1 / 13

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból. A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek erősek → Ma is relatíve magas a nők részvétele a munkaerőpiacon

langer
Download Presentation

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

  2. Örökség a szocializmusból • A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon • Nemi szerepek erősek → Ma is relatíve magas a nők részvétele a munkaerőpiacon → Az atipikus munkaviszonyoknak nincsen speciálisan női jellege → Jelentős munkahelyi szegregáció → Bérkülönbségek → Anyasági ellátások, munkajogi védelem

  3. Örökség a szocialista munkajogból • Egységes munkavállaló fogalom • Hatálya alá tartozik minden munkavállaló, tipikus és atipikus egyaránt (bizonyítás után a feketemunkás is) → A munkajogi szabályozásbeli különbségek nem terelnek az atipikus foglalkoztatás felé („jog megkerülése”) → Szükségtelen volt a munkajogi védelem erőteljes csökkentése 2012. évi I. törvénnyel

  4. A foglalkoztatás minősége és tipikus - atipikus kategorizálás • A tipikus és atipikus foglalkoztatás nem szükségszerűen értékkategória („jó” és „rossz”) • Kinek elégíti ki a rugalmasság iránti igényét? • Részmunkaidő: ált. munkavállalóét (munkavállaló választja) • Határozott idő, kölcsönzés, behívásos munkaviszony: ált. munkáltatóét (munkavállaló az atipikus foglalkoztatásba szorul)

  5. Atipikus foglalkoztatás és fekete munka? • Mindig „rossz”: feketemunka • A fekete munkások kívül esnek a jogi védelmen, a munkavégzés helye és módja miatt • Súlyos bizonyítási teher a jogi védelem alá kerüléshez

  6. Atipikus foglalkoztatás sajátos (gazdasági – jogi – kulturális) feltételei • Részmunkaidő (Hollandia) • Bérezés • Erős, munkahely teremtésre képes gazdaság • Gyermek ellátás rendszerének gyöngesége • Határozott idejű foglalkoztatás (Spanyolo.) • Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság • Szabályozási különbségek • Önfoglalkoztatás (Görögo.) • Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság • Magas munkanélküliség • Turizmus

  7. Szolgáltatási munkaerőpiac és atipikus foglalkoztatás • A szolgáltatások körében kezdetektől fogva az atipikus foglalkoztatás volt a szokásos (tipikus) • Kis munkáltatók dominanciája • Kevésbé formális kapcsolatok • Jelentős részük a családbeli női feladatok társadalmi szinten való ellátása (gondozás, ápolás, főzés) • Munka-intenzív, rosszul fizetett foglalkozásokban sok a nő • Interaktivitás a megrendelőkkel, vásárlókkal • Sokrétűbb mint a termelés (megrendelői igények) →Kérdéses, hogy a 2012. évi I. tv. mennyire reflektál a szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekre

  8. Atipikus foglalkoztatás és a munkáltató rugalmassága iránti igénye - 2012. évi I. tv. • Belső és külső rugalmasság számos eszköze szerepelt a törvényben • Belső rugalmasság (2012): munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem, stb. • Külső rugalmasság (2012): a foglalkoztatás időtartamát meg kell a szerződésben határozni → határozott idejű munkaviszonyok száma nőni fog • Kötelezettség a részmunkaidős módosításra a gyermek három éves koráig, ha a munkavállaló kéri • És utána?

  9. Kollektív tárgyalások és atipikus foglalkoztatás • Beleszólást engedhet a munkavállalói oldalnak a munkáltató atipikus munkaerő alkalmazását érintő döntéseibe • Jellemzően csökkenti a bérkülönbségeket • Előmozdíthatja a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot a munkafeltételekben (gender semleges szabályok megalkotásával) • Túl erős feltételekkel a munkajog megkerülésre ösztönözhet → A 2012.évi I. tv. számos eszközzel visszaszorítja a kollektív alkut (feltételek, üt konkuráló szerepe, munkajogi védelem, stb.)

  10. Konklúziók 1. • Neo-liberális szabályozási megközelítés felülvizsgálata (munkajogi dereguláció: 2012. évi I. tv., ellátások csökkentése, egyéni felelősség hangsúlyozás) • munkavállalók / atipikus munkavállalók rugalmasság iránti igényének kielégítése (nemcsak a munkáltatóé) • reagálás a szolgáltatási szektor sajátos foglalkoztatási helyzeteire • A munkavállalók megrendelőktől való függése

  11. Konklúziók 2. • Munkajog védelmi funkciójának kiterjesztése védelemre szoruló más foglalkoztatottakra • függő helyzetben lévő önfoglalkoztatókra • (A munkajog védelmi funkciójának helyreállítása általában • Minimumsztenderdek szabályozásának fenntartása • Szakszervezetek működési feltételeinek visszaállítása • A jogellenes munkaviszony szankcióinak helyreállítása)

  12. Konklúziók 3. • Integrált politikák kidolgozása a munka világára és a szociális ellátásokra • Pl. nem csökkenthető egyszerre a munkajogi védelem és a munkanélküli ellátás • Foglalkoztathatóság javítása a közmunka zsákutcája helyett • Adók és járulékok ne tereljenek el a megfelelő foglalkoztatástól • A munkák közötti átmeneti időszakra megélhetést kell biztosítani (pl. Supiot: social drawing rights) • „working poor” (közmunka, minimálbér) • Párbeszéd útján (érdekeltek, szakértők) • Gyermekek és idősek gondozása (!)

  13. Köszönöm a figyelmet! nacsa@ ajk.elte.hu

More Related