Csehorsz g turizmusf ldrajza

1. Csehorsz�g turizmusf�ldrajza Dr. Mezo Ferenc Igazgat�helyettes Egyetemi docens

2. Az orsz�g neve: Cseh K�zt�rsas�g Ter�lete: 78 866 km2 N�pess�ge: 10 240 000 fo, 13% morva, 3,2% szlov�k N�psurus�ge: 130 f/m2 Egy fore jut� GDP61: 8500 euro Fov�ros: Pr�ga (Praha) Hivatalos nyelv: cseh Nemzeti p�nze: cseh korona �llamform�ja: k�zt�rsas�g Nagyobb v�rosok: Pr�ga, Brno, Ostrava, Pilzen Fekv�se: K�z�p-Eur�pa Legmagasabb pontja: Sne�ka (1 602m) Leghosszabb foly�i: Morva, Elba, Moldva (Vltava) �ghajlata: kontinent�lis Nemzetk�zi szervezetekben viselt tags�g: Eur�pai Uni� EU-tags�g kezdete: 2004 (Az elozo oldalon a cseh s�r m�rk�kat l�tjuk, pr�gai l�tk�ppel �s balra lent Strekov k�z�pkori romjai l�that�ak. Ezen az oldalon a Szud�t�k fent morva karszt lent)

3. A K�z�p-Eur�p�ban fekvo Csehorsz�g �szakon N�metorsz�ggal, �szak-�szakkeleten Lengyelorsz�ggal, d�lkeleten Szlov�ki�val, d�len Ausztri�val hat�ros. Az orsz�g t�lnyom� r�sze a Cseh-massz�vumhoz tartozik, amely Eur�pa legidosebb magjainak egyike. A massz�vum perem�n h�z�dik a Cseh-medence peremhegys�geinek variszkuszi eredet r�gei: Szud�t�k (elozo oldal, fent), �rchegys�g, Cseh-erdo, �umava. A Cseh-medence tagjai: Pr�gai-, Pilseni-, Ostravai-, Morva-, Cesk� Budejovicei-medence, melyeket a Cseh- Morva dombs�g gr�nit, gneisz kozetekbol �ll� vonulata tagol. A legmagasabb pontja a Szud�t�kban l�vo Snezka cs�cs 1 602 m. Az orsz�g keleti r�sz�be a K�rp�tok gyurt hegyvid�k�nek l�ncai ny�lnak be. A Vltava, Elba foly� az �szaki- tenger v�zgyujtoj�hez, a Duna �s mell�kfoly�i a Feketetenger v�zgyujto ter�let�hez tartoznak. �ghajlata nedves kontinent�lis, a csapad�k 500-1500 mm k�z�tt van. M�r a II. sz�zadban nyugati cseh t�rzsek lakt�k az orsz�g ter�let�t. Az elso �llamalakulatok a IX. sz�zadban j�ttek l�tre, melyet a cseh �s morva n�pek alap�tottak. A Nagy Morva Birodalom 906-ban bukott meg. Majd a N�met-R�mai birodalom hb�rese lett. A Cseh kir�lys�g II. Ottok�r (XIII. sz�zad) uralkod�sa alatt �rte el hatalma cs�cspontj�t. IV. K�roly (1 346-1378) megszerezte a n�met cs�sz�ri koron�t, �s Pr�ga lett a birodalom fov�rosa. Majd Luxemburg Zsigmond (1387-1437) lett a csehek uralkod�ja, aki egyben magyar kir�ly is volt(k�vetkezo oldalon). A XVI. sz�zadban a Habsburgok ker�ltek a tr�nra, �s mintegy 4 �vsz�zados osztr�k elnyom�s k�vetkezett. 1918. okt�ber 28-�n kiki�ltott�k a Csehszlov�k K�zt�rsas�got, �s kiv�vta f�ggetlens�g�t. Az 1938-as m�ncheni egyezm�ny Csehszlov�kia feldarabol�s�r�l d�nt�tt, Szlov�kia �n�ll� fasiszta �llam lett, Csehorsz�g ter�let�n a Cseh-Morva Protektor�tus j�tt l�tre. 1948-t�l Csehszlov�k K�zt�rsas�g szovjet mint�ra n�pk�zt�rsas�g lett. 1968 a pr�gai tavasz. 1989-ben reformmozgalmak indultak meg, 1990-ben tartott�k az elso szabad v�laszt�sokat. 1993-ban Csehszlov�kia felbomlott Csehorsz�gra �s Szlov�ki�ra.

4. Pr�ga nemcsak Eur�p�nak, de a vil�gnak is az egyik legszebb fov�rosa. A �Sz�ztorny� Pr�ga� vagy �Arany Pr�ga� elnevez�ssel gyakorta tal�lkozhatunk (ld. elso oldalon). Az �v�rosi teret g�tikus h�zak, renesz�nsz, barokk palot�k, jelents templomok szeg�lyezik. A t�r k�zep�n van Husz J�nos szecesszi�s szobra (meg�getoje Lux. Zsigmond balra lent). Itt tal�lhat� az �v�rosi V�rosh�za, melyet 1388-ban alap�tottak, k�sobb tornyot �p�tettek neki, melyen a csillag�szati �ra: Orloj tal�lhat�. H�res a Perchez renesz�nsz �p�lete, a g�tikus T�n-templom (balra lent), Pr�ga legszebb rokok� �p�lete a Goltz-Kinszk�palota, Szent Jakab-templom barokk �p�lete. A Loportorony, a r�gi Pr�ga legjelentosebb �p�lete �s legszebb k�s g�tikus eml�ke, melyet 1475-ben II. Ul�szl� megb�zat�s�ra kezdtek el �p�teni. A v�ros �s egyben Csehorsz�g legr�gibb �p�lete is az �v�rost �kes�ti, mely az 1230 k�r�l �p�tett g�tikus Boldog �gnes-klastrom �p�lete.

5. A Zsid�v�ros Zsinag�g�ir�l nevezetes. H�res a Pink�sz-zsinag�ga renesz�nsz �p�let, a Pr�ga egyik legr�gebbi g�tikus eml�ke a R�gi�j Zsinag�ga �s a Magas Zsinag�ga, melynek �p�let�ben ma az �llami Zsid� M�zeum van. A R�gi Zsid�temet 13 000 s�rk�ve, mely a hitleri puszt�t�st t�l�lte, szint�n a prefer�lt l�tv�nyoss�gok egyike. A k�nyvt�rak, egyetemek negyede mueml�kekben gazdag. H�res a Vencel t�ren �ll� Nemzeti M�zeum neorenesz�nsz palot�ja. A Vysehrad (Magasv�r) ma is nemzeti zar�ndokhely. A r�gi v�r nagy r�sz�t a k�niggr�tzi csata (fotere fent jobbra)elpuszt�totta. A megmaradt b�sty�k, falak tetej�n sz�p kil�t�s ny�lik a v�rosra. Pr�ga �kess�ge, koron�ja az egykori kir�lyi v�r a Hradzsin. H�rom udvar�ban sz�mos l�tnival� van, m�gis tal�n legfobb nevezetess�ge a Szent-Vitus sz�kesegyh�z, Pr�ga legnagyobb temploma (124 m hossz�, 60 m sz�les, tornya96,6 m magas), mely a g�tikus �p�t�szet remeke. A v�rban Gal�ria, kincst�r muk�dik. Pr�ga legnevezetesebb h�dja a K�roly-h�d (balra fent)

6. Liberec t�bbtornyos flamand renesz�nsz st�lus� V�rosh�z�ja nevezetes. Nevezetess�geinek egyike a XVI. sz�zadi, de 1780-1850 k�z�tt megnagyobb�tott v�rkast�lya, melynek renesz�nsz k�poln�ja k�l�nleges mut�rt�neti eml�k. H�res az �szak-Csehorsz�gi M�zeuma, �s sz�p parkja, ahol a Hatty�k tava �llat- �s botanikuskert tal�lhat�. Jablonec h�res �vegipari- �s �venk�nt megrendezett nemzetk�zi bizsut�ria ki�ll�t�s�r�l. A Cseh-paradicsom homokkobol �ll� 125 km2 kiterjed�s term�szetv�delmi ter�let, 400-500 m-es szikl�s vid�ke a Turnov-Mnichovo Hradiste-Sobotka-Jicin-Rovensko �ltal szeg�lyezett r�sz. V�rromok alatt, k�z�pkori v�rosk�k, falvak, r�gi paraszti �p�tkez�si form�kkal, fenyvesek, tavak, �sziklav�rosok�, barlangok, kil�t�pontok, szakad�kok, v�zes�sek, sziklam�sz�-iskol�k v�rj�k a turist�kat. Hrndec Kralov� v�ros b�szkes�ge a sz�p parkkal k�r�lvett, kecses torny� renesz�nsz kast�lya. �rt�kes k�nyvt�ra �s k�pt�ra van, a parkban szabadt�ri sz�npad kapott helyet. Nevezetes a belv�rosban tal�lhat� 20 m magas M�ria-oszlop, a v�r�st�gla-fal�, barokkos�tott Szentl�lek-katedr�lis, a barokk Szent Kelemen-k�polna, 78 m-es Feh�r-torony �s az �v�rosh�za renesz�nsz �p�lete. Osztrava ipari k�zpont, ez�rt �Fekete Osztrav�nak� is nevezik, hiszen szennyezett a levegoje. Kev�s mueml�k tal�lhat� a v�rosban: �llatkertje, Csillagvizsg�l�ja, V�rosi M�zeuma, barokk V�rosh�z�ja, k�ttorny� g�tikus Szt. Vencel-temploma �rdemel eml�t�st. Az Odera menti halastavak rendszere a v�ros �szaki fel�n folytat�dik. A tavak ment�n f�rdoz�si, t�boroz�si lehetos�g van. Lent a Loket-i �s a Karlstein v�r

7. Cesk� Budejovice D�l-Csehorsz�g szellemi �s gazdas�gi k�zpontja. A foter�n (lent) emelkedik a gigantikus barokk S�mson-d�szk�tja. H�res a h�romtorny� barokk V�rosh�za �p�lete, �s az 1785-ben �p�lt, szint�n barokk st�lus� p�sp�ki palot�ja. A Szent Mikl�s-d�m �s a mellette emelkedo 72 m-es, a v�ros jelk�p�t ad� renesz�nsz Fekete-torony szint�n eml�t�sre m�lt�. Kutna Hora volt z ez�st b�nya k�zpont, mellette van egy or�lt fo�r temploma, melyet emberi csontokb�l csin�ltatott (pl. a csill�rt, mely mindegyik emberi csontot tartalmazza, de olt�rt stb. is csin�ltatott)

8. Pilsen v�rosa a s�rgy�r�r�l �s a s�r, barna s�r�rol v�lt vil�gszerte h�ress�. Fotere (193 x 139 m) Csehorsz�g legnagyobb tere. Itt tal�ljuk az 1297-ben megkezdett, s 1497-ben befejezett g�tikus Szent Bertalan-ftemplomot, melynek tornya 103 m. H�res az 1963-ban megny�lt Serfozo M�zeuma, ahol az pilzeni serfoz�s t�rt�net�t ismerteti meg az odal�togat�. A turist�k �ltal legink�bb kedvelt, �s leggyakrabban l�togatott Csehorsz�gi f�rdok a Karlovy Vary (balra lent), Mariansk� Lo�zne, Frantiskovy L�zne h�romsz�g�ben tal�lhat� gy�gyf�rdok. Karlovy Vary Csehorsz�g legnagyobb �s legh�resebb f�rdoje. 83 forr�sa van, melybol 20 haszn�lhat�. Gejz�rk�nt, 12 m magasra felt�r forr�sa 74 �C-os. Percenk�nti hozama 2000 liter. Eros �sv�nyanyag koncentr�ci�j�, melynek gy�gyviz�t gyomor-, b�l-, epe-, m�j- �s allergi�s betegs�gek ellen haszn�lj�k.

9. Olomouc (Olm�c) 1378-ban emelt, g�tikus st�lus� V�rosh�z�nak legfobb nevezetess�ge, hogy benne foglaltatik Morvaorsz�g legnagyobb g�tikus vil�gi d�sze. H�res a Salm-palota 1747-ben �p�lt barokk, a XVI. sz�zadi Edelmann-palota renesz�nsz, Petraspalota g�tikus-renesz�nsz �s barokk st�lus�tv�zet �p�lete. A Szt. Vendel-sz�kesegyh�z, a p�sp�ki d�m 1883-90 k�r�l �p�lt ujj�, neog�tikus st�lusban a francia sz�kesegyh�zak mint�j�ra (fotere balra lent). Brno (Br�nn) Morvaorsz�g fov�rosa. A v�ros egyik nevezetess�ge a Petrov dombon emelkedo P�ter sz�kesegyh�z g�tikus �p�lete (jobbra lent), melynek k�rny�k�n a barokk p�sp�ki palota �s kanonokh�zak l�that�k. M�sik fontos jellegzetess�ge a Spielberg v�ra, mely eredetileg a morva orgr�fok sz�khelye volt, g�tikus st�lusban �p�lt, majd renesz�nsz st�lusban �p�tett�k �t kast�lly�. A v�r eml�km�zeumnak (magyar gyujtem�ny), k�pt�rnak ad otthont. Templomai k�z�l a Szent Tam�s-templom barokk st�lusban �jj��p�tett �p�lete emelkedik ki, melyet eredetileg az orgr�fok temetkez�si hely��l sz�ntak. M�sik jeles temploma a Szt. Jakab templom mely a v�ros legremekebb g�tikus eml�ke - a XIII. sz�zadb�l val�. A 92 m magas renesz�nsz tornya impoz�ns l�tv�nyt ny�jt.

10. Znojmo D�l-Morvaorsz�g itt halt meg Zsigmond kir�ly 1437 kar�csony�n. Szellemi ellenfele Husz J�nos kit meg�getett, de ut�na kit�rt a huszita felkel�s, h�res vez�re Ziska, a huszit�k egyik fontos k�zpontja T�bor v�rosa volt, balra lent. A lipanyi csat�ban 1434 legyozte oket �lete alkony�n . A pr�gai bevonul� csapatok egyik parancsnoka Hunyadi J�nos volt, kinek Zsigmond hal�la ut�n az egyik legnagyobb ellenfele (a t�r�k�n k�v�l) Giskra a volt huszita vez�r, ki a Felvid�ken rendezkedett be (Z�lyom). Pl. a losonci csat�ban H. j�nost is megverte

11. H�res vil�g�r�ks�gek is vannak Csehorsz�gban ilyen a k�t egym�s k�zel�ben l�vo Litomysl �s Lednice kast�lyok (fent). Telc k�z�pkori v�rosa lent balra, jobbra Trebic v�rosa, melynek zsid� negyede a k�z�pkori zsid�s�g szellemi k�zpontja volt

12. A tizenkilencedik szd. nagy zeneszerzo Smetana (Moldva) A huszadik sz�zad kiemelkedo �r�i Kundera balra, Hrabal lent jobbra �s h�res rendezo bar�tja J. Menzel (ok voltak a cseh Hern�di-Jancs� p�ros)