1 / 23

Kormány és közigazgatás a polgári korban

Kormány és közigazgatás a polgári korban. Képes György előadása. A mai előadás témakörei:. A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben A magyar polgári közigazgatás történetének vázlata az 1848-as alkotmány a neoabszolutizmus időszaka a dualizmus kora a két világháború közti időszak

july
Download Presentation

Kormány és közigazgatás a polgári korban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kormány és közigazgatása polgári korban Képes György előadása

  2. A mai előadás témakörei: • A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben • A magyar polgári közigazgatás történetének vázlata • az 1848-as alkotmány • a neoabszolutizmus időszaka • a dualizmus kora • a két világháború közti időszak • A kormány szerkezete, felépítése • Kormányzati és közigazgatási hatáskörök, funkciók • A kormányzati felelősség • jogi felelősség • politikai felelősség, a „bizalmatlanság” • A Legfőbb Állami Számvevőszék

  3. A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben • végrehajtó hatalom • törvények végrehajtása („alárendelt szerep”) • operatív irányítás (rendeletek, hatósági ügyek) • végrehajtó hatalom a közép- és koraújkori államban • király, királyi udvar [feudális kor] • országos és udvari méltóságok [feudális kor] • központi szervek (kir.tanács, kancellária, kamara) • dikasztériumok [abszolutizmus, modern kormányzat és közigazgatás kezdetei!]

  4. A közigazgatás felépítése KÖZIGAZGATÁS ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI TERÜLETI TESTÜLETI MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG HELYI HELYHATÓSÁG

  5. 1848: a parlamentnek felelős kormányzás létrejötte • Alkotmányos monarchia – 1848: 3. tc. 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak.

  6. Az 1848: 3. tcfőbb szabályai (újításai) • A kormány a parlamentnek felelős • jogi felelősség (impeachment) • politikai felelősség • Kinevezések (miniszterelnök, miniszterek) • A kormány megnevezése: ministerium, amely osztályokból áll • A „ministerium” a dikaszteriális szervek jogutódja (helytartótanács, kancellária és kamara hatásköreit veszi át)

  7. A kormány1848-ban • Miniszterelnök: gr. Batthyány Lajos • Tárcák („osztályok”), miniszterek: • belügy: Szemere Bertalan • országos pénzügy: Kossuth Lajos • közmunka, közlekedés és hajózás: gr. Széchenyi István • földművelés, ipar és kereskedés: Klauzál Gábor • vallás és közoktatás: br. Eötvös József • igazságszolgáltatás és kegyelem: Deák Ferenc • honvédelem: Mészáros Lázár • király személye körüli miniszter: hg. Esterházy Pál

  8. A közigazgatás egyéb szintjei1848-ban • Államigazgatás területén: nincs változás • Önkormányzatok területén: • Rendi önkormányzatok elvileg megszűnnek • Ideiglenes (átmeneti) szabályok a volt feudális önkormányzatok igazgatására • Municipialista–centralista vita nem megoldott • A közigazgatás polgári átalakulása befejezetlen

  9. Közigazgatás a neoabszolutizmus korszakában • Megszűnik Mo. önállósága, nincs magyar kormány • Központi szerv: helytartótanács (helytartó) • Helytartótanács 5 osztálya (kerülete), élén: „alelnök” • Buda • Pozsony • Sopron • Kassa • Nagyvárad • Alsóbb szintek • megye (megyefőnök, 42 db) • járás (szolgabíró, 244 db)

  10. Kormány és közigazgatása dualizmus korában 1. • 1867. évi 8. törvénycikk a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a király nevezi ki • 1867. évi 12. törvénycikk Magyarország és Ausztria viszonya, a közös ügyek rendszere • közös ügyek (és közös érdekű ügyek) • delegációk és közös minisztériumok létrejötte • magyar kormány hatáskörének szűkítése

  11. Kormány és közigazgatása dualizmus korában 2. • Kormány felépítése: • "ministerium" helyett minisztertanács • osztályok helyett minisztériumok (szaktárcák) • szakminisztériumok (szaktárcák) élén miniszterek állnak • tárca nélküli miniszterek • horvát-szlavón-dalmát ügyek (1868-1917) • 1917: 11. tc. tárca nélküli miniszterek a békés átmenet előkészítésére (népjólét, közélelmezés, átmenetgazdaság, választójog-ügy) • államtitkárok - eredetileg a miniszterelnöki hivatal vezetője - 1917: politikai államtitkár

  12. Kormány és közigazgatása dualizmus korában 3. • 1869: 4. tc.: a közigazgatás és a bírói hatalom szétválasztása • Államigazgatást a kormány alá rendelikHatáskörelvonás a vármegyéktől (együtt azok polgári átalakulásával) • 1. lépés: centralizáció • 2. lépés: dekoncentráció • Polgári önkormányzatok kiépülése • 1870-72: törvényhatóságok, községek, Buda-Pest tv.hatóság(törvényhatósági bizottság létrejötte a vmegyei kgy helyett) • 1886: törvényhatóságok és községek újabb szabályozása

  13. Kormány és közigazgatásaz első világháború után • Az alkotmányos konstrukció nem változik. • Megszűnik a Monarchia, nincsenek többé közös ügyek, közös miniszterek • A kormányzó nevezi ki a miniszterelnököt, a miniszterelnök előterjesztésére pedig a minisztereket • Új miniszteri posztok • 1920: kisgazda és nemzetiségi kisebbségi tárca nélküli miniszter • 1938: felvidéki miniszter • 1940: közellátásügyi miniszter • 1942: nemzetvédelmi propagandáért felelős tárca nélküli miniszter

  14. A kormány felépítése • Minisztertanács • miniszterek tanácskozó szerve • politikai irányvonal meghatározása • Miniszterelnök („primus inter pares”) • Miniszterelnökség • kormány adminisztrációjának intézése • tárcák közötti koordináció • közvetlenül alárendelt szervek irányítása • miniszterelnök munkájának támogatása • Miniszterek • Minisztériumok (szakigazgatás irányítása)

  15. A kormány hatáskörea polgári korban • A kormány a végrehajtó hatalom országos központi szerve • Hatáskörei: • király (kormányzó) döntéseinek előkészítése, ellenjegyzése • törvényelőkészítés • kormányzás = végrehajtó hatalom megszervezése, irányítása, felügyelete • rendeletalkotás • egyedi hatósági ügyek intézése (kivételes, általában alsóbb közigazgatási szervek végzik) • bíráskodás fegyelmi és egyes kihágási (pl. jövedéki) ügyekben

  16. Példák szakigazgatásraa polgári államban • Rendvédelem • 1848. honvédség (1867-től korlátozott) • 1872. rendőrség (önkormányzatokhoz kapcs.) • 1881. csendőrség • Közegészségügy és szegényügy • belügyi igazgatáshoz kapcsolódik • államigazgatási és önkormányzati feladatok • Pénzügy • 1867. pénzügyőrség • 1889. királyi pénzügyi igazgatóság

  17. A kormányzati felelősséga polgári államban 1. • Jogi felelősség • hivatali minőségükben (miniszterként) elkövetett törvénysértésért áll fenn • alsóház általános szótöbbséggel helyezi őket vád alá • felsőház által tagjai sorából választott 36 főből az érintettek (képviselőházi biztosok ill. miniszter) által levont -12 -12 fő után megmaradó 12 tag ítélkezik felettük

  18. A kormányzati felelősséga polgári államban 2. • Politikai felelősség • Lényege: "a miniszter eljárását a politikai helyesség és célszerűség szempontjából ítélik meg" (Csekey István) • A miniszternek a kormányzásban azt a politikát kell követnie, amelyet a képviselőház többsége helyesnek tart. • Politikailag tehát nem azért felelős a miniszter, mert jogellenesen cselekedett, hanem mert a parlamenti többség megítélése szerint helytelenül járt el.

  19. A kormányzati felelősséga polgári államban 3. • Politikai felelősség • szokás: többségi párt jelöltje a miniszterelnök (kivétel: darabontkormány, 1905-06) • miniszterek jogai: • az országgyűléssel közvetlenül érintkeznek, mindkét házban megjelenhetnek, felszólalhatnak • szavazati joguk csak akkor van, ha a ház tagjai • miniszterek kötelezettségei: • kötelesek az országgyűlés bármelyik házának kívánságára az ülésben megjelenni • felvilágosítást adni • kérdésekre, interpellációkra válaszolni • a vonatkozó hivatalos iratokat bemutatni

  20. A kormányzati felelősséga polgári államban 4. • Bizalmatlanság • Parlamenti szokásjogban alakul ki: • bármely miniszter, vagy akár a kormány egésze ellen is kezdeményezhető • bizalmatlansági szavazással vagy valamely fontos kérdésben a kormánytag leszavazásával történhet • eredménye: az érintett lemond a hivataláról • ha nem mond le, az országgyűlést azt elvben kikényszerítheti, pl. a költségvetés elutasításával, mert ha ezek után is eljár, akkor törvénysértést követ el, akkor pedig jogi felelősségrevonásnak van helye (Csekey István)

  21. A kormányzati felelősséga polgári államban 5. • Bizalmatlanság a magyar történelemben • Dualizmus korában: rengeteg kormánybukás (inkább erkölcsi alapon, mint a politikai többség elvesztése okán, pl. Lónyay Menyhért 1874) • 1903. novemberben napirendi szavazás során a kormánypárti képviselők egy része az ellenzékkel szavaz, emiatt Khuen-Héderváry Károly lemond (kvázi bizalmatlanság) • 1905. június: Fejérváry-kormány idején ellenzéki többség van, rögtön ki is fejezi bizalmatlanságát, de a miniszterelnök a király támogatását élvezve mégis egy évig kitart • 1938. november 23. bizalmi szavazás Imrédy Béla kormánya ellen; a képviselőház 115:94 arányban leszavazza Imrédyt, aki azonnal lemond, de Horthy nem fogadja el a lemondást, mert a németek ragaszkodnak a személyéhez (végül azzal sikerül a németeket meggyőzni, hogy Imrédy egyik dédszülője (!) zsidó volt, és 1939. februárban bukik meg Imrédy).

  22. A kormányzati felelősséga polgári államban 6. • Legfőbb Állami Számvevőszék • A parlament költségvetési ellenőrző szerve • 1870: 18. tc. hozza létre • elnökét az országgyűlés 3 jelöltje közül a király nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével • tagjait kizárólag az országgyűlés mozdíthatja el hivatalából • a kormánytól független, önálló hatóság • a költségvetésben foglaltak betartását, a kormány gazdálkodását ellenőrzi, a zárszámadást készíti elő

More Related