1 / 16

A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai

A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai. Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25. A terület geológiai felépítése I. Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy Alaphegység: triász karbonát (késő-triász)

Download Presentation

A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25.

  2. A terület geológiai felépítése I. • Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy • Alaphegység: triász karbonát (késő-triász) • Karni és nóri Fődolomit – kevés barlang (1500-2000m) • Karni-nóri-rhaeti Mátyáshegyi Formáció tűzköves Mátyáshegyi mészkő tagozat (50-200m) • Mátyáshegyi Formáció tűzköves Sashegyi dolomit tagozat

  3. A terület geológiai felépítése II. • Triász formációra települő paleogén és kvarter képződmények: • Felőeocén alapkonglomerátum és alapbreccsa (néhány m) • Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő (10m) • Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga (néhol fedő) • Tardi Agyag, Kiscelli Agyag (oligocén) • Pleisztocén-holocén édesvízi mészkő

  4. A barlangok tektonikai viszonyai I. • Tektonikus preformációnak döntő szerepe • Leggyakoribb tektonikai irányok: • É-D • K-Ny • ÉNy-DK • ÉK-DNy • NyÉNy-KDK • E törésirányokon belül másodlagos riedel törések + tenziós törések • Hévizek felemelkedtek a törésekben  barlangjáratok kioldása • Barlangok fő hasadékai ezeket követik kulisszás geometriájúak É Ny K D

  5. A barlangok tektonikai viszonyai II. • Később újabb vetők • Reaktiválták, kitágították a korábbi töréseket • É-D irányú neotektonikus vetők: • fiatalabbak mint az ásványkiválások, helyenként eltörik azokat • Terület kiemelkedése térben és időben differenciáltan ment végbe  más és más tektonikai irányok újultak fel az egyes barlangokban • Rétegdőlés – szintén fontos szerep (Mátyás-hegyi-b., Pál-völgyi-b., Szemlő-hegyi-b.)

  6. A barlangok megismerése • A XI. sz. előtt nem ismertek a térségben barlangok • Szinte az összes barlang zárt (kaverna) típusú, nem rendelkeznek természetes kijárttal • Kioldásban a felfelé törő melegvíz játszotta a fő szerepet  nem érték el a felszínt  oldó hatásuk a keveredési korrózió övezetében • Felfedezésük véletlen folytán, mesterséges feltárás során: • Kőbányászat: Pál-völgy, Mátyás-hegy (1900-as évek elején) • Csatornaásás: Ferenc-hegyi-b.

  7. A barlangok megismerése II. • II. vh után kőfejtők bezárása  tervszerű barlangkutatás – nagy felfedezések • ´70-´80-as évek – rózsadombi építkezési láz – házalapozások • sokszor szakember nem látta ezeket • jó esetben: betömésük megakadályozása, kutatás (pl.: József-hegyi-b.) • Jelenleg kb. 50 barlang és ugyanennyi barlangindikáció, felszínre került gömbfülke ismert (összes hosszuk kb. 30km)

  8. A barlangok kialakulása I. A térségben a mai barlangok kialakulását több korábbi karsztosodási fázis előzte meg • Paleokarsztos üregek • Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött karszt, mely általában fiatalabb üledékekkel fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja • Általában ezek nem őrződtek meg változatlan állapotban: • Maradvány paleokarszt (soha nem temetődött be) • Feltárult paleokarszt (fiatalabb üledékekkel fedett) • Reaktiválódott paleokarszt (a régebben képződött karsztos formák mentén újabb karsztosodás)

  9. A barlangok kialakulása II. • Magmás hatások: 0,5-2m vastagságú kovás telérek – járatszelvény alakjában is meghatározó jelentőségük lehet • A mezozóos-paleogén paleokarsztok keletkezési ideje szerinti csoportosítása: • Felsőtriász paleokarsztok • Felsőkréta-eocén paleokartsztok • Felsőeocén paleokarsztok • Alsóoligocén paleokarsztok • Egyes ásványkiválások is jóval idősebbek a vizsgált barlangok néhány százezer éves koránál

  10. A barlangok kialakulása III. • Többség: felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben • Egyes alsóbb szintek: triász Mátyáshegyi Mészkőben • Felső járatok helyenként: Budai Márgában • Egyesek (pl.: Molnár János-barlang) teljes egészében ebben

  11. A barlangok kialakulása IV. • A barlangok hidrotermás eredetűek • Egyes kutatók (pl.: Cholnoky) szerint a termális fázist hidegvizes szakaszok előzték meg • A felszálló hévíz csekély oldóképessége nem ad magyarázatot a nagy horizontális kiterjedésekre  keveredési korrózió • Ennek létrejöttéhez a vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulására volt szükség (felsőmiocén)  a barlangok ennél fiatalabbak • Hegytömeg kiemelkedés, erózióbázis süllyedés  keveredési zónák áthelyeződése • Ez, ill. az emelkedés szakaszossága  különböző barlangszintek, emeletes barlangok

  12. A barlangok kialakulása V. • Az oldás megszűnése ásványok kiválása • Egy részük a meleg vízből (lemezes kalcit) • Másik rész inaktívvá válás után (gipszbevonat, cseppkövek) • Szárazzá válás után pusztuló fázis  agyagbemosódás, eltömődés, omlások • Újabb vízszintemelkedés is elképzelhető  melegvizes ásványkiválások megfigyelhetők az omladékok felszínén • Ez akár többször, ismételten is előfordulhatott (pl.: Ferenc-hegyi-b. - korróziós bemaródások a képződményeken) • Felfelé harapódzó omlások – zsombolyképződés (pl.: József-hegyi-b.)

  13. A barlangok formakincse I. • A termálkarsztos barlangok sajátosságai: • Gyakori, hirtelen és drasztikus méretváltozások • Teljes függetlenség a felszín domborzatától • Nincsenek fluviális üledékek (vannak kivételek pl:. Mátyás-hegyi-b. Agyagos-patak) • Gyakori hidrotermás ásványok • A termálkarsztos barlangok legjellemzőbb elemei a gömbfülkék és a korróziós üstök

  14. A barlangok formakincse II. Gömbfülkék: • Ezek zárják le a repedések tetején feláramló melegvíz útját • Általában 0,5-3m átmérőjűek • Előfordulnak a fő járatszint tetejében, ill. a felszín alatt néhány m-rel • Legtöbbször sima felületűek, de gipszkiválások is borítják őket helyenként • Általában magányosak, gyakran viszont fűzért alkotnak (gyöngysorserű- vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozat)

  15. A barlangok formakincse III. • Kialakulásuk: • Vízzel borított járat felett légtér  hűvös oldalfalra pára csapódik  kipárolgó CO2 oldalfalon kondenzálódik (agresszív) lecsurogva old • Víz alatti konvekciós áramlások hatására bekövetkezett kioldódás eredményei

  16. A barlangok formakincse IV. Korróziós gömbüstök: • A gömb csak kisebb része alkult ki • Néhány dm-es sima falú bemélyedések • Melegvízben felfelé áramló gázbuborékok alakították ki  csak 90°-nál laposabb falfelületen alakulhat ki Scallop (áramlási kagyló) Feláramlási csövek (keletkezése vitatott)

More Related