Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005

1. Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 — Rövid ismertetés

2. Miről szól Az európai környezet – Helyzetkép és előretekintés 2005 jelentés? Az EEA harmadik Helyzetkép és előretekintés jelentése Az előző jelentést 1999-ben tették közzé Segíti az EU környezetvédelmi politikájának tervezését és értékelését A 2005-ös kiadás újdonságai

3. A jelentés felépítése • Európa környezetének integrált értékelése • A mutatók alapkészlete • Országonkénti elemzés • Bibliográfia A 2005-ös jelentés az alábbiakat tartalmazza:

4. Európai fejlesztések, helyi választási lehetőségek, globális hatások • Az európai uniós környezetvédelmi jogi szabályozás akkor hatékony, ha megfelelően alkalmazzák • A sikeres politikák nagyrészt a jól kezelhető pontforrásokra összpontosultak • Jelenleg a legnagyobb kihívást a gazdasági szektor kiterjedt szennyezési forrásai jelentik • A környezetvédelem terén történő előrelépést leginkább a termőföld-használati mód, a fogyasztási és kereskedelmi szokások fenyegetik • A fogyasztás és kereskedelem következtében hagyott „lábnyomaink” több mint kétszeresével meghaladják biológiai kapacitásunkat

5. Növekvő városiasodás, a termőföld elhagyása • Az EU-25 területén zajló urbanizáció 1990 és 2000 között Luxemburg területének háromszorosávalnövelte a kontinens városi területeit. Az EU kohéziós alapjai kulcsszerepet játszottak — tanulságok 2007–2013-ra? • A városok terjeszkedése aránytalanul megnöveli az ökoszisztémák (pl. vizes területek) terhelését a környező területeken • A turizmusfejlesztés tovább fokozza a már így is erősen igénybe vett vízparti területek terhelését • A mezőgazdasági földterület alacsony ára nem teszi vonzóvá a már fejlesztett területek újrafejlesztését • A szolgáltatások hozzáférhetetlensége a vidéki területeken és a mezőgazdasági termelők elöregedése a vidéki földterületek elhagyásához vezet

6. Itt az éghajlatváltozás • Ebben a században Európában 2–6 °C fokkal emelkedhet a hőmérséklet (a múlt századi 0,95 °C-hoz és a 0,7 °C fokos globális átlaghoz képest) • Az előrelátható hatások többek közt vízhiányok, egyre szélsőségesebb időjárási események, a tengeri fajok vándorlása és gazdasági veszteségek • A Kiotói Jegyzőkönyv rövid távú céljai elérhetők — a 2020-as és azon túli, hosszabb távú célok elérése azonban nehezebb lesz • Fő tényező a közlekedési ágazat. A közlekedési igények meghaladják az üzemanyag-takarékosságból származó nyereséget. A légi közlekedésből származó kibocsátás 2030-ra megkétszereződik

7. Lassú haladás az energiaszükséglet kezelésében • Az energiaszükséglet még mindig emelkedik, bár ez lassabb mértékű, mint a GDP növekedése. Ökológiai hatékonyság terén elért sikerek az ipari ágazatban; nagyobb kihívások a háztartási és szolgáltató ágazatban • A jövőben alacsonyabb kibocsátás érhető el csekélyebb mértékű energiafelhasználással, a megújuló energiaforrások arányának növelésével és az energiahatékonyság fokozásával. Ugyanakkor hosszú távú, egymással összhangban álló intézkedésekre van szükség • A hatékonyság fokozásában rejlő számos lehetőség még kiaknázatlan, különösen a háztartási és szolgáltató ágazatban • A jövőbeli alacsony kibocsátásra irányuló befektetés költséghatékonyabb lehet (becsült értéke 45 euró/fő/év, szemben a cselekvés elmulasztásának 300–1500 euró/fő/éves becsült társadalmi-gazdasági költségével)

8. Egészségesebbek vagyunk, de változatlanul ki vagyunk téve a szennyező anyagoknak • Európa sikeresen csökkentette a szmog és a savas eső előfordulását • A városi levegőszennyezés azonban számos városban továbbra is egészségügyi problémákat okoz (finom részecskék és ózon) • A tisztább közlekedési technológia és a jobb várostervezés hozzájárulhat a helyzet javulásához • Az olyan piaci eszközök használata, mint a viselkedés megváltozását eredményező forgalmi torlódási díjak szintén hatékonynak bizonyulhatnak • A vegyi anyagoknak való kitettség Európában és máshol is érinti az embereket. Az sarkvidéki népek vérmintáiban kimutatott PCB-szintet a messzire eljutó európai szennyezések okozzák. Európa lábnyomának része

9. Természeti erőforrásaink kimerítése • Európa halállományai közül sokat túlhalásznak, amely így hatással van a táplálékláncban lejjebb elhelyezkedő fajokra is. Ez az éghajlatváltozással együtt fenyegetést jelent a tengeri ökoszisztémákra • Biológiai sokféleség: némi haladás ellenére számos faj — madarak, emlősök, rovarok — veszélyben van az élőhelyek feldarabolódásának köszönhetően. Az EU-10 országai veszíthetik a legtöbbet • Európa talaját erózió, eltömődés, szennyeződés és savasodás fenyegeti — 2 millió potenciálisan szennyezett hely létezik és 100000 helyreállítást igényel • Víz: Dél-Európában egyre inkább jelentkeznek a vízhiány jelei, és a turizmus növekedése, az öntözés és az éghajlatváltozás következtében ez várhatóan fokozódik

10. A szennyezés megelőzése kifizetődik • Komoly erőfeszítések történtek a vízszennyezés kiküszöbölése érdekében — ez a környezetvédelmi kiadások 50%-át teszi ki — de még sok a tennivaló • A legjobb megoldások a kezelési kapacitásokba irányuló befektetéseket kombinálják a szennyezés forrásnál történő csökkentésére irányuló gazdasági ösztönzőkkel • A mezőgazdaságból származó szennyezés továbbra is „fejfájást” okoz majd az új tagállamokban — a műtrágya-felhasználás várhatóan növekedni fog • A talajvíz megtisztítása évtizedekbe telhet • A megelőzés olcsóbb, mint a tisztítás — a gazdálkodási gyakorlatok megváltoztatása pl. földművelés gyakorlata a KAP keretében biztosított pénzügyi ösztönzők útján segíthet

11. Mit tehetünk? • Európa gazdaságának nyersanyag- és energiahatékonysága növekedhet — az EU-10 országok 4-es faktorral közelíthetik hatékonyságukat az EU-15 szintjéhez • A technológiaátadás és az újítások támogatása, továbbá a szennyezéssel kapcsolatos adók és díjak hozzájárulhatnak a fejlődéshez • Nagyobb környezetvédelmi integrációra van szükség azokban az ágazatokban, melyek a leginkább hatással vannak a környezetre — mezőgazdaság, energia, közlekedés, ipar, háztartások • A közlekedési ágazat jól mutatja az integrált megközelítések hasznosságát. Ez az ágazat helyi és globális szinten egyaránt hozzájárul a levegőszennyezéshez, az éghajlatváltozáshoz, a zajszintek növekedéséhez, a talajtakaráshoz, az élőhelyek feldarabolásához és a vízszennyezéshez

12. Mit tehetünk? • Hosszú távú, egymással összefüggő szakpolitikák kialakítása, amelyek a fenntartható termelés és fogyasztás irányába terelik a piacot • Valamennyi ágazatban szélesebb körű és integrált piaci eszközök használata, amelyek kombinálják a fenntarthatósági célokat — ökológiai adó- és támogatási reformok • A magánszektor és a közszféra környezetvédelmi tárgyú kutatási és fejlesztési kiadásainak megerősítése Európa globális versenyben való támogatása érdekében • Az intézményi keretek javítása az integrált megközelítések kidolgozásához és alkalmazásához. Az ilyen rendszerek ugyanolyan fontosak lehetnek, mint maguk a szakpolitikák

13. C rész — Felépítés és néhány kulcsfontosságú elem Országonkénti elemzés • A mutatók alapkészletének kilenc mutatóján alapul • “Országértékelési táblázat” • Az elemzéshez használt alapkészlet-mutatókat az EEA választotta ki

14. Üvegházhatású gázok kibocsátása Egy főre jutó üvegház-hatásúgáz-kibocsátás, 2002 GDP-egységre jutó üvegház-hatásúgáz-kibocsátás, 2002 A kiotói célértékektől való távolság, lineáris célközelítés, 2002

15. Magyarországra vonatkozó rangsorolás

16. Az európai környezet — Helyzetkép és előretekintés 2005 jelentés avilághálón • Teljes jelentés — egy pdf fájlfejezetenként • Összefoglaló 25 nyelven • Sajtóközlemény 25 nyelven • Beszédek • Sajtókonferencia (video) • Flash animáció • Powerpoint bemutatówww.eea.europa.eu