Megalakulás, tevékenysége

1. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felnőttképzési tevékenysége a második világháború végétől a rendszerváltásig

2. Megalakulás, tevékenysége • 1944. január 9. – megalakulás • Tagok száma induláskor: 200 fő • „Csillagok Világa” c. folyóirat megjelenése • Német megszállás politikai következményei a TIT tevékenységére is hatottak • TIT munkája Budapest ostromával megbénult, de a székház érintetlenül maradt • Társulati élet újrakezdésében részt vettek: • Szent-Györgyi Albert • Rapaics Raymund • Gróh Gyula

3. A Társulat újraalakulásától az átszervezésig (1945-1949) • Ország gazdasági nehézségei – TIT újraindulásának problémái • 1944: 10 000-es tagság – 1945: 1000 fős tagság • Fontos volt a lapengedély megszerzése • 1946: „Természettudomány” c. közlöny megindítása • Tudományos-kulturális élet szélesebb területe: szabad-művelődés: TIT fontos feladata • 1945-47: felpezsdült az ország szellemi, kulturális élete, a társadalmi aktivitás • Előadók falun és városban társ.tudományi, politikai kérdésekkel foglalkoztak • Legnagyobb siker vidéken: Szabad Föld Téli Esték előadássorozat • TIT igyekezett bekapcsolódni az iskolán kívüli népművelésbe – nem járt sikerrel

4. TIT anyagi nehézségekkel küzdött • 1947: „Élet és Tudomány” létrehozása • 1947. szept. 23.: Uránia Csillagvizsgáló megnyílása • Szóbeli ismeretterjesztés kiemelkedő alakjai: • Novobátzky Károly – fizika • Vadász Elemér – geológia • Rapaics Raymund – bilógia • Jánossy Lajos – csillagász • TIT sokat tett a „tudósok a dolgozókért, dolgozók a tudósokért” mozgalomért. • TIT pártos ideológiától mentes, objektív tudományos ismereteket terjesztett.

5. Változások a „fordulat éve” után • A hatalomban bekövetkezett változás a kulturális és tudományos életre is kihatott • 1948: közgyűlés – új elnök és főtitkár a hatalom szellemében tevékenykedtek: Novobátzky Károly, Mariska Zoltán • 1949: kommunista eszmék, marxizmus – leninizmus intenzív behatolása a tudományos életbe • Megyei szervezetek megalakítása • Szakosztályi munka megerősítése • Szervezeti élet megalapozása • 1952: népművelési konferencia – új feladat: kulturális forradalom és az 5 éves terv sikerre vitele • 1952: ellentmondásos helyzet: a hatalom, pártvezetés súlyos hibái a TIT élére is befolyást gyakoroltak, de jelentős munka állt a TIT mögött

6. Új lehetőség: a TIT a természettudományokon kívül társadalmi ismereteket is terjesszen • Pártközpont megfogalmazása: a TIT a jövőben a „materialista világszemléletre való nevelés, a vallásos előítéletek és a polgári maradványok eltüntetése” elleni küzdelem szervezete legyen • 1952 - TIT közgyűlés Rákosihoz intézett szolgai alázatú távirat elfogadásával zárult • Az elnökség nem volt képes megfelelő irányításra • 1953 - megyei szervezetek létrejötte • A központi szakosztályokban elkezdődött a munka (történelmi, irodalmi, filozófiai szakosztály) • Klubok létrehozása • 1955 – Kossuth Klub tevékenységének megkezdése • Szabadegyetemek jelentős szerepet kaptak • 1954 – szabadegyetemek megalakítása: Sopron, Budapest, Debrecen – ezek az iskolán kívüli népművelés legmagasabb formái

7. 1956 – „Élet és Tudomány”: 200 000-es példányszám • „Természet és Társadalom”: 14 000-es példányszám • 1953-56 között az ország lakosságának több mint a feléhez jutott el a TIT kb. 10 000 előadása! • A TIT által nyújtott ismeretterjesztés egy része a pártállami hatalmi-ideológiai érdekeket szolgálta

8. Kapcsolatrendszer • UNESCO-val sikerült kapcsolatot teremteni • Hazafias Népfronttal csak formális jellegű • MDP-vel nem volt kifogástalan a viszonya

9. 1956-os forradalom hatása • 1956 – a párt 5 dokumentumban fejezte ki elégedetlenségét a TIT ideológiai-politikai munkáját illetően • 1956-os események szellemi előkészítésében jelentős szerepet játszott a Petőfi Kör • 1956.okt.23-án a Kossuth Klub rendezvényének résztvevői testületileg a Múzeum utcából vonultak ki a tüntetésre • 1956 okt.- TIT országos elnökségi ülés állásfoglalása: segítsék az elmúlt években sérelmet szenvedett értelmiségiek rehabilitációját, és az addig mellőzött értelmiségieket vonják be a szervezetek belső életébe • 1956.okt.23.- forradalom miatt elvesztette a TIT székházát – ideiglenes székhelye a Kossuth Klub lett • 1956 nov. – Mód Aladár főtitkár hitet tett a forradalom mellett és megindokolta annak történelmi szükségszerűségét • 1961-ben ezért leváltották főtitkári tisztéből

10. A hatalom a korábbi 10 milliós hozzájárulást 4 millióra csökkentette • Az apparátus létszáma harmadára csökkent • Saját bevételből kellett fedezniük a költségeket • Uránia Ismeretterjesztő bolt létrehozása • Nőtt a belépődíjas előadások száma • 1958.május 24-25 – a közgyűlésen új alapszabályt fogadtak el: a Társulat új neve: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

11. A konszolidáció évei • Ismeretterjesztő munka súlypontja az üzemekbe és a TSZ-ekbe helyeződött • Kádárista vezetés gesztusokat próbált tenni az értelmiségnek • 1962 – Bugát Pál emlékérem megalapítása: májusban adtak át először 10 társulati tagnak • MSZMP határozata: TIT tartozzon a Hazafias Népfronthoz, de a Népfront alkalmatlan az ilyen felügyeletre • A TIT csak a konszolidációt végrehajtó pártvezetéssel igyekszik jó kapcsolatot tartani • Szervezet élén ekkor Ortutay Gyula áll (a kommunista párt jól tudta használni) • 1964-68 – konszolidáció időszaka: gazdaságilag megalapozta Magyarország számára a „vidám barakk” illúzióját • Ez az állapot a TIT számára is fejlődést eredményezett mind taglétszám, mind rendezvények tekintetében

12. 1956 és 1968 következményei • A szociológiai választmány nem folytathatja tovább tevékenységét • Minisztériumi döntés: a történelem csak fakultatív érettségi tárgy lehet • 1977.aug.17. – Planetárium felavatása a Népligetben • 1980-as évekre a súlyos gazdasági és társadalmi kérdések fokozódtak • A TIT tagsága és vezetői közül sokan ott voltak azokon az eseményeken, amelyek 1989-ben az állampárti rendszert megpecsételték • Rendszerváltás után a TIT első elnöke Szentágothai János világhírű agykutató lett, aki 1990 előtt és után is országgyűlési képviselője volt a parlamentnek

13. Összefoglalás • A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a történelem viszontagságai ellenére képes volt folytatni felnőttképző tevékenységét, amelyben elévülhetetlen érdemeket szerzett.