1 / 21

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet. Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu. A népképviseleti választójog története Magyarországon. Választójogi alapelvek. Általános Egyenlő Titkos Közvetlen. Általános.

lel
Download Presentation

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. gosztonyi@ajk.elte.hu

  2. A népképviseleti választójog története Magyarországon

  3. Választójogi alapelvek Általános Egyenlő Titkos Közvetlen

  4. Általános • A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - szavazati joggal rendelkezik • Természetes kizáró okok: • cselekvőképesség hiánya • cselekvőképesség korlátozottsága • szabadságvesztés-büntetés töltése • jogerős közügyektől eltiltás • jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés

  5. Egyenlő • A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban • Az egyenlő jogok egyfelől a szavazatok számértékének egyenlőségét jelentik, azaz minden választójogosultnak ugyanannyi szavazattal kell rendelkeznie. Másfelől a szavazatok sikerértékének egyenlőségét jelenti, azaz a választópolgárok szavazatai közel azonos súllyal befolyásolják a szavazás végeredményét

  6. 1990 (7 „kilógó”) – 2006 (23 „kilógó”) (176 evk)

  7. Titkos, közvetlen • A szavazás titkosságának elve azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat • A szavazás közvetlenségének elve azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során

  8. Cenzus: választójog bizonyos feltétel(ek)hez való kötése  mindig politikai döntés függvénye • Aktív választójog: valakinek az a joga, hogy a képviselő személyének kiválasztásánál szavazatával közreműködhet • Passzív választójog: valaki képviselőül megválasztható

  9. 1848 népképviseleti választójog • 1848:5. tc. • 4-5%  10-12% • Férfi • 20év+ (passzív: 24+) • Bevett vallás (vö.: 1848:20. tc.) • Magyar / honosított • Önjogú (nem áll atyai / gyámi / gondnoki hatalom alatt) • Nincs eljárás ellene súlyosabb bcs. miatt (hűtlenség, rablás, gyilkosság)

  10. 1848 népképviseleti választójog • + vagyoni cenzus (alacsony): (vidék) negyed telkes ex-jobbágyok / (város) min. 300 ft értékű ház tulajdonosa vagy min. 100 ft éves jövedelem • Értelmiségiek vagyontól függetlenül választhattak • Kézművesek és kereskedők vagyontól függetlenül, ha min. egy segédjük volt

  11. Kereseti viszonyok, 1848 • Ó-Kanizsa mezőváros, 10806 lakos, fő/ft/év • Bíró 300 • Orvos 300 • Ügyész 200 • Bába 100 • Erdész 90 • Dobos 60 • Kocsis 60 • Kertész 60 • Eprész 9

  12. Jobbágytelek nagysága 1 jobbágytelek = 16-40 hold (föld minőségétől és terményhozamtól függően) 1 hold = 1100-1300 négyszögöl (kis-/nagyhold) 1 négyszögöl = 0,00036 hektár = 3,6 m² 3960-4680 m² = 1 hold 63360-187200 m² = 1 jobbágytelek = (~250x250m - 430x430m)

  13. 1848. június: választások 1848. július 5.: első népképviseleti országgyűlés

  14. 1874:33. tc.: adócenzus bevezetése (negyed telek utáni adó (vidék), min. 16 ft éves adó (város)) + adóhátralékosok kizárása (10-12%  6%) • 1913:14. tc.: adócenzus csökkentése, de hat elemi elvégzése kötelező (műveltségi cenzus) és 30év+ • Egyre anakronisztikusabb az egész rendszer (európai folyamatok az alapelvek érvényesülése felé mutatnak) • 1918. évi 1. Néptörvény:FFI: 21év+; NŐ: 24év+ és írni-olvasni tudás (ha lett volna választás: 35-40% - korabeli európai trendeknek megfelelően)

  15. A női választójog

  16. 1919: Friedrich-féle választójogi rendelet: FFI+NŐ: 24év+ és félévnyi helyben lakás + Titkosság bevezetése (!) • 1922: Lex Bethlen (rendelet): FFI: 24év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, négy elemi; NŐ: 30év+, 2 évnyi helyben lakás, 10 éve állampolgár, hat elemi  vidéken nyílt szavazás bevezetése (magyar ember jelleme is nyílt)

  17. 1920

  18. Keresztények!Felháborító a nemtörődömségtek! Választói jogotok van, kötelességetek szavazni s mégse mentek szavazni, mert lusták vagytok.(…)A le nem szavazókat szigorúan bünteti a törvény és a Magyarok Istene.Menjetek azonnal szavazni!1920

  19. 1925:26. tc.: ajánlások bevezetése (helyi választópolgárok 10%-a) – lakosság 30%-a választhatott • 1938:19. tc.: vidéki lakosság szavazata 2x számít (konzervatívabbak) + ajánlások mellé jelentős kauciót is meg kellett fizetniük a jelölteknek

  20. 1945. november 4.: valódi demokratikus választások, mind a négy alapelv érvényesül (KIV: nemzetiségi cenzus a németekkel szemben) – lakosság 60%-a választhatott • 1947. augusztus 31.: mind a négy alapelv sérül (ún. kékcédulás választások) • 1949. május 15.: alapelvek már deklarálva sincsenek

More Related