Hulladékok rendezett lerakása Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

1. Hulladékok rendezett lerakásaDr. Dióssy Lászlóc. egyetemi docens

2. Hulladékok rendezett lerakása A rendezett lerakás definíciója • Rendezett lerakásról a települési szilárd, folyékony és iszaphulladékok esetében akkor beszélünk, ha a hulladékokat: • Az adott környezetvédelmi-közegészségügyi feltételrendszer betartásával, • Előre megszabott technológiai rendben, • Talajon, vagy talajban létesített természetes vagy mesterséges üregben helyezzük el.

3. Hulladékok rendezett lerakása A lerakás, mint ártalmatlanítási módszer A hulladékok lerakása az ártalmatlanítási módszerek közül a legtöbb hátránnyal jár hosszú távon. Az alábbi kép jól mutatja a lerakás, mint ártalmatlanítási megoldás helyét a hulladékkezelési megoldások hierarchikus sorrendjében.

4. Hulladékok rendezett lerakása A települési hulladéklerakón elhelyezhető hulladékok • A hulladékok tulajdonságai közül meghatározó a hulladék jellege, környezeti hatás szerinti besorolása: • Települési szilárd- és iszaphulladék; • Települési hulladékkal együtt kezelhető (lerakható) termelési hulladék; • Veszélyes hulladékok meghatározott anyagcsoportja.

5. A hulladéklerakás jogszabályi előírásai Új hulladéklerakó létesítésének jogszabályi követelményeit a jelenleg hatályos magyar jogrend szerint a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet írja elő. Hulladékgazdálkodásitervekkel való összhang Lerakásból kizárthulladékok § 20/2006. KvVM r. Egyes hulladéklerakókonelhelyezhető hulladékok Helykiválasztás szempontjai Hulladéklerakóbesorolása Helyszíni kizárások Védőtávolságok

6. Hulladékok rendezett lerakása Hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges engedélyek • A helyi hatóság (polgár- mesteri hivatal, jegyző) általkiadott engedélyek • telepengedély; • építési engedély. Lerakó legális üzemeltetése • A környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyek • környezetvédelmi engedély; • hulladékkezelési engedély; • egységes környezethasználati engedély; • vízjogi engedélyek.

7. Hulladéklerakók helykiválasztása A helykiválasztás szempontrendszere • A lerakó helyének kiválasztásánál elsősorban a hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, ennek során részletesen figyelembe kell venni: • a terület ökológiai adottságait, • a levegőtisztaság-védelmi, • a vízvédelmi, • a termőföld-védelmi, • a földvédelmi, • a természetvédelmi és tájvédelmi követelményeket;

8. Hulladéklerakók helykiválasztása A helykiválasztás szempontrendszere • az erdő és fásítás rendeltetésszerű használatának követelményeit, • a közegészségügyi előírásokat, • az ásványvagyon-védelmi előírásokat, • a területfejlesztési szempontokat, • a településrendezési terv önkormányzati rendelkezéseit, • az OTÉK általános érvényű előírásait.

9. A hulladéklerakók típusai A lerakásra kerülő hulladékok veszélyességének, környezetre (talajra, talaj- és felszíni vizekre, levegőre, élővilágra) való hatása alapján három alaptípusát (2 altípussal) különböztetjük meg: Inert hulladék lerakására szolgálóhulladéklerakó A kategória Nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B kategória Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B1b kategória Vegyes összetételű, jelentős szervesés szervetlen anyagtartalommal egyarántrendelkező, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B3 kategória Veszélyes hulladék lerakásáraszolgáló hulladéklerakó C kategória

10. Hulladéklerakó létesítéséből kizárt területek • Települési szilárd hulladéklerakó létesítésére nem minden terület alkalmas. A létesítésből kizárt területek: • Ivó-, gyógy- és ásványvíz-bázisok védőterületei; • Felszíni vizek 200 m-es sávja; • Árvízveszélyes és árvízvédelmi töttésen belül lévő területek (árterek); • Kiemelten védett természeti értékek előfordulási helyei (nemzeti parkok, barlangok); • Kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolt területek; • Repülőterek védőterületei.

11. Hulladéklerakásból kizárt hulladékok • Hulladéklerakóban TILOS lerakni az alábbi hulladékokat: • Folyékony hulladékok • Nyomás alatt lévő gázok

12. Hulladéklerakásból kizárt hulladékok • A lerakás körülményei között • Robbanásveszélyes; • Oxidáló; • Tűzveszélyes; • Maró-korrozív; • Fertőző hulladékot.

13. Hulladéklerakásból kizárt hulladékok • Hulladékká vált gumiabroncsot,- kivéve a kerékpár-abroncsot- ,az 1400 mm-nél nagyobb külsőátmérőjű abroncsot. Tilos lerakniaz aprított hulladék abroncsot is! • Előkezelés nélküli szennyvíziszapot

14. Hulladéklerakásból kizárt hulladékok • Bármely hulladékot, ha aznem felel meg az átvételikövetelményeknek. • Olyan vegyi anyagokat, melyekkutatási célokat szolgálnak,és ezért összetételük titkos,így hatásuk nem ismert.

15. A hulladéklerakók főbb létesítményei • A lerakó-telepek kötelező technológiai építményei a következők: • medencék vagy más alakú lerakó-tér, • aljzatszigetelési rendszer, • csapadék-és szivárgó-víz gyűjtő, ellenőrző, kezelő rendszer, • az üzemelés biztonságát szolgáló létesítmények, • kerítés, • védőerdősáv, • kommunikációs kapcsolat (telefon), • kár-és baleset-megelőzési, • kárelhárítási létesítmények, • a lerakó lezáró szigetelési és vízelevezetési rendszer, • hídmérleg, • a folyamatos ellenőrzést biztosító monitoring rendszer.

16. Hulladéklerakók szigetelése A szigeteléssel szemben támasztott követelmények • Vízzáróság; • Hőállóság 70 ºC-ig; • Depóniagázok szigetelése; • Süllyedések elviselése; • Depóniaterheléssel szembeni ellenálló képesség • Mechanikai; • Kémiai; • Biológiai; • Kiszáradással szembeni ellenálló képesség; • Mikroorganizmusok, rágcsálók, növényzet gyökerével szembeni ellenállóképesség; • Erózió- és fagyállóság; • Sérülés, rongálódás esetén javíthatóság.

17. Hulladéklerakók szigetelése Szigetelők csoportosítása anyagtípusok szerint A hulladéklerakó aljzatszigetelése lehet: Természetes szigetelés: olyan területre létesítik a hulladéklerakót, ahol atermészetes felső réteg szivárgási tényező tekintetében megfelel akövetelményeknek, pl. anyagos talaj. Természetes-mesterséges kombinációja Geoszintetikus szigetelés: természetes ásványi anyagokból készült, módosított szigetelőanyag. Általában bentonit és műanyag kombinálása. Természetes-geoszintetikus kombinációja Mesterséges anyagú szigetelés: különböző műanyagokból készült fóliák és lemezek.

18. INERT HULLADÉKLERAKÓ SZIGETELÉSE

19. NEM VESZÉLYES HULLADÉKLERAKÓ SZIGETELÉSE

20. VESZÉLYES HULLADÉKLERAKÓ SZIGETELÉSE

21. Hulladéklerakók alaptípusai a kialakítás módja szerint • A kommunális szilárd hulladékok deponálására szolgáló létesítményeket a hulladék elhelyezési módja szerint a következő csoportokba sorolhatjuk: • Gödörfeltöltéses módszer (felszínközelben kialakított depónia), • Védőgáttal kiemelt földmedence; • Hányószerűen kialakított depónia (dombépítéses módszer); • Lejtőoldalnak támaszkódó depónia (völgyfeltöltéses módszer). • Az adott lerakási módszer az adottságoktól, a megkívánt céltól, és a hulladékkezelési, stb. eljárásoktól függően igen széles skálán mozog és igen nehezen sorolható be valamilyen egyszerűsített rendszerbe.

22. Hulladéklerakók alaptípusai a kialakítás módja szerint Leggyakoribb Gödörfeltöltéses módszer Védőgátas földmedence Dombépítéses módszer Völgyfeltöltéses módszer

23. A hulladéklerakók alaptípusai Gödörfeltöltéses módszer A felszínközelben kialakított depóniagödröktájképileg a leginkább elrejthetők, esetenként ameglévő bányagödrök gazdaságosan kihasználhatók. Legfőbb hátránya ezen kialakítási módnak az, hogy a keletkező csurgalékvíz és az üzemeléssorán a nyitott részeken bejutó csapadékvíz elvezetése nehézkes, ill. a megoldás jelentőstöbbletberuházást igényel, a szabad kifolyás, elvezetés nem biztosított.

24. A hulladéklerakók alaptípusai Gödörfeltöltéses módszer A megépített aljzatszigetelő rendszer meghibásodása legjobb esetben is csak szektoriálisan határolható be, és nehezen lokalizálható. Utólagos javítás csak akkor lehetséges, ha már az építés során megteremtették annak lehetőségét, hogy egy figyelőrendszert és injektáló csöveket építsenek be. Előnyük, hogy a hulladékteher hatására bekövetkező süllyedés nem csökkenti a csurgalékvízgyűjtő-rendszer dréncsöveinek az esését, így annak kialakítása többlet földmunkát sem igényel, szemben a hányószerűen, dombépítési technológiával kialakított lerakókkal.

25. A hulladéklerakók alaptípusai Gödörfeltöltéses módszer Csapadék- és csurgalékvíz eltávolítása

26. Hulladéklerakók üzemeltetési terve • A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni. • Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell: • a)a hulladék átvételi szabályait és nyilvántartásának rendjét; • b)a hulladéklerakás technológiai rendjét; • c)a hulladéklerakó-gáz, a csurgalékvíz, a kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjét; • d)a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésének, valamint a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésének és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjét; • e)a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges létszámot és eszközöket.

27. Hulladéklerakók kárelhárítási terve • Mivel a hulladéklerakók potenciális veszélyforrást jelentenek a környezetre, az üzemeltetés feltétele, hogy a telephelyen rendelkezésre álljon a hulladéklerakó kárelhárítási terve. • Kárelhárítási terv készítésére kötelezettek a • Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül; • Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. • A kárelhárítási tervek részletes tartalmi követelményeit a 90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet szabályozza.

28. Hulladéklerakók kárelhárítási terve A terv készítésekor figyelembe veendő szempontok • Általános tartalom • A kárelhárítási tervek szerkezete • Műszaki leírás • Dokumentációk • A kárelhárítási tervek tartalma • Együttműködési terv; • Lokalizációs terv; • Kárelhárítási műveleti terv; • Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása.

29. Hulladékok rendezett lerakása A hulladéklerakókban végbemenő folyamatok • A települési hulladék lerakóhelyen lényegében öt leépülési fázis megy végbe, melyek időben egymást követik. • a lerakás után egy rövid aerob fázisban a hulladék szerves alkotói a még jelenlévő oxigénnel szén-dioxiddá és vízzé alakulnak át; • az első anaerob fázisban az erjesztő és acetáló baktériumok aktivitása megnő, folyékony zsírsavak, széndioxid, hidrogén keletkezik, a savas reakció felszabadítja a nehézfémeket; • az anaerob folyamat további lefolyása során megnő a metánképző baktériumok aktivitása; • a metánképződés stabilizálódik, a folyékony zsírsavak részaránya tovább nő; • a folyamat végén csak a nehezen leépülő szerves anyagok maradnak vissza, fokozatosan ismét nitrogén és oxigén diffundál az atmoszférából a depóniatestbe.

30. Környezetvédelmi követelmények A hulladéklerakók – még ha rendezett lerakóról is van szó – potenciális környezetszennyezők. Mivel a közvetlen befogadó közeg a talaj, elsősorban annak, ill. víztartalmának elszennyeződése jelent kiemelt kockázatot. Fennáll azonban a a felszíni vizek szennyezésének esélye is, ezen túlmenően a lerakók az élővilágra is jelentős hatással vannak. Rendezett körülmények között ezen hatások, ha nem is küszöbölhetők ki teljesen, de minimalizálhatók. Ennek érdekében azonban a lerakó tervezése, építése, üzemeltetése, utógondozása során fontos betartani a környezetvédelmi előírásokat.

31. Környezetvédelmi követelmények Csurgalékvíz kezelése Csurgalékvíz: a depóniatest alján összegyűlő, változó megjelenési formájú folyadék. Általában igen erősen szennyezett (magas KOI, nehézfém, TOC),vízbázisú oldat, kiülepedő és felúszó anyagokkal. Színe, szaga, szennyezettségeerősen függ a lerakott hulladéktól. „Víz”? Az angolszász terminológiacsak a csurgalék (leechate)elnevezést használja.

32. Környezetvédelmi követelmények Csurgalékvíz kezelése Új építésű hulladéklerakók esetében nem elégséges a visszalocsolás és azelpárologtatás, az elérhető legjobb technikát a különféle kezelési eljárásokjelentik. A csurgalékvíz-kezelő eljárásokat 4 nagy csoportba sorolhatjuk : Fiziko-kémiai eljárások: jellemzően szűrési folyamat. Mivel csurgalékvíz esetében oldatról van szó, RO-szűrés (reverz ozmózis)szükséges. Az RO-membránon csak a vízmolekulák juthatnak át. Kémiai oxidációs eljárások: a komplex szennyezőanyagok miatt csak nagyhatékonyságú oxidációs eljárások jöhetnek szóba (elektro-oxidáció,elektrokoaguláció (+ szűrés), ózon, UV, Fenton-oxidáció (Fe2+ + H2O2) Biológiai kezelés: eleveniszapos vagy biofilmes eljárások. Korlátozótényezője a csurgalékvíz biológiai bonthatósága (BOI-értéke). Acsurgalékvíz C/N/P értéke nem ideális, ezt figyelembe kell venni. Természetközeli kezelés: mesterséges ökológiai rendszerekbe (pl. nádas)történő bevezetéssel. A növények és a gyökereiken élő mikroorganizmusokvégzik a tápanyagfelvételt-és bontást.Nem egyenlő a természeti környezetbe való kihelyezéssel!!

33. Környezetvédelmi követelmények Lerakógázok kezelése Lerakógáz: a depóniatestben végbemenő biológiai folyamatok során képződő, főként metánból és szén-dioxidból álló gáz. A levegőnél könnyebb, ezért a a lerakó tetején gyűlik össze. Megfelelő rendszert kell kialakítani a lerakógázok kitermelésére és kezelésére, mivel a metán nem juthat a szabadba (erősen üvegház-hatású gáz). Legegyszerűbb módszer: a kitermeltlerakógázt el kell égetni („fáklyázás”). Amennyiben azonban a lerakógázokatgázmotorban égetjük el, az energiatartalmátelektromos árammá alakíthatjuk.

34. Környezetvédelmi követelmények A környezeti zajterhelés megakadályozása Az előírt védőtávolságokat be kell tartani A hulladéklerakón csak nappal szabad dolgozni! A hulladékok beszállítását úgy kell megtervezni, hogy lehetőleg a lakott területet kerülje el. Ha szükséges, zajvédő rendszert kell kiépíteni Időszakosan zajméréseket kell csináltatni: a zajterhelés a telekhatáron nem haladhatja meg az előírt értéket!

35. Hulladéklerakók monitoring rendszere A monitoring-rendszerek elemei A lerakónak a környezetre gyakorolthatását figyelő rendszer elemei A szigetelőrendszer működőképességének ellenőrzése Talaj-talajvíz-monitoring Levegő monitoring Csurgalékvíz-monitoring Lerakógáz-monitoring Mechanikai változások megfigyelése

36. Környezetvédelmi követelmények Talajvíz-monitoring rendszer kialakítása A talajvíz szintjének, szennyezőanyag-tartalmának folyamatosnyomonkövetésére figyelőkút-rendszert kell kiépíteni. Depóniatest Csurgalékvíz-kezelő Javasolható elhelyezés: Figyelőkutak Talajvíz áramlási iránya

37. „Búcsú az elavult hulladéklerakóktól” Húszéves felkészülési és modernizációs program végére pontot tehetünk 2009 július 16-án, amikor elérkezik a korszerűtlen települési szilárd hulladéklerakók bezárásának végső határideje. - Hulladéklerakók bezárása: 2006-ban 4 2007-ben 21 2009-ig 135 • A korszerű új lerakókból 72 van a tervek szerint 2012-re további 5 nyílik .

38. Összefoglalás A hulladéklerakás előnyei • Viszonylag olcsó megoldás, így a kistérségek számára megfizethető alternatívát jelent; • A hulladéklerakók üzemeltetése jól megszervezhető, aránylag kis költségvetéssel üzemeltethetők; • Üzemeltetésük nem igényel bonyolult logisztikai szervezést; • Magyarországon az állam által környezetgazdaságilag leginkább támogatott ártalmatlanítási módszer.

39. Összefoglalás A hulladéklerakás hátrányai • A felhalmozott hulladék eltemetése idejétmúlt megoldás, a minimalizálásra kellene törekedni; • A lerakott hulladékok egyes típusainak (bizonyos műanyagoknak) lebomlási ideje 1000 éves nagyságrendű folyamat; • Az eltemetett hulladékok energiatartalma nem hasznosul; • A lezárt hulladéklerakók rekultivációja, utógondozása és tájba illesztése igen költséges; • A szigetelőréteg sérülése esetén veszélyt jelentenek a talajra és a felszín alatti vizekre; • A lerakott biohulladékok és nagy energiatartalmú hulladékok (pl. fa, papír) eltemetése pazarlás, energia és értékes komposzt lenne ezekből kinyerhető.