). Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak és együttesen indulnak a Dobó István által vétett várhoz. Dobó István.Vörös márvány dombormű, mely egykor a hős dobóruszkai sirját jelölte, most az egri vár helyén van felállitva. Az eredetiről rajzolta Cserna Károly

32. Várháborúk 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós 1568 Drinálpolyi-béke

33. Zrínyi Miklós

34. 12-15 ezer katona Megtudta állítani a törököt Hősi helytállással Középhegység végvárvonalra támaszkodva Budától északra Adriától Dél-Erdély „Se pénz se posztó” Magyarországi kincstári jövedelmek Német birodalmi rendek „töröksegély” Habsburg királyok rendszeresen vettek fel kölcsönöket A védelmi vonal irányítása az Udvari Haditanács kezében

35. Érettségi feladatok

36. 15. A feladat a XVI. századi magyar végvárrendszerrel és a várháborúkkal kapcsolatos.(rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a védelmi rendszer fő jellemzőit, a legnagyobb török hadjáratokat! Használja a Történelmi atlaszt! „A végvárrendszer fenntartásának óriási költségei miatt kevés pénz maradt a végvári katonaság zsoldjára, ezért sokszor akadozott a zsold kifizetése. A »se pénz, se posztó« mondás ezt fejezte ki. A végváriak ezért más jövedelemforrásra is rászorultak, részt vettek a mezőgazdaságban (föld- és szőlőművelés), illetve a marhakereskedelemben, sőt megszerezték a kocsmáltatás jogát is.” (Fiktív szöveg)

37. „A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek, ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el.” (Tankönyvi szöveg) „A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem érnek el a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat (1. és 2. bástya). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes vagy óolasz bástyákat (3. és 4. bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyúkat és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek (újolasz bástyák). A füllel védett tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni.” (Tankönyvi szöveg)

39. A vizsgázó alapvetően a magyar végvárrendszer kiépülését és főbb jellemzőit mutatja be, és a válasz tartalmazza a végvári katonaság mint új társadalmi réteg bemutatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. sikertelen védekezés és a gazdasági háttér hiánya). M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy a végvári katonaság a zsoldfizetés akadozása miatt mezőgazdasági munkára és a lakosság megsarcolására is rákényszerült, és megállapítja, hogy az ország gazdasági gyengesége is szerepet játszott a sikertelen védelmi politikában

40. M A vizsgázó feltárja a végvárak, a várháborúk és a védelmi politika összefüggéseit. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarország ütközőterület volt a két nagyhatalom között (Habsburg, török), és megállapítja, hogy egyik nagyhatalom sem tudott döntő fölényt kivívni, ezért évtizedeken keresztül a magyar végvárvonal volt a mindennapos összeütközések meghatározó színtere. T Pl.: rögzíti, hogy a várak XVI. századi reformja modern, nyugati minták alapján ment végbe (pl. olasz bástya), megállapítja, hogy ugyanakkor jelentős királyi támogatás hiányában nem lehetett jövője a magyar várrendszernek, vagy Eger és Szigetvár sorsa azt mutatja, hogy csupán időleges sikereket tudott elérni a magyar védelmi politika a törökök elleni harcban.

41. 5.1 Összetartó erők a három országrészben (pl. török elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

42. 12-15 ezer katona Adriától Budától északra Dél-Erdély A A Szondi György 1566 Szigetvár Temesvár á

43. Mária Krisztina Habsburg főhercegnő II. Rudolf Báthory Zsigmond Giorgio Basta

44. Bocskai címere kolozsvári szülőházán A Sapientia Egyetem a Mátyás király utcában található műemlék épület. Nevezik Szarvas-háznak is.

45. Bocskai István (1557-1606) „Valameddig pedig magyar korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik ( azaz a királyi magyarországiaknak) is oltalmukra javokra lészen”

47. Az ország ketté szakadása Kettős királyválasztás Habsburg V. Károly Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferenc Váradi béke Cognaci liga Jagelló Ulászló Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői 1541 Fráter György Török Birodalom Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Buda Török Hódoltság Szulejmán Erdélyi Fejedelemség Külpolitikailag elszigetelt Magyar Királyság Katonailag felkészületlen Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Belsőleg megosztott Nándorfehérvár Várháborúk 1552 Drégely Temesvár Szolnok Eger 1526 Mohács 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568

48. Az ország ketté szakadása Kettős királyválasztás Habsburg V. Károly Habsburg Ferdinánd Szapolyai János I. Ferenc Váradi béke Cognaci liga Jagelló Ulászló Az ország három részre szakadása és a három rész főbb jellemzői 1541 Fráter György Török Birodalom Iszlám alapján összefogást teremtett Keleten II. Lajos Buda Török Hódoltság Erdélyi Fejedelemség Szulejmán Külpolitikailag elszigetelt Magyar Királyság Katonailag felkészületlen Két évszázadra a két nagyhatalom ütköző zónája Belsőleg megosztott Nándorfehérvár Várháborúk 1552 Drégely Temesvár Szolnok Eger 1526 Mohács 1566 Szigetvár Zrínyi Miklós Drinápolyi béke 1568