ISMERETELMÉLET

1. ISMERETELMÉLET

2. Kollokvium • Előadások: • http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html • Ismeretelmélet • Tankönyv: • Forrai G., Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002.

3. Ismeretelmélet • Episztemológia: • a tudás mibenlétének és feltételeinek tana • epistēmē: tudás (↔ doxa: vélemény) • Főbb kérdései: • Mi a tudás? • Mennyire megbízhatóak ismeretszerző eszközeink? (szkepticizmus) • Hogyan igazoljuk hiteinket? • Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek)

4. I. A tudás A tudás fajtái: • Tudás ismeretség (acquaintance) által: • „Sanyika ismeri Béla bácsit.” • „to know” = „tudni”, „ismerni” • Képesség-tudás: • „Sanyika tud biciklizni.” • Propozícionális tudás: • „Sanyika tudja, hogy a méz a felső polcon van.” • p: „A méz a felső polcon van.” ↔ • S: Sanyika ↔„A méz a felső polcon van.”

5. A feladat • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha … • Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen? • Elégséges és szükséges feltételek • Ellenőrzés: gondolatkísérletekkel

6. 1. megoldási kísérlet • Feltétel: • Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. • Definíció: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • (azt) hiszi, hogy p.

7. 1. megoldási kísérlet • Feltétel: • Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy egy kijelentés igaz. • Definíció: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • (azt) hiszi, hogy p. • Ellenőrzés: • Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ↯

8. 2. megoldási kísérlet • Feltétel: • Tudni csak igaz dolgot lehet. • Definíció: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • hiszi, hogy p, • p igaz.

9. 2. megoldási kísérlet • Feltétel: • Tudni csak igaz dolgot lehet. • Definíció: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • hiszi, hogy p, • p igaz. • Ellenőrzés: • Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag atomos szerkezetű. ↯

10. 3. megoldási kísérlet • Feltétel: • A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik. • Definíció: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • p igaz, • S hiszi, hogy p, • S igazoltan hiszi, hogy p.

11. Platón, Theaitétosz • „Ezt a kijelentést halottam már valakitől, Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut eszembe. Méghozzá azt mondotta: a megindokolt igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan viszont kívül esik a tudáson; s aminek nincs meg a maga indoka, az nem is tudható ─ még pontosan így is fejezte ki magát ─, aminek pedig megvan, az tudható.” (201 d) • „De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra.” (210 d)

12. Az igazolás erőssége • Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között? • Infallibilizmus: • Az igazolásból következik az igazság. • Hamis, de igazolt hit nem lehetséges. • Fallibilizmus: • Az igazolásból nem következik az igazság. • Hamis, de igazolt hit lehetséges.

13. Infallibilizmus • A tudás infallibilista definíciója: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • S hiszi, hogy p, • S (infallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. • Nem létezik hamis tudás. • Probléma: A definíció túl erős; a szkeptikus érvek miatt nem létezne tudás. • Nincs tévedhetetlen bizonyítékom róla, mégis tudom, hogy most előadást tartok.

14. Fallibilizmus • A tudás fallibilista definíciója: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • p igaz, • S hiszi, hogy p, • S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p. • Probléma: Gettier-probléma • Anna azt hiszi, hogy egyik kollégájának Fordja van, mert épp most látta Bélát kiszállni egy Fordból, stb. Bélának azonban tegnap ellopták a Fordját. Cecilnek viszont van egy Fordja, amiről Anna nem tud.

15. A tudás módosított definíciója • Definíció: • S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha • p igaz, • S hiszi, hogy p, • S (fallibilisen) igazoltan hiszi, hogy p, • ……………………. • Mi álljon a kipontozott helyen? • Mi az, ami a hit és az igazság közötti szakadékot képes áthidalni?

16. Három javaslat • Megdönthetőségelmélet: • Az igazolás megdönthetetlen, azaz nincs olyan igaz kijelentés, ami keresztülhúzná az igazolást. • pl. Van ilyen kijelentés: „Béla Fordját ellopták.” • Oksági elmélet: • A hit megfelelő oksági lánc révén ered abból a tényből, amely a hitet igazzá teszi. • pl. Cecil Fordja és Anna hite között nincs megfelelő oksági lánc. • Kontrafaktuálisok: • Ha p nem volna igaz, S nem hinné azt, hogy p. • Ha p igaz volna, S akkor is azt hinné azt, hogy p. • pl. 4. nem teljesül, mert ha Cecilnek nem volna Fordja (és minden egyéb változatlan maradna), Anna továbbra is azt hinné, hogy egyik kollégájának Fordja van.

17. Kontrafaktuálisok • A □→ B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet • „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz • „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis • Lehetséges világok: @ v1 v2 … • A □→ B igaz: • ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A □→ B üresen igaz), vagy • ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban B is igaz (A □→ B nem üresen igaz).

18. II. Szkepticizmus • szkeptomai: „megvizsgálok” • A szkepszis értelmezései: • Pozitív tanítás • Semmit sem tudhatunk. • Egy bizonyos területre vonatkozóan nem tudhatunk. • Tudásigényünkkel szemben megfogalmazott kihívás • Honnan tudod …?

19. Történeti áttekintés • Pürrhoni szkepticizmus • Pürrhon (i.e. 365-275): az ítéletek felfüggesztése (epokhé) az ataraxia érdekében • „A szkepticizmus az a művészet, amely minden lehetséges módon szembeállítja egymással a megjelenő és az elgondolt dolgokat, amelyből az egymással szemben álló dolgok és érvek egyenértékűsége miatt először a visszafogottsághoz, azután a lélek megnyugvásához jut el.” (Sextus Empiricus) • Akadémiai szkepticizmus • mérsékeltebb irányzat • A valószínűbb elméletet kell elfogadni. • Descartes • szkeptikus argumentumok

20. A módszertani és a problematikus szkepticizmus • Descartes, Elmélkedések, 1641 • Szkeptikus érvek: • érzéki csalódás • álomargumentum • démonargumentum • Descartes: módszertani szkepszis • A kételkedés csupán módszer a bizonyosság elérésére. • Problémák: • A bizonyosság pszichológiai állapot, amely független hiteink helyességétől. • Karteziánus kiindulópont: Az ismeretelmélet kiindulópontja a privát tudat adata. • Descartes után: problematikus szkepszis • A szkeptikus érvek megoldásra váró feladatok.

21. Szkeptikus érvek • Tévedésen alapuló érvek: • Néha tévedünk abban, hogy tudunk valamit. • Ilyenkor tévedésünknek nem vagyunk tudatában. • Most honnan tudjuk, hogy nem tévedünk-e? • Hipotézisen alapuló érvek: • Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben szisztematikusan tévedünk. • Ilyenkor a helyzetünknek nem vagyunk tudatában. • Most honnan tudjuk, hogy nem vagyunk ebben a helyzetben? • Pl. álomargumentum, démonargumentum, agyak a tartályban • Az észlelés közvetett elméletén alapuló érvek • A külvilágról közvetetten, ideák segítségével szerzünk tudomást. • Honnan tudjuk, hogy az ideáinkat a megfelelő tárgyak okozzák? • Honnan tudjuk, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nem észleljük őket?

22. Lehetséges válaszok • Bagatellizálás • A filozófiai szkepszisnek nincs köze a gyakorlati élethez. • Direkt cáfolat • Descartes: Cogito ergo sum; ma kevesen járják ezt az utat. • Hamis premissza kimutatása • Pl. az észlelés közvetett elméletének elvetése • A valóság átértelmezése • Pl. Berkeley: az anyag nem létezik • fenomenalizmus: az anyagi tárgyak érzetadatokból álló konstrukciók • behaviorizmus: a mások elméi viselkedési diszpozíciók • A tudás fogalmának átértelmezése • Pl. a tudás infallibilista definíciójának elvetése

23. III. Igazolás • Igazolhatók-e hiteink? • Regresszus-érv: az igazolás nem lehetséges • Minden hitünk más hiteink segítségével igazolható. • Az igazolás fa-szerkezetet mutat. • A fa egyes ágai vagy • igazolatlan hitekben végződnek, vagy • végtelenül folytatódnak, vagy • visszakanyarodik már említett hitekhez, vagy • alapvető hitekben végződnek. • a., b. és c. esetben hitünk nem igazolt. • Alapvető hitek nem léteznek. • Tehát egyetlen hitünk sem igazolható.

24. Igazoláselméletek • Az igazoláselméletek a regresszus-érvre adott lehetséges válaszok alapján csoportosíthatók: • Internalista igazoláselméletek: nem lépnek túl S hiteinek körén • fundácionalizmus: 5.-t támadja • koherentizmus: 2.-t támadja • Externalista igazoláselméletek: túllépnek S hiteinek körén • megbízhatóságelmélet: 1.-t támadja

25. Fundácionizmus • Kétfajta hit: • nem alapvető hitek (épület váza) • alapvető hitek (épület alapja) • Az igazolás fundácionista definíciója: • S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha • S hite p-ben alapvető hit, vagy • S hite p-ben alapvető hitre épül.

26. Fundácionizmus • Melyek az alapvető hitek? • Infallibilis (korrigálhatatlan) hitek: a bennük való hit garantálja az igazságukat • klasszikus empiristák: az észlelés közvetlen tárgyaira vonatkozó hitek („Most piros ideával rendelkezem.”) • Descartes: cogito • Fallibilis (korrigálható) hitek: a bennük való hit nem garantálja az igazságukat • „önmagától adódó” kijelentések: szükségszerű, hogy igazságuk esetén higgyünk bennük („Nagyon fáj a fejem.”)

27. Koherentizmus • Csak egyfajta hittípus létezik. • Az igazolás nem fa-szerkezetű: egy hit igazoltságát a többi hithez fűződő viszonya adja. • Koherencia: ellentmondásmentesség + sűrűn átszőtt deduktív és induktív következések • Az igazolás globális jelleget ölt • Az igazolás koherentista definíciója: • S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha • S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

28. Megbízhatóságelmélet • Az internalista elméletek problémája: • Hiteink igazsága nem hozzáférhető a számunkra. • Externalista elmélet: • Az igazolást az igazság révén határoztuk meg. • Megbízható folyamatok: • észlelés, következtetés, stb. • Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója: • S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha • S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

29. Érzékelés (sensation): a külvilág ingereinek érzékszervi rögzítése és idegi továbbítása az agy felé érzéklet: vörös fény Észlelés (perception): az érzékletek magasabb szintű integrációja az agykéregben észlelet: paradicsom IV. Érzékelés és észlelés

30. 1. Érzékelés • Az érzékleti modalitások és abszolút küszöbeik:

31. 2. Észlelés • Funkciói: • Felismerés: a tárgyaknak egy kategória alá rendelése (Ez egy autó) • Lokalizáció: a tárgy távolságának és mozgásának észlelése (Az autó balról közeledik) • Konstanciák: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó ingerek között

32. figura és háttér csoportosítás proximitás hasonlóság zártság jó folytatás Lokalizáció

33. Lokalizáció • távolságészlelés távolsági jelzőmozzanatokkal • monokuláris: • relatív nagyság • takarás • relatív magasság • perspektíva • mozgásparallaxis http://hps.elte.hu/~gszabo/Powerpoint/parallaxis.AVI • binokuláris: • parallaxis • diszparitás • textúragradiens

34. Lokalizáció • mozgás észlelése • stroboszkopikus mozgás • indukált mozgás • valódi mozgás • szelektív adaptáció és mozgási utóhatás

35. Felismerés • Korai szakasz: a tárgy leírása primitív alkotórészekkel • vonásdetektorok, geonok • Késői szakasz: a tárgy leírásának összehasonlítása a tárgyaknak az emlékezetben őrzött leírásával • egyszerű és visszacsatolt hálózatok • A kontextus szerepe • kétértelmű ábra • időbeli kontextushatás

36. Konstanciák • világosság- és színkonstancia • a tárgy és a háttér viszonyán múlik • alak és helykonstancia • észlelőrendszerünk az észleletből levonja a saját mozgásunkat • nagyságkonstancia: • a nagyság-távolság invariancia • illúziók (holdillúzió, Ames-szoba)

37. Az észlelés és tárgyai • Észlelési aktus: • észlelés tárgya + észlelési tapasztalat • Az észlelés tárgya és az észlelési tapasztalat független egymástól. • a váza és tulajdonságai • illúziók és hallucinációk • http://www.brl.ntt.co.jp/IllusionForum/basics/visual/index-e.html • http://www.latashonapja.hu/optikai_csalodasok.htm

38. Müller-Lyer-illúzió

39. Zöllner-illúzió

40. Poggendorf-illúzió

41. Hering-illúzió

42. Herman-rács

43. Alakváltó ábrák

44. Lehetetlen ábrák