Sáringer Gyula 1 és Kenyeres Zoltán 2 1 PE Georgikon Kar, Keszthely, Deák. F. u. 16.

1. Csípőszúnyog imágó-együttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata populációdinamikai nézőpontból a Balaton térségében, 2006-ban Sáringer Gyula1és Kenyeres Zoltán2 1 PE Georgikon Kar, Keszthely, Deák. F. u. 16. 2 Tapolca, Deák F. u. 7.

2. A balatoni csípőszúnyog kutatások 2006-os célkitűzései: • a csípőszúnyog fajok populációdinamikájának vizsgálata (a) a lárvatenyésző-helyek egy adott partszakaszon történő térképezésével; (b) a csípőszúnyog imágó-együttesek vizsgálatával • az imágók vonatkozásában a lokális denzitás-változások összevetése az országos adatokon alapuló fajspecifikus fenológiai jellemzőkkel • a gyérítések lokális együttes-dinamikában játszott szerepének vizsgálata

3. Módszerek: • lárvatenyészőhely-térképezés • lárva-együttesek kvalitatív és kvantitatív vizsgálata • imágó-együttesek mintavételezése gyérített és kontroll területeken

4. Eredmények (1) • Megtörtént 128 kiemelt jelentőségű csípőszúnyog-tenyészőhely részletes mintavételézése, a háttér-változók és az együttesek szerkezeti jellemzői közötti korrelációk feltárására alkalmas adatgyűjtéssel [lárvasűrűség, földrajzi koordináta, víz pH és hőmérséklet, mélység, átlátszóság, fedettség, árnyékoltság, megnevezhető növénytársulás, legjellemzőbb vízi, vízparti, mocsári, mocsárréti növényfajok rögzítése]

5. Eredmények (2) • A mintavételek során 16 csípőszúnyog faj lárvájának, illetve bábjának jelenlétét mutattuk ki. • 6 faj részesedése lépte túl, ill. közelítette meg a 10 %-ot. • A minták fajösszetétele és a mennyiségi viszonyok a korábbiaknak megfelelően alakultak.

6. Eredmények (3) • A csípés közben gyűjtött egyedek 14 fajhoz tartoztak. • A korábbi tapasztalatoknak megfelelően a gyűjtött anyag túlnyomórészt (89,6 %-ban) a három domináns faj [Ochlerotatus sticticus: 40,90%; Aedes vexans: 26,49%; Ochlerotatusannulipes: 22,22%] egyedeiből állt.

7. Eredmények (4) • Az imágó-együttesek szerkezetére vonatkozó eredményeket települések szerinti bontásban vizsgálva (pl. Balatonfüred, Paloznak, Örvényes) megállapítható volt, hogy azok mind az összdenzitás, mind a fajösszetétel és diverzitás tekintetében leképezik a mintavételi pont térségében jellemző élőhely-struktúra méret és jellegbeli paramétereit.

8. Eredmények (5) • A települések szerinti bontásban megjelenített diagramokon kirajzolódnak a gyérítési időpontok. • A fajspecifikus populáció-dinamikai jellemzők jóval markánsabban jelennek meg az összevont adatokon alapuló diagramok esetében.

9. Ochlerotatus sticticus • Egész évben jelentős részesedéssel bírt a csípőszúnyog-együttesek összdenzitásában. • 2006-os fenológiai diagram ~ országos adatokra épülő fenológiai diagram (Tóth 2004) / különbség: a gyérített területen végzett mintavételezés miatt nem csak a természetes dinamika, hanem a gyérítések hatása is kirajzolódik. • Az imágó júliusi rajzáscsúcsa (Tóth 2004) 2006-ban nem látszott.

10. Ochlerotatus annulipes • Nagy egyedszámmal a kora nyári csípőszúnyog-rajzások idején van jelen. • Hosszú élettartama miatt egyedeit csökkenő egyedszámban augusztus végéig gyűjtöttük. • A populáció-dinamikában itt is jelentős szerepet játszott a gyérítés.

11. Eredmények (6) • Az Aedes vexans esetében a O. sticticus fajhoz hasonló dinamikát tapasztaltunk, még szorosabb összhangban az országos adatokra épülő fenológiai jellemzőkkel. • A Coquillettidia richiardii esetében is feltárhatók voltak a faj fenológiai jellemzői. Jelenléte továbbra is erősen alárendelt (a faj egyes időszakokban a csípés közben gyűjtött anyagok 70%-át adta). • Hasonló, bár mérsékeltebben kifejezésre jutó jelenség figyelhető meg az Aedes cinereus fajnál. • A további kimutatott fajok - mintákbeli alacsony egyedszámuk miatt - populáció-dinamikai értékelésre nem voltak alkalmasak.

12. Összegzés (1) 2006-os eredményeink is azt mutatják, hogy (1) a feltárt tenyészőhelyek kiterjedése párhuzamba állítható a imágó-együttesek területi eltéréseivel, (2) a lárva- és imágó-együttesek fajösszetétele, mennyiségi viszonyai, éves dinamikája - az ökológiai környezet által meghatározottan - szélsőséges értékek között fluktuál. A biológiai és a kémiai inszekticides kezelések időpontját és helyét csak rendszeres tenyészőhely-térképezés, lárva-mintavételezés és imágósűrűség-mérések alapján lehet meghatározni.

13. Összegzés (2) A fentiek megvalósulása esetén elérhetővé válnak a közös célok: • a környezetterhelés minimalizálása; • a természeti értékek védelmének maximalizálása • a kezelésekkel kapcsolatos ráfordítás minimalizálása; • a kezelések országos szintű gazdasági hatásokat is magában hordozó céljainak megvalósulása.

14. Munkacsoportunk további tagjai: • Dr. Tóth Sándor • Bauer Norbert • Sáringer-Kenyeres Tamás Köszönjük a Balaton Fejlesztési Tanácstámogató hozzáállását!