MÉDIAHATÁS- ÉS BEFOGADÁS VIZSGÁLATOK MANIPULÁL-E A MÉDIA?

1. MÉDIAHATÁS- ÉS BEFOGADÁS VIZSGÁLATOK MANIPULÁL-E A MÉDIA? Közreműködők: Bácskai Orsolya Avar Péter Riskó Lilla Fülöp László Budapest, 2008. december 5.

2. Bizonyításra váró kérdések • Képes-e a média manipulálni az embereket, azaz képes-e őket anélkül befolyásolni, hogy a befolyásolási szándék tudatában lennének? • Ki vagyunk-e szolgáltatva a média „hatalmának”? • A média vagy a közönség befolyásolja-e nagyobbmértékben a másikat?

3. Anthony Pratkanis és Elliot Aronson Kutatása Statisztikai adatok (USA) 1220 állomás 9871állomás 11328 482 1550 h/év televíziózás 1160 h/év rádiózás 180 h/év újság, magazinolvasás

4. MÉDIA • Mindennapjaink szerves része • Információnk legfőbb forrása • Minden helyszínen jelen van • Globális Tájékoztatás Megfontoltan dönt Cél Cél Befolyásolás Kommunikátor akaratának Megfelelően változik a véleménye és a viselkedése

5. A médiahatás-kutatás kontextusa • 1970 Nyugat-Európa közösségi rádiós mozgalom Médiapesszimista Média káros hatással a társadalomra Médiaoptimista Média elviszi a tudást, az ízlést és a morált az otthonokba

6. A média hatásának kérdése az alábbi kontextusokban Merülhet fel • Hírközlés • Médiaerőszak • Gyűlöletbeszéd • Pornográfia A média hatását vizsgáló kutatások fókuszában a televízió állt. • A modern média kedvelt témája a politikai vagy politikus antiutópiáknak is: • 1949 George Orwell 1984 című regénye • 1997 Amikor a farok csóválja • 1998 Truman-show

7. A lövedékelmélet (bullet theory) • 1920-as, 30-as években uralkodó elmélet • Injekcióstű-modellnek is nevezik • hitleri Németország, sztálini Szovjetunió (propaganda) • 1938. Orson Welles – Világok harca című rádiójátéka • A médiának nagy a közvélemény- és közviselkedés-formáló • hatása

8. A kétlépcsős hatás modellje (two step flow of influence) • 1940-es évek, tudományos igényű mérések alapján • Az ember aktív, kritikus résztvevője a tömegkommunikációs folyamatnak • Mindenki a maga módján fogadja be a feléje zúduló üzeneteket • Az ember elsősorban a véleményvezérekre hallgat

9. A szelektív érzékelés elmélete (selective perception) • Szelektív válogatás, szelektív észlelés, szelektív emlékezés • Minél nagyobb a távolság a kommunikátor és a befogadó véleménye között, annál kisebb a véleményváltozás valószínűsége • Újságoknál könnyű szelektálni, TV és rádiónál nehéz elkerülni az ellentétes véleményeket tartalmazó műsort

10. A kultivációs elmélet (cultivation theory) • 1970-es évek, nagy társadalmi hatás • 1950-es, 60-as évek, tömegesen terjedt el a televízió • 2 csoport: erős, napi 4 óránál többet, a gyenge ennél kevesebbet tévézők • Akkoriban a 3 nagy amerikai tévéhálózat: ABC, CBS, NBC, jelenleg több száz kábelcsatorna kínálatából lehet válogatni

11. A napirendelmélet (agenda-setting theory) • A média nem azt szabja meg, hogy mit gondoljunk, hanem hogy miről gondolkodjunk • Egyfajta értékhierarchiát állít fel • Az emberek számára fontos: újságok címlapja, hírműsorok vezető hírei • 3 napirend: a média napirendje, a parlament napirendje, a közvélemény napirendje • kölcsönösen befolyásolják egymást

12. A framingelmélet • 1970-es években • A média ellenőrzése az elitek kezében; az egyszerű emberek befogadók • A média bizonyos értelmezési keretben (frame-ben), bizonyos elemeket kihangsúlyoz, másokat homályban hagy • Az internet megtörte a TV, a rádió és az újságok egyeduralkodását

13. Használat-Kielégülés modell • Korlátozott hatás- elméletek közé sorolható • Emberek médiahasználata sajátos, eltérő mintákat követ • A befogadók különböző szükségletek, elvárások, médiahasználat során elégítik ki • Legfőbb célja: Az örömszerzés • A média társadalmi funkciókat tölt be: • Tanulás, és információszerzés • Szociális kontaktus • Elszakadás • Szórakozás és időtöltés

14. Kódolás, dekódolás modell • Valentin Volosinov orosz nyelvész • Állítása: a szöveg mindig többértelmű • Jelentés mindig a használat során jön létre • Jel dekódolása során aktív munka • Jelentést a befogadás környezete, szövegkörnyezet alakítja • Eltérő értelmezési stratégiák • Morley három lehetséges stratégiát különböztet meg: • A domináns kód szerinti befogadás • Az egyeztető dekódolás vagy alku • Az oppozíciós értelmezés

15. Performatív hatás modell • Kiindulás: új, sokcsatornás, televíziós látkép, amelyet a kereskedelmi televízió ural. • Visszatérő hivatkozási alap: már nem az ,,objektív’’ valóság, hanem saját maga. • A néző folyamatos ,,párbeszédet’’ folytat a televízióval • Média által felkínált diskurzusok segítségével fogalmazza újra saját azonosságtudatát • Egy műsor akkor gyakorol hatást nézőire, ha azonosulni tudnak vele

16. Összegzés, következtetések Képes-e hát a média manipulálni a közönséget? ,,….bizonyos médiumok bizonyos üzenetei bizonyos időkben bizonyos hatást gyakorolnak a közönség bizonyos részére.’’ Csak az biztos, hogy e hatás nem nagy, nem közvetlen, és nem megjósolható irányú, azaz a média manipulációs potenciálja – ha van egyáltalán- igen csekély.

17. Köszönjük a figyelmet!