A szaporodás szervrendszere

1. A szaporodás szervrendszere

2. korai intrauterin T hím külső genitalia here perinatális T hím idegi szerveződés felnőttkori T szexuális aktivitás • here hiánya: (perinatális T hiánya) • női genitalia • női idegi szerveződés:E2 pozitív feed-back (ciklus !) és • női szexuális magatartás -fötoprotein: a placentáris ösztrogén nem hat közp. ir.-re hím genitalia a 14. hétig záródik ! (adrenogenit. syndroma !) hím genitalia a 14. hétig záródik ! (adrenogenit. syndroma !)

3. Elsődleges nemi jelleg • a férfi illetve a női nemre jellemző nemi szervek határozzák meg (here/ptf) • megszületéskor az újszülött nemét külső nemi szervei alapján állapítják meg (bár ez néha csalóka tud lenni...interszexualitás/hermafroditizmus

4. Férfi alkat sémája Női alkat sémája Másodlagos nemi jelleg • a nemi érés idején (pubertás) az ivarmirigyek (férfiaknál here, nőknél petefészek) által termelt hormonok alakítják ki és tartják fenn • főként alkati tulajdonságokban mutatkozik meg • Mik is ezek?

5. Férfiakénál egészében kisebb, testmagasság -10 cm, tömeg -10kg • Nők törzse (hasi rész) hosszabb, a férfin a végtagok hosszabbak • Fej férfinál relatíve nagyobb (de az agy mérete nem függ össze az IQval) • Férfi nagyobb vállszélessége a női medence szélességével szemben • Ffi bőre erősebben pigmentált, bőr alatti zsír kevesebb, jobban visszaadja a bőr alatti izmok idomait • Erősebb szőrzet, ffias kopaszodás (már a 20as években homlok oldalsó szögletében. Oka? Tesztoszteron károsítja a hajhagymákat) • Szeméremtájék szőrzete ffiban egyenes a köldökig tart, nőben háromszög sosem ér fel a köldökig • Női bőr alatti zsírpárna fejlettebb(különösen mell és fenék, csípő tájékon), ezért idomai kerekdedebb, simább • Ffi csontjai nagyobbak, durvább domborzatúak • Ffi koponya: szemöldökív erősebb kiemelkedése, homlok dőltebb, szemgödör szögletes • Belső szervek is nagyobbak ffiban, egy kivétellel a lép nőben nagyobb • Gége alakja ffiban előreugró, hangszalagok hosszabbak...mélyebb hang

9. Pubertás: a GnRH elválasztás pulzatilis lesz leányok: 12-14. évtől (menarche) fiúk: 13-15. évtől

10. Fúúú na kezdjük….

11. A női nemi szervek(külső és belső) Elhelyezkedés alapján külső és belső nemi szerveket különítünk el.

12. Külső női nemi szervek kismedencén kívül, a szeméremrés körül helyezkednek el; • többrétegű elszarusodó laphám fedi őket szemérem domb csikló (clitoris) + preputium clitoridis kis ajak (labia minora pudendi) szemérem test nagy ajak (labia majora pudendi) Húgycső (ostium urethrae ext.) Szűzhártya (hymen) hüvely bemenet (ostium vaginae) Bartholin vezeték (váladékuk sikamlóssá teszi a hüvelybemenetet, vestibulum vaginaeba nyílnak) Gát: a csontos kismedencét lezáró vaskos izmos terület, nyílirányú hasadéka a szeméremrés

13. Csiklóról még egy keveset: • ffi hímvesszője egy részének megfelelő erectilis szövetekből épül fel • Két szárral ered a szeméremcsont, ülőcsont szárainak találkozásáról, majd konvergálnak, syphysis alatt összenő, vége a glans („csak a jéghegy csúcsa”)

14. Belső női nemi szervek

15. A petefészek • mandula nagyságú, páros szerv, • méh két oldalán, kis- és nagymedence határán, • méhszalagokhoz rögzített • kéreg- és velőállománya van • működésének legfontosabb elemei: a kéregállományban elhelyezkedő tüszők • termeli a tüszőkben elhelyezkedő petesejteket • belső elválasztású mirigyként is működik

17. Ovarialis és menstruációs ciklus • A női nemi működés ciklikus jellegű. • Ez a működés a lányoknál a serdülőkor végén, a fiatal felnőttkor elején 10-15 éves korban az első menstruációs vérzéssel (menarche) kezdődik • Változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával, (menopauza) fejeződik be. • A menstruáció a méhnyálkahártya havonta ( átlagosan 28 naponként, de ez az időperiódus egyénenként, sőt ugyanannál az egyénnél is elég nagy változatosságot mutat, így gyakorlatilag 25-33 naponként) történő lelökődését és vérzés kíséretében történő kiürülését jelenti. • A tinédzsereknél a ciklus még ingadozó lehet, csak kb. 18-19 éves korban vesz fel egy viszonylagos állandóságot. • Terhességek alatt szünetel. • Az emberen kívül csak az emberszabású majmoknál fordul elő. • A folyamat több szintű hormonális szabályozás alatt áll. Ennek a szabályozó rendszernek a felső szintjét a hipotalamo-hipofízeális rendszer gonadotróp (nemi mirigyeket serkentő) hormonjai jelentik, amelyeknek termelődését negatív visszacsatolással (feed-back) a petefészekben (ovarium) termelődő hormonok befolyásolják.

19. Tüszőérés: • A női ivarsejt (petesejt; ovum) a tüszőérés során válik megtermékenyülésre alkalmassá. • A petesejtek szaporodása már a három-négy hónapos leánymagzatok petefészkében (ovarium) befejeződik, ekkora két petefészekben összesen mintegy 400 ezer található, és ezután számuk már csak csökken. • Születéskor a petefészkekben lévő petesejtek az első érési oszlás profázisában vannak, és így maradnak az érésig. • A follikulusz-stimuláló hormon (FSH) hatására néhány tüsző fejlődésnek indul. • Az érett tüsző az ovarium felszínét kidudorítva helyezkedik el.

20. A tüszőérés folyamata

21. A tüszőrepedés(ovulatio) a ciklus közepén (kb. 14. napján) következik be. (A testhőmérséklet emelkedése is jelzi I • lyenkorra a FSH hatása a negatív visszaszabályozás miatt visszaszorul, és a hirtelen megemelkedő LH hatására a petefészek vérellátása úgy változik, hogy fokozódik a tüszőre kifejtett nyomás. • A fokozott nyomás hatására a tüsző megreped. • A petesejt a méhkürt „szívó” hatásának következtében bekerül a méhkürtbe, megkezdi vándorlását a méhüreg felé. • A beágyazódáshoz persze az is szükséges, hogy a petesejt közben megtermékenyüljön (ez 90%ban a méhkürtben történik), fejlődésnek induljon, és a méhüregbe éppen beágyazódásra képes állapotban kerüljön. (A terhesség bekövetkezéséhez így egy természetes módon időzített, bonyolult folyamatokból álló rendszer összehangolt működésére van szükség.)

22. Sárgatest: • a LH hatására a visszamaradt tőszőhám és a belső tok sejtjeinek átalakulásával jön létre • A LH hatása tovább is fennmarad, ami fokozza a sárgatest hormon (progeszteron) termelődését. • A progeszteron hatására a méhnyálkahártya tovább vastagodik, tápanyagokat halmoz fel, mirigyei váladékot termelnek. Összességében: felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. • Közben a sárgatesthormon a negatív visszacsatolás mechanizmusán keresztül visszaszorítja a FSH és LH termelődését. • Ha bekövetkezik a terhesség a sárgatest még három hónapig fennmarad majd szerepét átveszi a méhlepény. • Ha terhesség nem következik be, a visszacsatolási mechanizmus következtében leeső LH szint miatt a sárgatest tönkremegy, a progeszteron termelés lecsökken, a méhnyálkahártya nem képes tovább fennmaradni, és vérzés kíséretében leválik és kiürül (menstruáció). • Az FSH termelés blokkolódása a progeszteron szint leesésével megszűnik, ezzel az egész ciklus újrakezdődik...

24. A női nemi ciklus összefoglalása (otthonra) • A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon (FSH – follikuluszstimuláló hormon) szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve • A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, amit hamarosan követ a luteinizáló hormon (LH) mennyiségének ugrásszerű növekedése (a grafikonon ezt spike-nak hívják – angolul tüskét jelent), ami az érett petesejt kilökődését idézi elő • A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest (corpus luteum), ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye • Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására • Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében • Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg (esetenként kettő, ami kétpetéjű ikrek születéséhez vezethet). • A méh nyálkahártyája, az endometrium folyamatosan megvastagszik. Ovuláció után a méhfal megváltozik (izomzata ellazul), képessé válik a megtermékenyített petesejt befogadására és terhesség kialakulására.

25. A hormon hatása Ösztrogének: • Előidézik a serdülő lányok emlőmirigyének fejlődését, a mellbimbó pigmentálódását, valamint a másodlagos nemi jellegek megjelenését. • a FSH-termelés csökkenését okozzák. • Hatást gyakorolnak az anyagcserére: csökkentik a vércukorszintet, előidézik a víz és a nátrium szervezetben való visszatartását, valamint a kalciumnak a csontokban való lerakodását.

28. Petevezetékek (tuba uterina) • méh felső két oldalán eredő • szarvszerűen elhelyezkedő, üreges, nyálkahártyával bélelt vezetékek • végeiken a hasüreg felé kiszélesednek • az itt lévő szálak, nyúlványok terelik a petesejtet a hasüregből a vezetékbe

30. Méh (uterus) • többrétegű simaizommal rendelkező, körte alakú szerv • kismedencében, hashártya alatt helyezkedik el, a hashártya csak felülről borítja • szalagrendszer és a gát izomrendszere biztosítja a helyzetét • a méhnyak végén van a méhszáj, amely „belelóg” a hüvelybe> ez a méh hüvelyi része> laphám fedi> a hám vizsgálata a nőgyógyászati rákszűrés része • feladata: a megtermékenyített petesejt befogadása, fejlődésének biztosítása

32. Hüvely (vagina) • ferde csatorna • 8-10 cm hosszú, kb. 5 cm átmérőjű • szabadon nyílik a gáton • nem tartalmaz mirigyeket • hüvelyváladék termelődése: • a hüvelyben élettani körülmények között jelen vannak a Döderlein-bacilusok/pálcák/laktobacillusok • a hüvelyfal hámsejtjeiben lévő glikogénból kémiai úton tejsavat képeznek • ez gátolja a bejutott kórokozók szaporodását • így a hüvelynek öntisztulása van • a hüvely a szexuális úton terjedő betegségek gyakori kiindulási helye

33. A férfi nemi szervek

34. Hímvessző: (penis) • Fejlődéstanilag a nők csiklójának felel meg • Részei: Corpus (test), Glans (makk), Preputium (fityma) • barlangos testből álló szerv • nemi izgalom hatására megtelik vérrel • alsó részén húzódik a húgycső • nagyon sok érző idegvégződéssel rendelkezik • Felépítése • tágult erek, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található • két barlangos test (corpus cavernosus penis) alkotja • a húgycsövet egy harmadik barlangos test (corpus spongiosum penis) veszi körbe, amely a makkot is alkotja

38. Herezacskó: • bőrzacskó, ebben helyezkednek el a hereképletek • Tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése (annak valamennyi rétegét tartalmazza) • Magzati élet 7. hónapjától here található benne • Fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt (ha jól megnézed láthatod )

39. Belső férfi nemi szervek Here: (testis) • feladata hímivarsejt- és hormontermelés • Galambtojás nagyságú és alakú • páros szerv, burkokkal fedve helyezkedik el a herezacskóban • Kötőszövetes tok veszi körül • magzati életben a hasüregben fejlődik a vesék magasságában, ahonnan a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba vándorol le • érett újszülött heréi már a herezacskóban vannak • rejtettheréjűség: ha a herék a hasüregben maradnak (MJ) • állományát vékony csatornarendszer alkotja> ebben termelődnek az ondósejtek (spermiumok)

40. állományát felcsavarodott csatornák alkotják

41. A herecsatornákat csírahám alkotja---hímivarsejteket termeli • Hímivarsejtek (spermiumok jellemzői): • a női nemzőcsatornában 2-3 napig életképesek • képződésüket a hypophysis gonadotrop hormonjai szabályozzák • osztódási és érési folyamat eredménye képpen jönnek létre • 60 μm hosszúságú • feji része tartalmazza a sejtmagot, ½ kromoszóma garnitúrával

42. a középdarab (nyaki szakasz) tartalmazza a cytocentrumot → mozgás irányítása • farokrész, amelynek csapkodása révén aktív mozgásra képes • a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók, amelyekbe a hímivarsejtek nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint tápanyagokat vesznek fel • a herecsatornák között Leydig-sejtek találhatók →ők termelik a testosteron-t!!

43. Mellékhere:(epididymis) • herék hátsó felszínéhez hozzánőtt, hosszúkás, páros szerv • itt folytatódnak a herékből kivezető csatornák • feji, testi és farki rész különböztethető meg rajta • a herecsatornák a mellékhere feji részében szedődnek össze • feladata: a hímivarsejtek termelése és érése itt már NEM történik, csak tárolódnak alsó, elkeskenyedő végéből indul az ondóvezeték

44. Ondóvezeték: (ductus deferens) • a mellékhere farki részéből induló izmos falú, szűk lumenű cső • a herezacskóban felfelé haladva a lágyékcsatornán keresztül jut a hasüregbe • a húgyhólyag mögött lefelé húzódva, mint ondókilövellő csatorna (ductus ejaculatorius) nyílik a húgycső dülmirigyet átfúró szakaszába • feladata a nemi váladék továbbítása

45. Ondózsinór: (funiculus spermaticus) • kb. kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában • a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték (ductus deferens) alkotja

46. Ondóhólyag:(vesica seminalis) • Páros szerv • tömlőszerű, feladata a váladéktermelés • a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített → rectalis vizsgálattal tapintható • belső felszínét nyálkahártya béleli → váladéktermelés • kivezető csöve az ondóvezetékbe nyílik

47. Dülmirigy (prosztata): • gesztenye alakú és nagyságú, páratlan mirigy; • húgyhólyag alatt; • körülfogja a húgycsövet; • közvetlenül mögötte található a végbél  → rectalis vizsgálattal tapintható • sejtjei váladékot termelnek, • kivezetőcsöve a húgycsőbe nyílik; a húgycső felülről lefelé haladva fúrja át • idős korban mirigyállománya felszaporodhat

48. Köszi a figyelmet!