1 / 31

Németalföldi utazók Oroszországban

Németalföldi utazók Oroszországban. Hírek a finnugor és szamojéd népekről. Isaac Abrahamszoon Massa (1586–1643 ?). posztókereskedő családból származott 1601–1609 között 8 évet töltött Moszkvában

kitty
Download Presentation

Németalföldi utazók Oroszországban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Németalföldi utazók Oroszországban Hírek a finnugor és szamojéd népekről

  2. Isaac AbrahamszoonMassa(1586–1643?) • posztókereskedő családból származott • 1601–1609 között 8 évet töltött Moszkvában • 1614-ben unokatestvéreivel együtt a perzsiai kereskedelemre próbált Moszkvában engedélyt szerezni • 1615-ben diplomaták tolmácsaként járt Oroszországban • 1618-1619: ismét Moszkvában (új kereskedelmi lehetőségek, mivel az angolok kegyvesztettek lettek), Arhangelszk árosában nagy tűzvész volt, Massa árukészlete is elpusztult, hazafelé nagy viharba került a hajója • 1624-ben a holland parlament megbízottjaként ismét Moszkvában járt • 1629-ben egy hollandorosz kereskedelmi megállapodásról tárgyalt Moszkvában

  3. Massa és feleségeFrans Hals festményein

  4. MassaOroszországról • 1612-ben két cikket publikált oroszországi ismereteiről, neve azonban feledésbe merült, a cikkeket más szerzőnek tulajdonították (az egyik cikket Witsen átvette könyve 1705-ös második kiadásába) • Több térképet is készített Oroszországról (északi vidékek, Moszkva) • Írt egy könyvet a zavaros időkről, amit Nassaui Móric orániai hercegnek ajánlott

  5. Massa térképe a szamojédok és tunguzok által lakott területekről

  6. Adatok a finnugor és szamojéd népekről/1. Könyv a zavaros időkről (és előzményeiről): • 1553-1554-ben, midőn az oroszok beavatkoztak a Krími Tatár Kánság trónutódlása körüli bonyodalmakba, cseremiszek harcoltak mindkét oldalon • Amikor Borisz Godunov a Baltikumban harcolt a lengyelek ellen, 15 ezer cseremisz katonája is volt • 1590-ben cseremisz lázadás volt a Volgánál, de az ellenük küldött csapatok senkit sem találtak, mert a felkelők maguktól szétoszoltak • Borisz Godunov a fia számára cseremisz, perzsa vagy akármilyen más, politikailag hasznos menyasszonyt keresett • A Bolotnyikov-felkelés idején a nogajok és a cseremiszek egymás ellen is harcoltak • 1610-1611 telén nogaj-és cseremisz-tatárok együtt a mordvinokkal Csebokszari és Szvijazsszk környékén Ivan Petrovics Seremetyevellen harcoltak

  7. Adatok a finnugor és szamojéd népekről/2. Szibéria meghódításáról (1. cikk): • A Vicsegda folyó mellékén élt egy Anika (Sztroganov!) nevű ember, ő kezdeményezte Borisz Godunov támogatásával (téves, korábban történt!, A Sztroganovok csak szervezők voltak, az expedíciókat Jermak vezette) • AnikáékUszol(Szolvicsegodszk) és Usztjugvárosában kereskedtek, ahová be-bejártak a szamojédok (helyesen: az obi-ugorok), eszükbe jutott megfigyelni, honnan jönnek, honnan szerzik az áruikat • Az első útjukon elérték az Ob folyót, látták, hogy a helyi lakosoknak sok prémjük van, termőföldjük viszont nincs, ügyes íjászok, abból élnek, amit vadásznak • Anikáék 2. útjukra már az uralkodó támogatásával indultak: fegyvereket, ruhákat, embereket is kaptak, mélyen behatoltak az Ob vidékére (Jermak megdöntötte a szibériai tatár kánságot)

  8. Adatok a finnugor és szamojéd népekről/3. A Moszkoviából keletre … vezető utak és folyók rövid leírása (2. cikk): • Verhoturje, Japancsin és Tyumeny városok említése, ahol nagyban folyik a prémkereskedelem a tunguzokkal és szamojédokkal (helyesen: obi-ugorokkal) Verhoturje: a Pokrovszkij női kolostor romjai és a városról elnevezett atom-tengeralattjáró

  9. NicolaasWitsen (16411717) • Apja nagykereskedő volt • Leidenben folytatott jogi, majd később orientalisztikai tanulmányokat • 1663-ban csatlakozott a Moszkvába induló holland követséghez • 1671-ben könyvet írt a tengeri hajózásról, tagja lett Amszterdam városi tanácsának • 1674-ben megnősült, felesége családja is érdekelt volt a keleti kereskedelemben • 1682-ben lett Amszterdam polgármestere, ezt a címet még 13 alkalommal nyerte el

  10. Witsen Oroszországról • Első útjáról MoskowischeReysecímmel adott ki beszámolót (1665) • Informátori hálózatot épített ki, hogy begyűjtse az adatokat Oroszországról. Kapcsolatban állt Nyikon pátriárkával is (mordvin!), de honfitársaitól, pl. Eduard YbsbrantIdestől is kapott híreket. • 1687-ben térképet publikált Szibériáról (Kaart van Tartarye) • Fő műve, a Noord en OostTartarye 1692-ben jelent meg. Később kiegészítette és 1705-ben újra kiadta. • Támogatta Cornelis de Bruijn keleti utazását

  11. Witsen térképe Szibériáról

  12. A cseremiszek hitvilágáról és szokásairól Noord en OostTartarye/1. • Egyetlen jóságos istent ismernek • Áldozatot mutatnak be a sátánnak is • Szarvasmarhát, juhot szoktak áldozni • A fő áldozóhely a Nyemda folyó forrásánál, Kazany közelében található • Hisznek abban ,hogy az emberek 1000 év múlva feltámadnak • A temetés során a halott mellé teszik munkaeszközeit, valamint kap tűzcsiholó felszerelést és egy baltát is, hogy tudjon magának kunyhót építeni • A szertartások során a papok dobolnak, majd a szellemektől tájékozódnak, hogy milyen állatot kell áldozni

  13. A Miatyánk cseremiszül Noord en OostTartarye/2.

  14. A mordvinok hitvilágáról és szokásairól Noord en OostTartarye/3. • Csak egyetlen istent ismernek, étkezés alkalmával áldoznak neki, az áldozati adományt feldobják a levegőbe • A legfőbb istent földanyaként is tisztelik, földet, kenyeret, sót, mézet, szarvasmarhát is áldoznak neki • A leölt áldozati állatok fákra kifeszített bőréhez is imádkoznak • A feleségjelöltet meg kell vásárolni a szüleitől • Egy embernek 6-7 felesége is lehet

  15. Noord en OostTartarye/4. Az 1705-ös kiadás 1. és 2. kötetének borítója

  16. Az obi-ugorokföldjéről Noord en OostTartarye/5. Astakkia tartomány határai: • É: Obdorszk vidéke • K: Jenyiszej • D: A Jenyiszej és a Léna forrásvidéke • NY: Konda folyó vidéke

  17. Az obi-ugorokhitvilágáról és szokásairól/1. Noord en OostTartarye/6. • Az elhunytat két, fakéreggel összekötözött póznán viszik a temetőbe, a rudak végére felakasztják íját és nyílvesszőit • Lovat áldoznak, az állatot a halotti toron megeszik, lenyúzott bőrét (benne a fejjel és a lábakkal) feltűzik egy rúdra • Ha nincs ló, akkor medvét, ha az sincs, bármilyen más állatot áldoznak • A feltűzött állatbőrök és az „ördög borzalmas ábrázatú képmása” előtt is áldoznak • Az osztjákok templomai toronyszerűek, fából építettek, kb. három emelet magasak, nincs rajtuk ajtó

  18. Az obi-ugorokhitvilágáról és szokásairól/2. Noord en OostTartarye/7. • Az osztjákok megölik az idős és fáradt embereket • A papok beszélni tudnak a bálványokkal • Csak az lehet pap, aki vak, mert ő látja a másik világokat • A papokhoz főleg betegség esetén fordulnak, vagy áldozat bemutatásakor • A papok tanácsot kérnek a bálványoktól • Miután elejtették a medvét, a vadászok beszélgetnek róla:  Ki ölt meg téged? Ki vágta le a fejedet?  Egy orosz fejsze.  Ki vágta fel a hasadat?  Egy kés, amelyet az oroszok készítettek.

  19. Templom a magasban

  20. BalthasarCojett (1650/16561725) • Svéd eredetű, de holland szolgálatban álló családból származott, Formoza (Tajvan) szigetén született (apja volt a kormányzó) • az ostendeikereskedőtársaság tagja volt • 1675–1676 között Moszkvában járt követségben • az 1680-as–1690-es években a Távol-Keleten működött • Batáviában(Dzsakarta) hunyt el

  21. BalthasarCojett:Beszámoló Koenraad van Klenk követi útjáról • Az úti jelentésben két finnugor adat olvasható: • Egy udvari ünnepségen a dán, lengyel és perzsa kereskedők, diplomaták mellett cseremisz, kalmük és mongol előkelők is részt vettek • A Volga mentén, egészen Alatir és Arzamasz városáig a cseremisz és a mordvin tatárok nagy része, valamint az orosz parasztok is részt vettek SztyepanRazin felkelésében Az orosz kiadás borítója

  22. Cornelis de Bruijn (16561726/27) Rajzoló, útleíró • 1701–1709 között nagy keleti utat tett, végállomása Jáva volt • 1701-ben érkezett Arhangelszkbe hajóval (szamojédokkal is találkozott), Vologdán és Jaroszlavlon keresztül Moszkvába szánkázott • Witsen ajánlólevelének hatására a cár fogadta • a cári családot rajzolta, majd Moszkvában épületeket, s az országban ünnepeket, ruházatokat stb. • 1703-ban indult keletre – először a Moszkva folyón, majd az Okán hajózva érte el a Volgát, a Volgán Asztrahanyigutazott, s onnan tovább keletre • Visszafelé szintén a Volgán utazott Gottfried Kneller: Cornelis de Bruijn

  23. Cornelis de Bruijna mordvinokról és a cseremiszekről • Murom városa után kezdenek feltünedezni a mordvinnak nevezett tatárok (Muromban sütik a legjobb kenyeret) • Visszafelé úton ismét ír finnugorokról: a mordvinok együtt dolgoznak az oroszokkal és a cseremiszekkel, ként bányásznak Az 1714-es kiadás címlapja

  24. Rajzok a szamojédokról/1.

  25. Rajzok a szamojédokról/2.

  26. Rajzok a szamojédokról/3.

  27. Evert (Eberhard) IsbrandIdes (16571708/09) • Glückstadt városában született (Schleswig-Holstein), valószínűleg holland származású volt • 1677-től orosz kereskedelmi ügyletekkel foglalkozott • 1687-től Oroszországban élt, Moszkvában háza és birtoka volt • Hollandiában megismerkedett Witsennel, aki barátjának nevezte őt (lehet, hogy I. /Nagy/ Péter cár ismertette őket össze?) • Ides az orosz cár személyes barátja volt, 1692-ben az uralkodó Oroszország követeként Kínába küldte • Ides útitársa volt Adam Brand lübecki kereskedő is. Mindketten naplót vezettek. A hamarosan kinyomtatott beszámolók nagy érdeklődést keltettek Európában. • Witsen készítette elő nyomtatásra Ides beszámolóját, műve 2. kiadásába részleteket vett át a műből • Művének címe: DriejahrigeReizenaarChina, te Landegedendoor den Moscovitischen

  28. IsbrandIdesa zürjénekről • Megérkezés a zürjének földjére, avagy Voloszty-Uzsgába. Onnan (Szolvicsegodszkból) április elsején jöttem el, és még aznap megérkeztem a zürjének földjére, vagyis Voloszty-Uzsgába. Az emberek itt olyan nyelven beszélnek, amelyben semmi közös nincs a moszkvaival, inkább Lívland német nyelvéhez áll közel; egy-két útitársam, akik ismerték ezt a nyelvet, sokat megértettek a helyi nyelvjárásból.

  29. IsbrandIdesaz osztjákokról • Az osztják bálványok neve és a nürnbergi játékkal kapcsolatos epizód. Isteneiket sátánnak nevezik, és igazat szólva, joggal nevezik úgy. Egyszer néhány osztják jött fel hozzám a hajóra, halat hoztak, hogy eladják. Egyik szolgámnak volt egy nürnbergi játékszerkezete, egy felhúzható medve. Ha felhúzták, a medve dobolt, ingatta a fejét és kimeresztette a szemét. Felhúzták, hogy elkezdjen játszani. Amint ezt az osztjákok meglátták, azonnal elvégezték a minden hívő számára kötelező szertartásokat, teljes lendülettel táncra perdültek a (medve) tiszteletére, a fejüket ingatták, fütyültek és sziszegtek. Minden kétséget kizáróan igazi sátánnak tekintették a játékot, és azt mondták: „A mi sátánjaink ehhez képest micsodák? Ha nekünk ilyen sátánunk lenne, teleaggatnánk coboly- és feketeróka-prémmel.” Azt is megkérdezték, nem adnánk-e el nekik ezt a tárgyat, de én azt mondtam (a szolgáimnak): tegyék el, hogy ne adjunk alkalmat a további bálványimádásra.

  30. Felhúzós medvék ma is vannak…

  31. Felhasznált irodalom • A prezentációban megnevezett eredeti források, letöltve az internetről • Reichenbach György: Johann Philipp Strahlenberg és NicolaasWitsen „országleíró” művei finnugrisztikai vonatkozásainak összehasonlítása nyelvészeti, történeti, néprajzi, régészeti szempontok alapján. (kézirat, 2010)

More Related