Munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció

1. Munkaerőhiány és szakképzés, pályaorientáció

2. A 3K Consens Iroda a GKI -val együttműködésben kidolgozta a munkaerőpiaci kereslet számítás módszerét, és ennek alkalmazásával elkészítette a 2006-2015 közötti évekre szóló előrejelzését • Az előrejelzés területi bontásban, 196 szakmacsoportra készült el 2007-ben • A létrejött adatbázis lehetővé teszi, hogy bármely területi egységre kiszámítsuk a munkaerő keresletet • Egy példa: lásd a következő diát

4. Feszültségpontok 1. • Megszakadt a szerves, napi kapcsolat a családok és a - korábban - környezetükben lévő foglalkoztatók között, ahol maguk is dolgoztak • Belenyugvással vagy megnyugvással figyelemmel kisérték (megtapasztalták) élet és karrierlehetőségeiket • A környező társadalom elismerte, megbecsülte az általuk elért társadalmi státuszukat • Látszólag kitágultak a lehetőségek: • Bárkiből lehet bármi, jóléthez vezető „nagy magasságokba” emelkedhet • Nem életszerű, a realitásoktól elszakadó karrier víziók alakultak ki a tanulókban, hallgatókban és szülőkben

5. Feszültségpontok 2. • Egészségtelen presztízs hierarchia alakult ki a szakiskolák-szakközépiskolák és gimnáziumok között • Jelentősen csökkent az általános iskolák felelősségvállalása a hátrányos helyzetű, gyenge tanulástámogató képességű családok gyermekeivel szemben • A szakképzés rendszerében az egyes szakmákat kapcsolták képzettségi szintekhez, megszüntetve ezzel az egyén, a tanulók felelősségét és (lehetőségeit) hogy saját teljesítményük révén foglalják el helyüket egy-egy szakmán belül alacsonyabb és magasabb kompetencia szinteken. (Változtat ezen a moduláris képzés?)

6. Feszültségpontok 3. A rendszerváltást követően.. • Elsősorban a termelés világában váltak átláthatatlanná, kaotikussá a foglalkoztatási viszonyok …- ez riasztó a tanulók, szülők pályaválasztási döntései kialakításakor • A munkahelyek területi koncentrációja, egyes területek különösen alacsony munkahely kínálata a „ továbbtanulásra” ösztönözte a tanulókat • A szakképzés fejlesztésének elhanyagolása: 90-es évek – amikor a fejlesztésre a legnagyobb szükség lett volna- hozzájárult a szakképző iskolák vonzerejének csökkenéséhez.

7. E helyzet eredményeképpen • Évente , a kereslethez viszonyítva 20-25 ezer tanulóval kevesebb jelentkezik kékgalléros szakmákra • A felsőfokú szakképzés sem ellensúlyozza a hiányt, mert célkitűzései nem illeszkednek a vállalati termelési-foglalkoztatási rendszer elvárásaihoz

8. TÉRSÉGI MUNKAERŐPIAC kívánatos működése TOVÁBB TANULÓK PÁLYAORIENTÁCIÓSZERVEZETEI Szak-körök SZAKMA ELHAGYÓK Általános iskolák, Munkaügyi kp. Civil, és szociális szervezetek Szakképző int. látogatások Foglalkoztatók Szocializációs tevékenység, Tájékoztatás, gyakornok fogadás Tanulók, szülők PÁLYA KÖVE-TÉS Életszerű jövőkép ismeretek KERESLET - KÍNÁLAT számítások Beválás információk vizsgálat TISZKEK , SZAKISKOLÁK, SZAKKÖZÉPISKOLÁK Képzési szerkezet alakítása Korrekciós adatok Sokoldalú, élő, iskola -tanuló-vállalati kapcsolat

9. Egy-egy térség munkaerő kínálatának kívánatos alakítása • Tárgyszerű – becsült – munkaerő keresleti adatokra van szükség minden munkaerőpiaci-területi szegmensből, • Pályakövetési vizsgálatokra van szükség ( a tényleges munkaerőpiacra bocsátás (és beválás) kalkulálhatóságához, • A munkaadók aktív kommunikációjára van szükség a következő irányokban: • A térség lakosság, tanuló/pályaválasztó ifjúság, közéleti szereplők, • Általános iskolák, TISZK-ek, (RKK-k), szakiskolák, felsőfokú képző intézmények. • A szak-és felnőttképző intézmények aktív, tartalmas kapcsolatépítésére van szükség a következő irányokban • A munkaadók, • A térség lakossága, • A tanuló/pályaválasztó ifjúság, • Közéleti szereplők.

10. Mire, és miként használható a- 3K-mkk munkaerő keresleti előrejelzés a pálya orientáció és szakképzési kibocsátás alakításához? • Az adatbázis - a foglalkoztatók telephelyi adataira épít ezért - számítások útján bármilyen területi egységre adható keresleti előrejelzés • A számítás módszertana szükségessé teszi a egyes paraméterek helyi tényekhez való igazítását, amely bizonyos mértékű helyszíni munkát igényel az előrejelzés készítőitől • A számítások eredményeként - elviselhető hibahatárok között - megmondható, hogy - a kijelölt területen - a különféle szakképzettségekből mennyire lesz szükség a következő években • Ez az adat átfordítható a sikeres elhelyezkedés várható esélyeit kifejező tájékozató értékű mutatószámmá.

11. A szakmunkáshiány és a szakképzés helyzetében… • Képesnek kell lenni befogadni, képzésben részesíteni a leghátrányosabb csoportokat és gyermekeiket is • A veszélyeztetett gyerekeket megfigyelő segítő rendszert kell az általános iskolákban működtetni • Átláthatóvá kell tenni a tanulók jövőjét • Ki kell alakítani a tanulók (fiatal felnőttek) ön-, és megbecsültségét • Új típusú pályaorientáció szükséges • Mikró-, kis és nagyvállalatokat egyaránt be kell vonni a képzésbe, a tanulók szocializációjába • A jövőbeni szakképzési beruházásokkal együtt a szakma presztízsét is fejleszteni, gondozni kell,

12. A pályaorientáció… Elsődleges célja, hogy a pályaválasztó • megismerje és megérzékelje a válaszható szakmát, szakmacsoportokat • Felmérje saját készség- és tudás/tanulási adottságai és a szakma gyakorlásához szükséges készség-, tudás követelmények közötti távolságot, ennek legyőzhetőségét • Megismerje a választandó szakmát „körülvevő” munkaszervezeti-társadalmi viszonyokat (foglalkoztatás és munkavégzés körülményeit) • Megismerje a szakma megszerzéséhez vezető utat (tudás elemek, szakmai gyakorlat elemek) • Megismerje a tudás és gyakorlat elsajátíttatásával foglalkozó intézményeket

13. A pályaorientáció, mint „projekt” • 6, 10, 12 évig tart • Szereplői: • a szülők, • az általános iskola és a középfokú képző intézmény • A pályaválasztót körülvevő társadalmi közeg • A munkaadók és munkakörnyezetük, foglalkoztatási viszonyok

14. A pályaorientáció eszközeinek csoportjai • Életkor-konform gyakorlati készségek fejlesztését és önismeret létrejöttét szolgáló eszközök • Életkor-konform tanulást támogató és önismerete létrejöttét szolgáló eszközök • Munkakörnyezetet és munkaviszonyokat megismertető eszközök és segítségnyújtás a tapasztaltak feldolgozásához, értékeléséhez • Tanulási környezet megismerését szolgáló eszközök • Életkor-konform információnyújtás eszközei • Átfogó segítségnyújtás a tapasztalatok értékeléséhez, a jövőkép kialakításához