1 / 22

Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2009-2013

Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2009-2013. Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából. A 2009-2013 stratégia részei. Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága elvárásaival összhangban Nemzetközi és hazai keresleti elemzés A hazai kulturális kínálat és helyzetelemzése

lena
Download Presentation

Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2009-2013

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kulturális turizmus fejlesztési stratégia 2009-2013 Az Önkormányzati Minisztérium megbízásából

  2. A 2009-2013 stratégia részei • Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága elvárásaival összhangban • Nemzetközi és hazai keresleti elemzés • A hazai kulturális kínálat és helyzetelemzése • Analízis, jövőkép meghatározása • Stratégiai irányok meghatározása, prioritások • Pénzügyi és időtervezés • A kulturális turisztikai piac átfogó vizsgálata előzte meg A stratégia készítői: Budai és Barta Tanácsadó Kft.

  3. Nemzetközi kulturális trendek • Közép-Kelet Európa iránti érdeklődés nő • A kulturális örökség részei előnyben • Élmény-jelleg dominál, a tanulás másodlagos • Kultúra fogalma kitágul (életstílus, divat, desgn, kortárs) • Belföldi turisták motivációja: épített örökség)

  4. Az elmaradottság okai hazánkban • Nincs élményt kínáló bemutatás • Turisztikai infrastruktúra fejletlen • Vegyes tulajdonosi-fenntartói rendszer • Világörökségi kínálatunk ismertsége alacsony • Szervezetlen tematikus utak • Finanszírozás kiszámíthatatlansága • Területen dolgozók szakmai képzetlensége • A döntési hierarchia és a forrásrendszer átláthatatlan

  5. 2015. év jövőképe • Nemzetközileg versenyképes és fenntartható termékek • Magyar kultúra elemeinek megőrzése, hasznosíthatóvá tétele • Tudatos keresletépítés (célcsoportok elérése) • Kulturális vonzerőkre épülő országimázs • Nemzetközi kulturális turisztikai együttműködések nyomán határon átnyúló kapcsolatok • Fenntartható turizmus • Horizontális elvek: • Életminőség javítása • Fenntarthatóság • Esélyegyenlőség • Határon átnyúló kapcsolatok erősítése • Közösség

  6. Prioritások a célok megvalósulásáért • A kulturális turizmus szervezeti-működési kereteinek megteremtése • A kulturális turizmus jogszabályi kereteinek megteremtése • A kulturális turizmus gazdasági alapjainak biztosítása • Kulturális kínálatra épülő attrakciófejlesztés • Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése • A kulturális-turisztikai marketing erősítése • A humán erőforrás háttér biztosítása

  7. Utazási motivációk főbb csoportjai • Pihenés, tengerpart, család és barátok meglátogatása, városlátogatások, kultúra és vallás, természet, sport, egészségmegőrzés • Eurobarometer - Survey on the attitudes of Europeans towards tourism Analytical report, European Comission, 2009 March

  8. A stratégia kialakítását befolyásoló szekunder kutatások • KSH adatai • Hazai turisztikai, kulturális, gazdasági és marketing adatok • A magyarországi kulturális turizmus szempontjából fontos küldő országokban végzett felmérések adatai • A Magyar turizmus Zrt. Által kulturális turizmus témában készített dokumentumok, háttértanulmányok • A NKA kulturális turizmussal kapcsolatos dokumentumai • A nemzetközi kulturális turizmusban meghatározó szerepet játszó országok, régiók, települések, intézmények adatai • A nemzetközi kulturális turizmusban legdinamikusabban fejlődő termékeket kínáló, trendeket meghatározó országok, régiók, települések, intézmények adatai. • A kulturális turizmus területén versenytárs országok adatai.

  9. A stratégia kialakítását befolyásoló primer kutatások • A hazai kulturális turisztikai fogyasztók szokásai –saját adatbázisok • Mélyinterjúk készítése • Írásbeli kérdések • Telefonos kérdések • Álcázott vásárlás – magyarországi kulturális turisztikai helyszínek

  10. Kínálati elemek • Épített örökség • Egyedi vonzerő pl. török, oszmán emlékek, szecesszió, népi építészet • Sok fejlesztés van jelen - Uniós pályázatok • Fenntarthatóság problémája: műemlékvédelmi előírások • Több tulajdonos esetén nehéz a pályázás • Restauráció mellett a kiépített infrastruktúra is szükséges • A műemlékek bemutatása csak az adott település együttműködésével lehet sikeres – kapcsolódó infrastruktúra • Egykori barokk, reformkori városközpontok helyreállítása • Az ország régészet örökségének bemutatása elhanyagolt

  11. Kínálati elemek II. • Világörökségi helyszínek • Budapest Duna-parti látképe • Budai Várnegyed • Andrássy út és történelmi környezete • Hollókő ófalu és táji környezete • Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt • Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete • Hortobágyi Nemzeti Park • Pécsi ókeresztény sírkamrák • Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj • Tokaji történelmi borvidék • További tíz a várományosi listán • Alacsony fokú ismertség • Fontos, hogy több célcsoportnak szóló komplex program épüljőn köréjük annak érdekében, hogy a látogatók ne csak egy, hanem több napos kirándulás keretében látogassák ezeket a helyszíneket • Fenntartható örökségturizmus: eredetiség, bemutatás, hozzáférhetőség, nemzedéki méltányosság • Multiplikátorhatás figyelembevétele

  12. Kínálati elemek III. • Nemzeti és történelmi emlékhelyek • Magyar történelem jelentős eseményeihez kötődő helyszínek • Belföldi utazók látogatják • A kulturális örökség védelméről szóló 2011. évi LXIV. Törvény • Szellemi örökségen alapuló vonzerők • Múzeumok, gyűjtemények (nehéz, nem megfelelő körülmények, költséges fenntartás, szakmaiság túlzott térnyerése) • a turisztikai funkciókkal nyitottabbá válik az intézmény, szélesebb rétegeket csábít • Pl. Szentendrei Skanzen, Debreceni Déri Múzeum, Szépművészeti Múzeum • Könyvtárak • Nemzetközi érdeklődés pl. Luther Márton eredeti végrendelete • Színházak, rendezvény helyszínek • A nyelv alapvető meghatározó • Operett Színház, Madách Színház, Opera – előny a felirat • Nemzetközi elismertség: Művészetek Palotűja • Budapesti Kongresszusi Központ, Sportaréna, SYMA Rendezvényközpont • Történelmi személyiségekhez, eseményekhez kötődő emlékek • Tematikus útvonalak (Mária-út, Borostyánút, Szent Márton út) • Hagyományok

  13. Kínálati elemek IV. • Turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények • Magyarországon évente 3200 fesztivált rendeznek (művészeti, gasztronómiai, sport témakör) • Turisztikai szezon meghosszabbodása további forgalmat generálnak • Legismertebb hazai fesztiválok: Sziget Fesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Debreceni Virágkarnevál, Művészetek Völgye • Budapesti Tavaszi Fesztivál • 1981 óta rendezik meg • Változatos programkínálat, érdekes helyszínek pl. Gellért fürdő • 30% a külföldi résztvevők száma • Sziget Kulturális Menedzser Iroda (Sziget Fesztivál, Balaton Sound, Volt Fesztivál) • 2007-től a fesztiválminősítési rendszer a szaktárcák által • Vallási, hitéleti motivációjú utazások • Zarándokutak • Szent István Bazilika, Mátyás-templom, esztergomi bazilika, Dohány utcai Zsinagóga • Via Margaritanum, Mária-út • Kortárs kultúra • Budapesti Őszi Fesztivál, Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny • Kreatív kultúra, design (Cinetrip, Placcc Fesztivál)

  14. Kultúra - turizmus • A kultúra vonzerő a turizmus számára • alapmotiváció, • Döntést segítő tényező • Turizmus bevételeket hoz a kultúra számára • A kettő együtt van hatással az általános imázsra • A kulturális turizmus környezete: • Politikai, jogi környezet a működést biztosítja • Gazdasági környezet: kereslet és kínálat alakulását befolyásolja • Társadalmi környezet – életminőség, vendégek és szolgáltatók általános szemléletmódja

  15. Kulturális turizmus – STEP analízis

  16. A magyarországi kulturális események területi eloszlása • Színkódok magyarázata: hátrányos helyzetű kistérség (s), leghátrányosabb helyzetű kistérség (n), • leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási program lehetőségével bíró kistérség (z)

  17. Átfogó ágazati SWOT analízis

  18. Átfogó ágazati SWOT analízis

  19. Gazdasági: Bevétel Nyereség Mérlegadatok Források Forgalmi: Látogatószám Virtuális látogatószám Reklámérték Turisztikai: Vendégéjszaka szám Tartózkodási idő Egy főre eső költés Szezonális megoszlás IFA bevétel Turisztikai fejlesztések Hatás: Közösségi részvétel Kulturális értékek megőrzése Élményszint Imázsépítés Fenntarthatóság Tervezhetőség INDIKÁTOROK

  20. Veszélyek kiküszöbölése • • A válság enyhülése várhatóan már 2010-ben megkezdődik. • • A fejlesztések hosszú távra szólnak. • • A rendelkezésre álló európai uniós források felhasználását maximalizálni szükséges. • • A kulturális kínálat alapvetően meghatározza az országról kialakult képet. • • Új turisztikai termékek, egyedi kínálat, komplex szolgáltatások keltik fel az utazók • érdeklődését. • • Új célcsoportok elérése megfelelő keresleti szegmentációval valósítható meg. • • Új küldő piacok bevonása elsősorban a közeli országokra fókuszálva lehet sikeres. • • Új, innovatív megoldások alkalmazásával tehető hatékonyabbá a turisztikai marketing. • • A szakmai együttműködések erősítésével a rendelkezésre álló erőforrások • megtöbbszörözhetőek. • • A belföldi vendégforgalom ösztönzésére szolgáló eszközök fenntartása kiemelt • jelentőségű. • • A szolgáltatási színvonal emelése folyamatos képzéssel, a nemzetközi elvárásokhoz • történő igazodással érhető el. • • A kulturális turisztikai fejlesztések új, döntően vidéki – gyakran hátrányos helyzetű – • helyszíneket képesek az ország gazdasági vérkeringésébe bekapcsolni. • • A fenntarthatóság szempontjait a kulturális turizmus minden területén érvényesíteni • kell.

  21. Vonatkozó jogszabályok • 68/2007 (VII. 26.) FVM-EÜM-SZMM együttes rendelet az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal • egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről • 28/2008. (II. 15.) Korm. rendelet a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami • támogatásokról • 8/2009. (III.4.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos • zenei előadó-művészeti szervezetek működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról • 1990. évi C. törvény a helyi adókról • 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági • megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális • tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről • 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről • 1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről • 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról • és a közművelődésről • 1/2000. (I.14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, • követelményeiről és a képzés finanszírozásáról • 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről • 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

  22. Köszönjük a figyelmet! Forrás: www.bm.gov.hu/web/portal.nsf/dokumentumtar

More Related