1 / 28

A korai intervenciós intézményrendszer hazai m ű ködése

A korai intervenciós intézményrendszer hazai m ű ködése. A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése. FSZK szakmai koncepciója alapján TÁRKI-TUDOK Zrt.-vel együttműködésben legátfogóbb hazai kutatás Kutatási időszak 2008. Zárótanulmány 2009. A kutatás céljai.

kylee-shaw
Download Presentation

A korai intervenciós intézményrendszer hazai m ű ködése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése

  2. A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése • FSZK szakmai koncepciója alapján • TÁRKI-TUDOK Zrt.-vel együttműködésben • legátfogóbb hazai kutatás • Kutatási időszak 2008. • Zárótanulmány 2009.

  3. A kutatás céljai • Átfogó képet adjon az eltérő ágazati irányítás alá tartozó területek rendszeréről. • Feltárja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerét (ellátottak körét, a szakember-ellátottság, személyi-tárgyi feltételek, módszerek, nyilvántartás, jogi szabályozás, finanszírozás) • Leírja ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra való jogosultság megállapítását biztosító "intézmény-rendszer" működését. • A koragyermekkori intervencióban közreműködő szakemberek hazai alapképzésének feltárása.

  4. Megválaszolandó kérdések • Mi van – mi áll rendelkezésre? • Milyen személyi, tárgyi feltételek között működik a kora-gyermekkori intervenció? • Kik részesülnek kora-gyermekkori intervencióban? • Milyen információkkal rendelkeznek a szereplők és ezek az információk utalnak-e hálózatszerű működésre?

  5. A kutatás kiinduló hipotézise Hatékonysági problémák • nem kellő mértékű és minőségű az információáramlás • korai intervenció rendszerszerű működéséről kevés az alapinformáció • szülők gyakran nem igazodnak ki az intézményrendszerben

  6. Minőségi, eredményességi problémák • a szűrő-jelző rendszer túl késői életkorban jelzi és szűri a gyerekek fejlődésbeli problémáit • későn kapja meg a gyermek a szükséges fejlesztést • nem a neki megfelelő fejlesztéshez jut hozzá

  7. Méltányossági problémák • egyenlőtlenségek tapasztalhatók a korai intervenciós csomagok tartalmát és minőségét illetően • illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén

  8. Eszközök, adatbázisok Kvantitatív - on-line kérdezés a védőnők körében (mintegy 600 értékelhető kérdőív) • - postai kérdőív a korai ellátórendszer intézményvezetői körében (mintegy 100 intézményvezető válaszolt) • - postai kérdőív a sérült gyermekek szülei körében (800 kérdőív plusz 150 on-line) • - másodelemzés (Kir-Stat) Kvalitatív • - interjú a szakemberekkel (mintegy 70 interjú) • - fókuszcsoport szülőkkel, védőnőkkel és szakemberekkel (15 db) • - dokumentumelemzés (törvények, jogszabályok, képzések, fejlesztési elképzelések) Végeredmény: 400 oldalas zárótanulmány, 12 háttértanulmány, adatbázisok

  9. Az érintettek köre • Azt mondhatjuk, hogy mintegy 9-10 ezer hat év alatti korai fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától), • és ebből mintegy 5-6000 gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud (2007-ben 2500 gyermek a szakértői bizottságok adatai alapján), ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya. • A fejlesztett gyermekek több mint felét Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik). • A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak.

  10. A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekbenfejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007

  11. Tendenciák • a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek száma évről évre nő, mintegy 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007 között Tábla: Az intézményes korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján

  12. A védőnők szerint országos átlagban mintegy 33 százaléka a rászorulóknak nem jut korai fejlesztésbe Ez több tényezőből is adódik • a szűrés és a jelzés minősége nem megfelelő • a fogyatékosságot nem ismeri fel, vagy el a szülő • a korai fejlesztésben való részvétel túl nagy terhet ró a családra nemcsak anyagi értelemben • nincs megfelelő intézményi kínálat elérhető közelségben

  13. A korai fejlesztésből való kimaradás oka a védőnők szerint régiónként, 2007 (1-5-ig osztályzat)

  14. 6 éven aluli sérült gyermekek fejlesztési költségei havi átlagban a fogyatékosság típusa

  15. Költségek alakulása régiónként

  16. 60000 51981 50000 40000 33310 28723 30000 20000 14185 10000 0 nyolc általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsőfok Mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermek fejlesztési havi költsége az anya iskolázottsága szerint

  17. A szülők által igénybevett támogatások

  18. A védőnők által a szülőknek ajánlott különböző ellátások, térítések

  19. Ki észlelte a problémát?

  20. Ki észlelte a problémát?(Szülői vélemények alapján) Várandóság, születés nagyobb arányban ismerik fel egészségügyi dolgozók (33-55%) Hazaérkezés után nem orvos jelezte a problémát (18-33%) 40%-a saját bevallása alapján vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta ezt.

  21. A védőnő tájékoztatása, ha körzetében sérült csecsemő születik (%)

  22. A különböző mértékben sérült gyermekek aránya a szülők iskolázottsága szerint • Azt látjuk, hogy a súlyosabb halmozódás egyenlő mértékben szerepel a családokban, míg az enyhébbek már nem. • Az, hogy az iskolázatlanabb szülők közt kevesebb enyhe sérültet találunk oka lehet részben a jelző-szűrő rendszer lukassága, de ugyanígy közrejátszik a szülőnek a probléma iránti alacsonyabb érzékenysége.

  23. Kedvező tendencia

  24. Út a korai fejlesztésbe Ki javasolja? • Hasonló helyzetben lévő szülő • PIC/NIC centrum • házi gyerekorvos, védőnő Vidéken egészségügy Szakértői Bizottságszolgáltatók Budapesten szülők, eü. szolgáltatók  Szakértői Bizottság

  25. Korai fejlesztés szereplői

  26. Szülők tájékoztatása

  27. Szülés közbeni komplikációk(szülői válaszok alapján) a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenülutána komplikációk merültek fel (60%) • ismerte a diagnózis tartalmát (47%) • nem ismerte, de tudta, hogy van (12%) • nem készült diagnózis (22%) • nem tudja (13%)

  28. Kommunikáció a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenülutána komplikációk merültek fel (60%) • 31 %-ukkal senki nem beszélt arról, hogy milyen kockázatok merültek fel a szülés közben vagy közvetlenül utána • A szülők kevesebb mint a fele (43%) kapott útmutatást arról a kórházban, hogy hova forduljon (leginkább a kórházi gyermekorvostól) • A többség (85% felett) megfogadta a tanácsot

More Related