Környezetgazdálkodás 1.

1. Környezetgazdálkodás 1.

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Hulladékgazdálkodás. • A hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. • A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása. • A nem hasznosítható hulladékok megfelelő ártalmatlanítása.

3. A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése 1. termékek útján (teljes életciklus) • csomagolóanyag-felhasználás redukálása • hosszú élettartamú termékek • környezetbarát termék • a meghibásodott termék javítása 2. technológiák révén • hulladékszegény ún. tiszta technológiák alkalmazásával • termék helyettesítés • alapanyagok, technológia és üzemeltetés megváltoztatása • üzemen belüli visszaforgatás megvalósításával 3. fogyasztó révén - környezettudatos fogyasztói magatartás (oktatás, nevelés)

4. A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése Eszközei még – termelői oldalon • Közvetlen normatív szabályozás • Nyílt tiltás • Engedélyeztetési eljárás • Határérték felállítása • Közvetett gazdasági szabályozás • Adók, díjak • Támogatások • Piacteremtés DÍJAK: betétdíj termékdíj környezetterhelési díj igénybevételi járulék

5. A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS CÉLJA: • Hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása • Veszélyes összetevők elkülönített kezelése ezáltal a környezetterhelés csökkentése • A szelektív hulladékgyűjtés révén hulladékmennyiség csökkenés következtében az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása

6. A hulladékkeletkezés megelőzése, keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS MÓDSZEREI: • Házon, telken belüli gyűjtés • Közterületi hulladékgyűjtő sziget • Hulladékudvar • „szelektív-zsákos módszer” (általában papír, műanyag és zöldhulladék szelektív begyűjtés a hulladékgyűjtő rendszerbe illesztve, de attól elkülönítetten)

7. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSHázon, telken belüli gyűjtés Elhelyezés, kialakítás szempontjai • lehetnek családi házak, társasházak udvarán, kapunál, lépcsőházban, közös helyiségekben • jól megközelíthető • könnyen üríthető • könnyen tisztántartható legyen • ne akadályozza a lakókat

8. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSHulladékgyűjtő sziget Kialakítási követelmények: • Szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzet • Legalább három hasznosítható hulladékösszetevő elkülönített begyűjtése • A gyűjtősziget elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre. • Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető. • Az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvételét biztosítani kell!

9. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSHulladékudvar Hulladékgyűjtő udvar • az elkülönítetten (szelektíven) gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére • a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, és további kezelésre történő átadására.

10. SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSHulladékudvar A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők: • a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, • nagydarabos hulladék (lom), • a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, • nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, • a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

11. SZELEKTÍV GYŰJTÉS optimálisan elérhető visszagyűjtési arány: papírféleségeknél 60-70% műanyagoknál 30-40% fémeknél 80-90% üvegnél 60-70% textilhulladéknál 60-70% veszélyes összetevőknél 60% Szervesanyag tartalmú hulladékok (szelektív gyűjtését növelni kellene, hogy lerakás helyett a komposztálás, biogáz előállítás, fermentáció lehessen) HASZNOSÍTÁS A hulladék lehetséges hasznosítási módjai: Másodnyersanyag – ipari nyersanyag Energetikai hasznosítás égetés biogáz előállítás Egyéb pl.: talajban történő hasznosítás - tápanyagvisszapótlás A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása

12. A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználása az iparban vagy a szolgáltatásban – recycling előnyben részesítendő az újrafeldolgozás, azaz a hulladék anyagának az ismételt felhasználása – recovery ha nincs rá lehetőség, a visszanyerés a cél, azaz a hulladék valamely feldolgozható összetevőjének alapanyaggá alakítása – energy recovery vagy energetikai hasznosítása, azaz a hulladék energiatartalmának kinyerése végezhető Ezek megvalósításának előfeltétele a szelektív gyűjtés

13. A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása •Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása. • Figyelembe vehető hasznosítási eljárások: • fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása • oldószerek visszanyerése, regenerálása • oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása • fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása • egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása • savak vagy lúgok regenerálása • szennyezés csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése • katalizátorok összetevőinek visszanyerése • olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata • talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös

14. A hulladékok hasznosítás két módja anyagában energiatartalmának kinyerésével ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS Hulladékégetés = energetikai hasznosítás A viszonylag nagy égéshőjű hulladékok energiatermelő ártalmatlanítási módszere (Pl.: Bp-i égető - fűtés) Biogáz-előállítás Anaerob lebomlás CH4 és CO2 keletkezik Energetikai célokra hasznosítható biogáz képződik A hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása

15. A nem hasznosítható hulladékok megfelelő ártalmatlanítása LERAKÁS A hulladék ártalmatlanítása a hulladék környezetveszélyeztető, szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely megvalósítható a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagyis lerakással Hulladéklerakó követelményei: Műszaki védelemmel ellátott lerakómedence Csurgalékvíz elvezető Csurgalékvíz gyűjtő Ellenőrző rendszer Hídmérleg Kezelőépület, porta, iroda, mosdó

16. A nem hasznosítható hulladékok megfelelő ártalmatlanítása ÉGETÉS • Az égetés minősülhet ártalmatlanításnak, de hasznosításnak is, lényege a hulladék összetevőinek hőenergia közléssel történő megváltoztatása. • Az égési folyamat végeredményeként a képződő égéstermékek az eredeti hulladéktól teljesen eltérő tulajdonságúak lesznek: veszélytelenebbek és könnyebben kezelhetők • Előnye • jelentős térfogatcsökkenés • higiénikus eljárás a zárt rendszer miatt • keletkező hőenergia hasznosítható • megfelelő füstgáztisztítással a környezetre kevésbé veszélyes, mint a lerakásos ártalmatlanítás • Hátránya • a jelentős beruházási és üzemeltetési költség

17. Felhasznált források Szakirodalom: • Árvai J. (1993): Hulladékgazdálkodás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. • Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. • Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. • Környezetvédelmi Lexikon (1993): Akadémia Kiadó, Budapest. • Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja (2003): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya. Budapest. • KSH (2005): Környezetstatisztika Évkönyv 2003. Budapest. • Moser M., Pálmai Gy. (1992): A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó. • Nagy G. szerk. , Bulla M., Hornyák M., Vagdalt L. (2002): Hulladékgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, Széchenyi István Egyetem, Győr. Egyéb források: • 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény