A (gyakorlati) nőgyógyászati szakképzés országos és regionális általános helyzete

1. A (gyakorlati) nőgyógyászati szakképzés országos és regionális általános helyzete Dr med habil Molnár-G. Béla egyetemi docens SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

2. A nőgyógyászati szakképzés elemei • Munkahelyi képzés • rezidens • szakgyakornok • Tutoriális rendszer • Gyakorlati képzés klinikai központokban • Postgraduális továbbképző kurzusok • Symposiumok • Kongresszusok kapcsolódó gyakorlati képzései • Egyéni továbbképzés Molnár-G.

3. AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓAZ ÖNÉRTÉKELÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ I. • A klinikán folyó szakképzés irányának megjelölése (alap és ráépített szakképesítések egyaránt) • A szakképzés vezetője (a szakképzés minősítés szempontjából lényeges adatai) • A szakképzéssel megbízottak (szakképzési felelős, tutorok) • A szakképzőhely szakmai tevékenységének bemutatása • A rendelkezésre álló diagnosztikus feltételek • A szakképzésben résztvevő társszakmák megjelölése • A szakképzőhely minőségbiztosítási rendszere • A képzés céljára felhasználható oktatási helységek, eszközök • Az önképzés lehetőségeinek biztosítottsága • A képzéshez, szakmai továbbképzéshez kapcsolódó tanfolyamok, konferenciák, szemináriumok szervezése, lebonyolítása • Szociális háttér Molnár-G.

4. AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓAZ ÖNÉRTÉKELÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ II. • A szakképzendőkkel kapcsolatos értékelés • (készítésénél fokozottan figyelembe kell venni, hogy a belső ellenőrzési rendszer a jelentésbeli eltéréseket felszínre hozza pld. munkaügyi elszámolásokból, pénzügyi elszámolásokból kapott adatok stb.) • Képzési kapacitás • Az elmúlt 4 évben a szakképzettek száma • Tutori, mentori funkciókat ellátók száma • Átlagos tutor/mentor/rezidens arány • A rezidensek oktatásának, számonkérésének módja • A szakképzendők oktatók általi értékelés módja/az oktatók szakképzendők általi értékelés módja Molnár-G.

5. III. A szakképzés részletes programja • A szakképzettek rendelkezésére álló leckekönyv bemutatása • Önértékelés, minősítés Molnár-G.

6. A szakvizsga előtti képzés • A 27/2001.(II.14.) Korm. rendelettel módosított 125/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján: „Ha a jelölt előszerződését szakképzésre nem akkreditált munkáltatóval kötötte, a munkáltató a szakgyakorlat teljes időtartamára vállalja a jelölt akkreditált helyre történő kirendelését és javadalmazását.” • A rendelet 7.§ (4) bekezdése értelmében: „Ha a jelölt a központi gyakornoki idő alatt a kötelezettségeit nem teljesíti, azok pótlásáig a szakgyakorlat további feltételeinek teljesítését nem kezdheti meg.” Molnár-G.

7. Rezidens képzés • 26 hónap • nem szakmaspecifikus • 6 hónap intenzív therápia (1 hónap mentő gyakorlat) • szakmaspecifikus • 6 hónap sebészet • 1 hónap urológia • 1 hónap onkológia • 6 hónap szülészet • 6 hónap nőgyógyászat Molnár-G.

8. Rezidens képzés(a rezidensek változtatási javaslatai) • A hat hónap intenzív therápiás képzés túl hosszú • Ennek terhére a mentős gyakorlatot kellene bővíteni (acut esetek elsővonalbeli ellátásával itt találkozik gyakrabban, a további kezelés már speciális tudást igényel, amit az intenzív ellátásban dolgozó szakemberek végeznek.) • Az egy hónap urológia túl rövid • Sok közös pont ill. átfedés (incontinentia megelőzés, diagnózis, kezelés; szövődmények elkerülése, ellátása; terhesség és vesebetegség, stb.) Molnár-G.

9. Szakvizsga előtti kurzusok 36 hónap speciális képzés, ezen belül: • 12 hónap szülészeti képzés • 10 hónap nőgyógyászati képzés • 5 hónap nőgyógyászati onkológia • 3 hónap nőgyógyászati - endokrinológia és asszisztált reprodukció • 3 hónap szülészeti-nőgyógyászati ultrahang diagnosztika • 2 hónap szülészeti anaeszteziológia • 1 hónap urológia • kötelező tanfolyamok: • kolposcópia • neonatológia • nőgyógyászati endoscopia • szülészeti-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika • postmenopauzális hormonpótlás • pszichoszomatika a szülészet-nőgyógyászatban • meghatározott számú és típusú műtét elvégzése Molnár-G.

10. Mi nem jó? • Az alapok elsajátítása hosszú ideig tart • Egyre felkészületlenebb hallgatók kerülnek ki az egyetemekről (manapság orvosnak már nem csak a legkiválóbbak jelentkeznek, ők főleg a gazdasági szférában szeretnének boldogulni). • Azoknak a rezidenseknek, akik nem szülész-nőgyógyászként kívánnak a továbbiakban dolgozni kisebb lelkesedésük • A betegellátásban az extrém módon növekedett adminisztratív munkák miatt főleg ezek végrehajtására alkalmazzák a jelölteket. • Az oktatók nem érdekeltek a szakképzés magas színvonalának biztosításában (sem erkölcsi sem anyagi elismerésben nem részesülnek) • Kevés az oktató személyzet • Fiatal, még gyakorlatlan kollégák is oktatási feladatot kapnak. (Az oktatásban a tapasztalat, a leülepedett tudás, a lényegre látó képesség ugyan olyan fontos mint a gyógyításban) • Anyagi okok miatt a jelölt nem tud más intézetben több hónapos kurzuson résztvenni • A megfelelő műtéti számot a magánpraxis gyakorlata miatt nehéz teljesíteni. • Az orvosi szakma presztízsét évtizedek óta szisztematikusan rombolják. Molnár-G.

11. Miért nem jó? Az energiák szétforgácsolódnak! Molnár-G.

12. Oktatni csak egy jól működő, jól szervezett, jól felszerelt, megfelelő személyi állományú, egységes protokollok alapján működő intézetben lehet. Molnár-G.

13. Néhány jó példa • MSZNUT (Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság) • jártassági vizsgához kötött engedély • MNET (Magyar Nőgyógyászok Endoszkópos Társasága) • Egyéni továbbképzés • Gyakorlati csoportos továbbképzések • Endoscopos cégek által finanszírozott továbbképzések • Európai Unió ill. nemzetközi társaság égisze alatt ill. közreműködésével tartott symposiumok, ill. „hands on” tréningek Molnár-G.

14. Hogyan lehetne javítani a gyakorlati képzést?(leckekönyv) • A szakorvosi felkészülés alatt vezetendő leckekönyv bővítése. (Hasonlatosan az MRCOG megszerzéséhez szükséges gyakorlathoz) • A beteg adatai • Az eset leírása • A levonható gyakorlati és elméleti következtetések • Előnye: • Emlékeztetőként szolgál a jelölt számára • Az esetet felidézve könnyebben elsajátítja a vonatkozó elméleti ismereteket • A vizsgán számonkérhető Molnár-G.

15. Hogyan lehetne javítani a gyakorlati képzést?(oktató munka elismerése) • A tutor számára időt biztosítani a munkaidején belül a felkészülésre, az oktatásra • Anyagi díjazás • Körülmények biztosítása • Oktató kabinet • Modellek (endoscopia, uterus sor, szülésvezetés-fantomok) Molnár-G.

16. Hogyan lehetne javítani a gyakorlati képzést?(postgraduális továbbképzések szakmai kollégiumok ill. nemzeti társaságok szélesebb körű bevonásával) • Az adott szervezet alkossa meg a programot (pl. egy nemzeti társaságban az adott szakterület legjártasabb és felkészültebb tagjai gyűlnek össze, akik a leginkább alkalmasak lennének arra, hogy egy oktatási protokollt létrehozzanak) • Működjön együtt az egyetemi klinikákkal ill. oktató kórházakkal (ez nem presztízsveszteség az adott oktató intézet számára, hiszen a végrehajtáshoz is felkészült és tapasztalt oktatókra van szükség) • Felügyelje a speciális programok minőségét Molnár-G.

17. összefoglalás • A jelenleg érvényben lévő rendszer koncepciója jó • Megalapozott ismertek • Széles látókör • Ellenőrzött rendszer • A tartalommal való megtöltés hiányos • Nincs megfelelően képzett oktató személyzet • Nincsenek meg az oktatás anyagi és tárgyi feltételei • A jelölt anyagi okok miatt nem tudja kihasználni a lehetőségeit • Az oktatók nincsenek érdekelté téve a magas színvonal biztosításában Molnár-G.

18. Molnár-G.