Családi típusú adózás

1. Családi típusú adózás Dr. Mészáros József

2. Tartalom • Az adózás elvei • A közteherviselés egysége az OECD országokban • Adóviták Németországban • A francia rendszer • Demográfia és adórendszerek Európában • Jövedelemadó Magyarországon tények, tendenciák • Gyermekes háztartások adóterhei • Termékenység és társadalmi helyzet Magyarországon Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

3. A méltányos jövedelemadózás általános kérdései • adózási elvek • hasznosság elvén alapuló • fizetőképesség figyelembevételén alapuló. • fizetőképesség figyelembevételén alapuló. • kérdés: mit is jelent a fizetőképesség, illetve hogyan lehet mérni. • horizontális méltányosság • vertikális méltányosság Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

4. Családi adózás kitekintés nemzetközi vonatkozásban, adórendszerek az OECD országokban Jövedelemadó-rendszerek és családi kedvezmény

5. (Forrás: Taxing Wages, Special Feature: Taxing Families 2001-2002; OECD 2003. Paris) Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

6. Jövedelemadózási formák az EU országokban- 2001 I= igen. N= nem Forrás OECD, Eurostat

7. A francia rendszer • Úgynevezett splitting (megosztás) rendszer működik. A rendszer alapja az, hogy összegezi a jövedelmeket, majd valamilyen együtthatóval normalizálja, az adófüggvénnyel kiszámolja az így keletkező adót, és ezt beszorozván a családtagok számával, keletkezik a család adókötelezettsége. • A gyermekek figyelembevétele. A családi pótlék nem számít adóköteles jövedelemnek, csak a második gyermektől kezdődően jár. A családi pótlék összege a gyermek életkorával együtt növekszik. Annak, akinek jövedelme egy bizonyos jövedelemhatárt nem ér el, családi pótlék kiegészítés jár a harmadik és az azt követő gyermekek után. A pótlék egy másik jövedelemhatárig lineárisan csökken. A család jövedelem osztójának kiszámításakor az első és második gyermeket fél egységként, még a harmadik és a további gyermekeket egy egész egységként veszi a rendszer figyelembe. • Egyedülálló szülők kezelése. A francia rendszerben a splitting osztója 1,5 egyedülálló szülők esetében, különben a rendszer hasonlóképpen működik, mint a kétszülős háztartások esetén, egy gyermek után továbbra sem jár családi pótlék. Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

8. Adóviták Németországban • 1957-ben (BverfGE 6,55 vom 17.1.1957) az alkotmánybíróság megállapította azt, hogy a német alkotmányból levezethető a családi jövedelemadózás, azaz amennyiben a házassági életközösség fennáll, úgy a házastársakat együttesen kell adóztatni. • 1974 és 1982 között az akkori Német Szövetségi Köztársaságban a családpolitika a hangsúlyt a gyermekek esetében a „családi pótlékra” helyezte és a gyermekesek számára elérhető adókedvezményeket korlátozta. • 1982-ben újra bevezetésre került a gyermekesek adókedvezménye, és a családi pótlék rendszer ezzel együtt jelentős mértékben átalakult. • 1990-ben (BverfGE 82,60 vom 29,5.1990) a jogalkotók szabadságát valamelyest korlátozva, megállapította, hogy az adórendszernek figyelembe kell vennie a létminimumot, mint adómentessé teendő jövedelmet. • 1998-ban a német alkotmánybíróság (BVerfGE 99,216 („Familienurteil”- 10.11.1998) kimondta, hogy amennyiben gyermekek nevelésével kapcsolatos költségeket a jövedelemadó-rendszer nem ismeri el, úgy az a házasság intézményének alkotmányellenes diszkriminációját jelenti. Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

9. A francia és német rendszer összehasonlítása • A francia rendszer elsősorban e keresettel rendelkező családokat támogatja. A francia rendszer különösen három- vagy többgyermekes középosztályi családok számára kedvező -legalább is a német rendszerhez viszonyítva,- 35 és 65e EU közötti éves jövedelem esetében Franciaországban jelentősen több jövedelem marad a családoknál, mint Németországban. • Ez jól látszik a német rendszerrel való összehasonlításban – bár egy adórendszerben a sávok és kulcsok szerepe nem elhanyagolható, így megállapításaink nem kizárólag az adó elveire vonatkoznak – ahol bármelyik családtípus esetében a közepes jövedelmű családok szignifikánsan jobban járnak, mint a hasonló helyzetű családok Németországban. • A keresettel nem rendelkező, vagy nagyon alacsony jövedelmű családok mindegyik típusú családok esetén rosszabbul járnak, mint Németországban. A háromgyermekes családok esetében a nagyon magas jövedelmű családokra a német rendszer kedvezőbb (de ez az adókulcsoknak tulajdonítható). • Ugyan a családok gyermekvállalása nagyon sok tényezőtől függ, de talán a franciaországi gyermekvállalási kedv viszonylag magas voltában nem kis részben szerepe lehet a stabil, a gyermekvállalást elismerő, támogató adórendszernek, mely elsősorban a középosztályba tartozó családokat támogatja. Ugyan napjainkban a német adórendszer adóterheit tekintve sok szempontból közel áll a francia rendszerhez, de elveiben nem, ráadásul a német rendszer gyermeknevelést támogató elemei esetről-esetre a német alkotmánybíróság idevonatkozó határozatainak köszönhetően alakultak ki, nem pedig a közélet automatizmusainak eredményeképpen. Így a rendszer elemei egyáltalán nem tekinthetők hosszú időre viszonyulónak és stabilnak. Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

10. A francia és német helyzet összehasonlítása Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

11. Születési ráták Európában Forrás: OECD Health data 2000

12. Jövedelemadó Magyarországon tények, tendenciák Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

13. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének alakulása A költségvetési és társadalombiztosítási szervek és a 20 fő feletti vállalkozások adatai alapján. Forrás: a Magyar statisztikai évkönyv megfelelő kötetei.

14. Bruttó és nettó átlagkereset alakulása az elmúlt tizenhét évben Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

15. Jövedelmek és adók az utóbbi tizenhét évben Forrás: saját számítás Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

16. Adók és jövedelmek különböző jövedelmi pozíciójú keresők esetén Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

17. Gyermekes háztartások adóterhei Családi pótlék és adókedvezmény Forrás: KSH statisztikai évkönyvek Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

18. Adóterhek különböző háztartásokban Forrás: saját számítás Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

19. Gyermekes háztartások adópozíciója a gyermektelen háztartáshoz viszonyítva Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

20. Termékenység és társadalmi helyzet Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

21. A házasságon kívül születettek aránya az anya korcsoportja szerint, 1975–1999 Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás Forrás: Demográfiai évkönyv, KSH Budapest, 1999: 89. old.

22. Az élveszületett gyermekek átlagos száma a nők 49 éves korában az 1920–1944 között született kohorszokban Forrás: Termékenységi adattár 1970–1994. KSH Budapest, 1996: 276–286. old.

23. A teljes termékenységi arányszám az anya iskolai végzettsége szerint

24. A teljes termékenységi arányszám az anya iskolai végzettsége szerint, kohorszonként Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

25. Jövedelemadó Szlovákiában forrás: Árendás Csaba–Dudás Tamás PhD–Illés Gábor–Szinek Kénesy Marianna: A 19% egy éve – A szlovák adóreform 2004-ben Polgári Szemle 2006. március Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

26. Családi típusú adózás • Logikus • Méltányos • Ésszerű Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

27. Köszönöm a figyelmet! Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás

28. Income tax plus employees’ and employers’ social security contributions(as % of labour costs), 2002 Dr. Mészáros József - Családi típusú adózás